Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-11-14 / 42. szám
Paksi Hírnök 1997. november 14. VÁROSI MOZAIK KAJDACS UNJA MÁR • SÓLYA EMMA Kajdacson tartotta soron következő ülését a Paks- Dunaföldvár Területfejlesztési Önkormányzati Társulás november 7-én. Mint azt a házigazdától, Lengyel János polgármestertől megtudtuk, az összejövetelen egy biztosítótársaság és egy brókercég képviselője tartott tájékoztatót a polgármestereknek arról, melyik nyugdijbiztosítóval szerződjenek dolgozóik majdani nyugdíjas éveinek anyagi alapját biztosítva. Saáry Miklósné, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltségének vezetője a Közmunkatanács következő évi pályázatairól tartott előadást, s ezen az ülésen sem maradt el annak megvitatása, hogy a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácshoz akár a gazdaság fejlesztésére, akár az infrastrukturális lemaradás pótlására benyújtott pályázatok elbírálása diszkriminatív -e, avagy sem. A kistérségi szövetség polgármestereinek nagy része az előbbi álláspontot vallja, annak alapján, hogy a Nagydorog környéki települések beadványait rendszeresen elutasítja a Tanács, s megfigyelhető: a megye nyugati határán, valamint a Duna partján fekvő települések élveznek prioritást a pályázati pénzösszegek odaítélésénél. Az állítólagos negatív diszkriminációt sérelmező Lengyel János úgy véli: mivel nincs eredménye a pályázatok benyújtásának, nincs értelme annak sem, hogy a továbbiakban a Paks-Dunaföldvár környéki településeket tömörítő társulás tagja legyen - a település első embere a kilépést fontolgatja. A termelés élénkítése, a GDP (bruttó hazai össztermék) növekedése - mondják a szakértők - nem csak a multinacionális cégek hazai megjelenésével fokozható, de a magyar kis-, és középvállalatok jelenléte és intenzív részvétele az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban is mérvadó lehet. SEGÍTSÜK A KISEBBEKET Az utóbbi években sorra szűntek meg újonnan alapított vállalkozások, melyek főleg az anyagi eszközök szűkössége miatt nem tudtak talpon maradni a megélhetésért folytatott heves küzdelemben. Magyarországon, így Paks városában is csökkenő intenzitást mutat a vállalkozó kedv: 1994 és 1997 között 361-ről 123-ra csökkent a bejegyzett egyéni vállalkozások száma, a megszűnések pedig évről évre növekedtek. A problémák orvoslására a legkézenfekvőbb megoldás a különböző, pénzintézetek és nemzetközi programok által nyújtott hitelek felvétele lehet, azonban az kérdéses, hogy valójában mely konstrukciók működnek. * * * Kedvezményes kisvállalkozói hitelkonstrukcióban nincs hiány, többségük azonban csak elméleti lehetőségként jöhet szóba. A pénzügyi szakemberek szerint ennek leginkább az az oka, hogy a bankok keze meg van kötve; szigorú előírások szabályozzák, hogy saját költségeik fedezetére mekkora összeget számolhatnak el. Csupán 2-2,5 százalék kamatmarzzsal kalkulálhatnak, míg a hitelnyújtás valós költségei 4-5 százalék között vannak. A bankok üzletpolitikájának megváltozásával egyenes arányban szorultak ki a kisvállalkozások a hitelpiacról. Amint azt a Budapest Bank Rt. helyi fiókjában elmondták, náluk csak egy, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) által kiírt kamatkedvezmény elnyerésére pályázhatnak az érdeklődők. A kamattámogatást fejlesztési célra, ipari, építőipari, illetve szálláshely-bővítési tevékenységhez kérhetik a vállalkozók. A hitelezési konstrukciók közül talán a legsikeresebb az un. mikrohitelprogram. Ennek összege jelenleg maximum egy millió forint, a kamata pedig 18 százalék. A kérelmezők pályázatuk összeállításánál komoly segítséget kapnak a helyi Vállalkozó Központoktól, amelyek a hitel igénylését is bonyolítják. Juhász Sándomé, a paksi iroda vezetője elmondta: nagy az érdeklődés a kedvezmények iránt, bár az igénylők kedvét hamar elveszi, hogy komoly fedezetet - nem lakott ingatlant - kémek az összeg elbírálásakor, ami általában nincs a vállalkozó birtokában. A jövőben tervek vannak arra, hogy akár 3-5 milliót is igényelhetnek a kisvállalkozók, a befulladt PHARE- és tőkehitelprogram megmaradt pénzeinek átcsoportosításával. * * * Akisvállalkozások helyzete, versenyképessége belátható időn belül valószínűleg nem fog megváltozni, hiszen anyagi jellegű problémáikat, még mindig nem tudják megoldani. Pozíciójukat az is nehezíti, hogy a bankok a pályázat beadásakor szigorúan megkérik a hitelvizsgálat díját, ami - a kért kölcsön összegétől függően - 20 ezer és 200 ezer forint között alakulhat. Egy ekkora összeg kifizetése viszont nagy érvágást jelenthet az amúgy is bajban lévő vállalkozónak, aki kisebb-nagyobb pénzhiányban szenved. Tudrúillik, ezért kérte a kölcsönt a banktól...-VOLF-
