Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-11-21 / 43. szám

1997. november 21. Paksi Hírnök A HM IS WGÓBHEK MÜL A lakótelep rehabilitációs tervének elkészí­tésével városunk önkormányzata a pécsi székhelyű AEDIS Építészeti Stúdió Kft.-t bízta meg. A tervezési munka megkezdése előtt a kft. a lakossági igények megismeré­sére szociológiai felmérést készített, és a kérdőívek kiértékelése után egyeztető megbeszélésre invitálta Paks intézményei­nek, az atomerőműnek vezetőit, a képvi­selő-testület tagjait. A Városháza tanácskozó­­termében Hübner Má­tyás, vezető tervező ismertette, hogy a három fázisból: a vizs­gálati részből, a program elké­szítéséből és elfogadtatásából, valamint a terv elkészítéséből álló folyamat első lépcsőjénél tartanak jelenleg a tervezők. A szociológiai vizsgálat fel­tárta az itt élők gongjait, elkép­zeléseit, véleményét lakóhe­lyükkel kapcsolatosan. Kistyán László szociológus, aki a hely­színi felmérést végezte, el­mondta, hogy a kérdőívek ered­ményei szerint a paksiak nem tartják szegregáltnak városu­kat: nincs „Harlem“, és nincs „Rózsadomb“ sem. Az óvárost és a lakótelepet látják csak egy­mástól viszonylag elkülönült­­nek, ám a két városrész több éve fennálló ellentétei az utóbbi időben mérséklődtek: a mobili­tás, az óvárosiak lakótelepre költözése miatt utóbbi a város szerves egységévé vált. A szociológus feltárta: a la­kótelepen lakók nem tudtak számukra súlyos problémát je­lentő okokat definiálni: kör­nyezeti ártalomként az itt ta­pasztalható zajhatásokat jelöl­ték meg (két diszkó működik a lakótelepen), illetve, gondok csíráját jelentheti, hogy az ipa­ri park létrehozásával e hatá­sok erősödhetnek -Kistyán László ennek veszélyére felhív­ta a város vezetésének figyel­mét, s tanácsolta, a zajhatások növekedésének kiküszöbölé­sére építsen ki az önkormány­zat kezelési stratégiát. Az elvégzett közvélemény­kutatás alapján kiderült az is: a paksiak a lakótelepi lakások szerkezetével igen, ám nagysá­gával kevésbé elégedettek -en­nek ellensúlyozására, a szak­ember szerint, a lakásmobili­tást kellene lehetővé termi, ön­­kormányzati eszközökkel. Az, hogy a fűtési költségek ellen­­súlyozására nem tartanak igényt a megkérdezettek, an­nak tulajdonítható, hogy sokan alacsony áron juthatnak ener­giához, ezért az úgynevezett „pocsékolási tendencia“ is megfigyelhető itt, továbbá fény derült arra: a lakók igényt tar­tanak az építészeti szempont­ból nagynak tekinthető zöld te­rületekre is, tehát a rehabilitá­ciós terv elkészítése során eze­ket nem célszerű korlátozni. A jelenlevők kérdésére vála­szolva elmondták a szakembe­rek: a lakótelep rehabilitációja presztízsmódosulással jár, az értékítéletek megváltoznak - mindehhez nincs szükség nagy módosításokra, átépítésekre. A rehabilitációs program megtervezése során figyelembe kell venniük az építészeknek, hogy a húsz évvel ezelőtti elkép­zelések, elméletek beigazolód­tak-e, valóban megfelel az itt la­kóknak a lakások belső teremek elosztása, lehet-e még zöld terü­leteket kialakítani, szükség van­­e emelet-ráépítésekre, magas­tető kialakítására, s dilemma az: a felmerülő igények kielégítése minek a rovására történjen? Az építész szerint érdemes megfontolni azt is: kihasznál­­ják-e a lakótelepen kiépített hatalmas betonburkolatokat, megfelelőek-e a koncentrált parkolóhelyek, közlekedésre használják-e csak a parkokat, szükség van-e a panelházakon felfutó vadszőlőre? Arra a kérdésre, hogy min­dezt miért nem kérdezték meg konkrétan a lakosságtól a szo­ciológusok, az a válasz érke­zett, hogy abban az esetben a felmérés azt mutatta volna, hogy az itt lakók nem változtat­nának semmit környezetükön. Elhangzott: december elején lakossági fórumon vehetnek majd részt a lakótelepen talál­ható intézmények vezetői, a közös képviselők, és a rende­zési tewel kapcsolatban ér­deklődő lakók. A megbeszélésen szó esett arról is, hogy a program elké­szítésének a határideje január vége, míg a terv szállítási ha­tárideje április. VÖRÖSBETON LÉPCSŐK. A DC Építőipari Szolgáltató Kft. betontelepén elké­szültek azok a vörös betonlépcsők, amelyek várhatóan a következő év tavaszától a paksi Duna-partot díszítik majd. A beruházás értéke mintegy tízmillió forint. (SÓLYA)

Next

/
Thumbnails
Contents