Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-11-14 / 42. szám

Paksi Hírnök 1997. november 14. VÁROSI MOZAIK KAJDACS UNJA MÁR • SÓLYA EMMA Kajdacson tartotta soron következő ülését a Paks- Dunaföldvár Területfejlesztési Önkormányzati Társulás no­vember 7-én. Mint azt a házigazdától, Len­gyel János polgármestertől megtudtuk, az összejövetelen egy biztosítótársaság és egy brókercég képviselője tartott tájékoztatót a polgármesterek­nek arról, melyik nyugdijbizto­­sítóval szerződjenek dolgozó­ik majdani nyugdíjas éveinek anyagi alapját biztosítva. Saáry Miklósné, a Tolna Megyei Munkaügyi Köz­pont Paksi Kirendeltségének vezetője a Közmunkatanács következő évi pályázatairól tartott előadást, s ezen az ülé­sen sem maradt el annak meg­vitatása, hogy a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácshoz akár a gazdaság fejlesztésére, akár az infrastrukturális lema­radás pótlására benyújtott pá­lyázatok elbírálása diszkrimi­natív -e, avagy sem. A kistérsé­gi szövetség polgármesterei­nek nagy része az előbbi állás­pontot vallja, annak alapján, hogy a Nagydorog környéki te­lepülések beadványait rend­szeresen elutasítja a Tanács, s megfigyelhető: a megye nyu­gati határán, valamint a Duna partján fekvő települések él­veznek prioritást a pályázati pénzösszegek odaítélésénél. Az állítólagos negatív diszk­riminációt sérelmező Len­gyel János úgy véli: mivel nincs eredménye a pályázatok be­nyújtásának, nincs értelme an­nak sem, hogy a továbbiakban a Paks-Dunaföldvár környéki településeket tömörítő társulás tagja legyen - a település első embere a kilépést fontolgatja. A termelés élénkí­tése, a GDP (bruttó hazai össztermék) növekedése - mond­ják a szakértők - nem csak a multina­cionális cégek hazai megjelenésével fo­kozható, de a ma­gyar kis-, és közép­­vállalatok jelenléte és intenzív részvé­tele az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban is mérvadó lehet. SEGÍTSÜK A KISEBBEKET Az utóbbi években sorra szűntek meg újonnan ala­pított vállalkozások, melyek főleg az anyagi eszközök szű­kössége miatt nem tudtak tal­pon maradni a megélhetésért folytatott heves küzdelemben. Magyarországon, így Paks vá­rosában is csökkenő intenzitást mutat a vállalkozó kedv: 1994 és 1997 között 361-ről 123-ra csök­kent a bejegyzett egyéni vállal­kozások száma, a megszűnések pedig évről évre növekedtek. A problémák orvoslására a legkézenfekvőbb megoldás a különböző, pénzintézetek és nemzetközi programok által nyújtott hitelek felvétele lehet, azonban az kérdéses, hogy va­lójában mely konstrukciók mű­ködnek. * * * Kedvezményes kisvállalko­zói hitelkonstrukcióban nincs hiány, többségük azonban csak elméleti lehetőségként jö­het szóba. A pénzügyi szakem­berek szerint ennek leginkább az az oka, hogy a bankok keze meg van kötve; szigorú előírá­sok szabályozzák, hogy saját költségeik fedezetére mekkora összeget számolhatnak el. Csu­pán 2-2,5 százalék kamat­­marzzsal kalkulálhatnak, míg a hitelnyújtás valós költségei 4-5 százalék között vannak. A bankok üzletpolitikájának megváltozásával egyenes arányban szorultak ki a kisvál­lalkozások a hitelpiacról. Amint azt a Budapest Bank Rt. helyi fiókjában elmondták, ná­luk csak egy, az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium (IKIM) által kiírt ka­matkedvezmény elnyerésére pályázhatnak az érdeklődők. A kamattámogatást fejlesztési célra, ipari, építőipari, illetve szálláshely-bővítési tevékeny­séghez kérhetik a vállalkozók. A hitelezési konstrukciók közül talán a legsikeresebb az un. mikrohitelprogram. Ennek összege jelenleg maximum egy millió forint, a kamata pedig 18 százalék. A kérelmezők pályá­zatuk összeállításánál komoly segítséget kapnak a helyi Vál­lalkozó Központoktól, amelyek a hitel igénylését is bonyolít­ják. Juhász Sándomé, a paksi iroda vezetője elmondta: nagy az érdeklődés a kedvezmények iránt, bár az igénylők kedvét hamar elveszi, hogy komoly fe­dezetet - nem lakott ingatlant - kémek az összeg elbírálása­kor, ami általában nincs a vál­lalkozó birtokában. A jövőben tervek vannak arra, hogy akár 3-5 milliót is igényelhetnek a kisvállalkozók, a befulladt PHARE- és tőkehitelprogram megmaradt pénzeinek átcso­portosításával. * * * Akisvállalkozások helyze­te, versenyképessége be­látható időn belül valószínűleg nem fog megváltozni, hiszen anyagi jellegű problémáikat, még mindig nem tudják megol­dani. Pozíciójukat az is nehezí­ti, hogy a bankok a pályázat be­adásakor szigorúan megkérik a hitelvizsgálat díját, ami - a kért kölcsön összegétől függően - 20 ezer és 200 ezer forint kö­zött alakulhat. Egy ekkora összeg kifizetése viszont nagy érvágást jelenthet az amúgy is bajban lévő vállalkozónak, aki kisebb-nagyobb pénzhiányban szenved. Tudrúillik, ezért kérte a kölcsönt a banktól...-VOLF-

Next

/
Thumbnails
Contents