Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-10-31 / 40. szám
1997. október 31. Paksi Hírnök lefolyni“ a családi életbe a kicsik érdekében, hiszen az otthoni munka, odafigyelés, soksok szeretet, megfelelő nevelési szabályok, elvek, követelmények erősítik meg mindazt, amit a foglalkozásokon megvalósítunk és elérünk - erősíti meg a konduktor, hozzátéve azt is, hogy mindez hiába tökéletes, ha a nyolcadik életév betöltése után nem megoldott a további elhelyezés és fejlesztés. Sajnos Tolna megye ebből a szempontból is az utolsók között „kullog“, hiszen nagyon kevés szakember dolgozik megyénkben, aki a felnőtt korú betegekkel is foglalkozni tudna. Gondot okoz az is, hogy a városban óvodai szinten nincs gyógypedagógus, s a nyolc intézményre csupán egy logopédus szakember jut; s a pénzről, az anyagi támogatások hiányáról ne is beszéljünk. A fejlesztő munkához elengedhetetlenül szükséges eszközök, kellékek, játékok beszerzése nagy anyagi megterhelést jelent a csoportnak. A támogatás annál inkább is szükséges lenne, hiszen nyolc éves korig járhatnak az apróságok az oviba, így többféle játékot kell venni, ami egy pár hónapos gyermeknek, s egy másikat, ami például a hétévesnek köti le a figyelmét. A szakértői munkát segíthetné egy olyan - Fejér megyében már létező és bevált - tájékoztató füzet megjelentetése, amiben szakágakként fel lennének sorolva az intézmények orvosok, ápolók, akik a későbbi fejlesztésben segíthetnek. De talán a legnagyobb segítség mind a szülők, mind a kicsik számára a paksi konduktor önzetlen munkája, aki azt valjja, hogy minden gyermek fejleszthető, éppen ezért nem szabad csak a problémát feltárni, arra megoldást is kell találni, biztosítva ezzel a gyermek törésmentes fejlődését (VOLF) 7 A PROGRAM NATfSZERÜ) Pedagógusokkal, szakmai vezetőkkel, és érdeklődő diákokkal teltek meg október 22-én a paksi Vak Bottyán Gimnázium termei. • VOLF MÓNIKA A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) által, a nemzeti alaptanterv ( NAT) bevezetésének „előfutáraként“ elindított országjáró rendezvénysorozat tizedik állomása volt a paksi gimnáziumban megtartott NAT-nap, ahol tájékoztató előadásokkal, reprezentációkkal; diákfórummal és szülői értekezlettel, valamint tankönyvkiadók hasznos és szép kiadványainak értékesítésével álltak a szakemberek az érdeklődők rendelkezésére. Gál Ferenc, a MKM osztályvezetője összegezve a következőket mondta;- Az 1995-ben elfogadott kormányrendelet alapján egy új, sokkal „diákbarátabb“ és a képzés eredményességét növelő pedagógiai program elkészítését kezdték meg az ország oktatási intézményeiben. E program lényege, hogy a NAT- ban meghatározott minimum tudásanyagot, minden iskola a maga által hasznosnak és szükségesnek tartott további tantárgyakkal, szakmai anyaggal egészít ki. A már közel három éve folyó előkészületi munka a végéhez közeledik, hiszen a jövő tanévtől, 1998. szeptember elsejétől lép életbe az új rendszer.- A nagyobb változások a jövő tanév kezdésekor valójában csak a hetedik, illetve az alsóbb osztályba járó tanulókat érintik. Ők már az új alaptanterv szerint tanulnak majd, ami többek között azzal jár, hogy heti harminchat kötelező óra helyett csak huszonhét órán kell résztvenniük, így kéthárom héttel megnő majd a tanév hossza; de jövőre nem csak a mennyiségben, hanem a tanítás minőségi rendszerében is lesznek módosulások. Tizenhat éves korukig csak közismereti tantárgyakat oktatnak a diákoknak, mayd egy alapműveltségi vizsga - ami nem kötelező - letétele után, a fennmaradó két-három évig csak szakmai ismeretek elsajátításával foglalkoznak rnsyd. Az új rendszer szerint az érettségi vizsga is változni fog: a mostani hatodikosok először 2004-ben, tizennyolc évesen választhatnak, hogy tantárgyanként közép vagy emelt szintű megmérettetésen vesznek majd részt. Érettségizni akkor is csak a legalább két évig tanult tantárgyból lehet, s az emelt szint egyben sikeres felvételi vizsgát is jelent majd a felsőoktatási intézményekbe az érettségiző diákoknak. Azonban fontos azt is tudni, hogy a főiskolák és egyetemek túljelentkezés esetén - ugyan nem szakmai tantárgyakból - felvételi elbeszélgetést, alkalmassági vizsgát is kötelezővé tehetnek, leszűkítve ezzel a jelentkezők körét - egészítette ki a fontosabb tudnivalókat Gál Ferenc. A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet képviselője, Palotás Zoltán az intézet, mint szakmai szolgáltató szerepét hangsúlyozta. Konkrét, kidolgozott stratégia és időterv szerint képezték, oktatták az elmúlt kéthárom évben a pedagógusokat. Most már, a „célegyenesben“ a konkrét segítségnyújtáson van a hangsúly, ami nem csak a tanítókat, tanárokat és a diákokat, de a szülőket is kell, hogy érintse, hiszen - a szakmai és anyagi jellegű paraméterek alapján - többnyire ők döntik el, hogy melyik iskolába kezdik el járatni gyermeküket.- A másik oldalról nézve a intézmény fenntartójának is meg kell feleim, aki a működéshez szükséges anyagi keretet biztosítja. - emelte ki Palotás Zoltán. Dr. Ferenczy Istvánná, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, az önkormányzat képviseletében a következőket tartotta fontosnak elmondani:- Az igazán jó program két ismérvvel rendelkezik: szakmai szempontból kifogástalan, de egyben olcsó is. Mint tudjuk, a valóságban nem létezik ilyen, de azt mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy az oktatásra fordított pénzösszeg az egyik legjobb befektetés, ami idővel ugyan, de mindenképpen megtérül. A konkrét és végleges pedagógiai program elfogadásáig több hónap áll a rendelkezésünkre, tehát a munkát nem szabad elkapkodni. Körülbelül egy hónap múlva kell, hogy elkészüljenek az iskolánkénti programok „ceruzás“ változatai, amelyek a novemberi bizottsági ülésen már napirendre kerülnek, így az 1998-as költségvetési vitánál már minden képviselő kezében ott lehetnek ezek az anyagok. A végleges változatot februárban kell leadni, ami egy hónapos szakmai véleményezés után, leghamarabb áprilisban kerülhet jóváhagyásra. Az elfogadás után újra a pedagógusoké a főszerep, hisz a város által megszavazott keret „belső kiszínezése“, már az ő feladatuk.
