Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-10-24 / 39. szám

1997. október 22. Paksi Hírnök ISMÉT ITT VOLTAK AZ OLASZOK Olasz vendégei voltak az elmúlt héten városunknak: október 16-án érkezett a paksi Városházára az olasz, tizenöt vállalatból álló GSL-csoport (melynek két tagja, a Fondcol és az Artemide, a paksi önkormányzattal közös részvény­­társasági formában a jövő év tava­szától már megkezdi az ipari park területén a termelést) három ve­zető képviselője. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szer­vezésében, valamint a kamara el­nöke, dr. Bertha Kálmán kíséreté­ben Paksra látogató küldöttséget Herczeg József polgármester, dr. Bencsik Lajos, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke és Vincze Zoltán iparfejlesztési me­nedzser fogadta. A mostani, immár második paksi láto­gatás a bizonyíték az olasz potenciá­lis befektetők komoly szándékaira; mint azt a vendégek elmondták, a vállalatcso­port tagjai részéről érdeklődés mutatkozik a paksi önkormányzat által felkínált le­hetőségek, az ipari park és az azzal együtt járó kedvezmények iránt - csütörtöki saj­tótájékoztatójukon hangot adtak annak: szeretnének konkrét tárgyalási eredmé­nyekkel hazatérni. Enrico Pessina, a mintegy kétezer, szer­szám- és fröccsöntőgépeket gyártó és for­galmazó, a paksi befektetési lehetőségek iránt élénk érdeklődést tanúsító cég elnö­ke mutatta be a GSL-egyesülést. Ismertet­te: az elmúlt évben a tizenöt vállalat cso­portja 35 ezer milliárd lírát exportált Euró­pa számos országába, így valóságos iparág­gá nőtte ki magát. Több gazdasági szervezet is követni sze­retné az Artemide és a Fondcol példáját, biztosítva: helyi munkaerőt alkalmaznak, de cserébe garanciát kémek arra: elérhetőek lesznek számukra is a helyi alapból, önkor­mányzat által biztosított források. Pessina úr elmondta: cégcsoportot, alvállalkozói GAZDASÁG kört szeretnének kialakítani itt, kezdetben húsz-harminc kisvállalattal (széles területen tevékenykedhetnének, többek között mű­anyaggyártással, cipőfelsőrész-készítéssel is foglalkoznának), melyeknél az alkalma­zottak létszáma félezerről indulva hosszútá­von akár meg is háromszorozódhat. Felve­tette egy ügynökség létrehozásának le­hetőségét is, amely tartaná a kapcsolatot a Pakson beruházó olasz cégekkel, nyomon követné tevékenységüket, feltérképezné az itteni lehetőségeket, s közvetítené a tapasz­talatokat az olaszországi vállalkozóknak, így ösztönözve őket arra, hogy a paksi ipari parkot „élettel töltsék meg”. Enrico Pessina reményét fejezte ki az iránt, hogy a tárgyalások sikerrel végződ­nek, s a szerteágazó tevékenységű, beszál­lításra berendezkedett cégek gazdaságos termelésének megindulásával az olasz kap­csolatok révén egyre több magyar termék kerül ki az európai, vagy akár a világpiacra. Az olasz vendégek látogatásának apro­pójából tartott sajtótájékoztató következő szakaszában egy debreceni telephellyel is rendelkező, acél megmunkálására szako­sodott itáliai cég vezetője, Oreste Binda a magyarországi befektetések nehézségeiről beszét. Sérelmezte a szállítási nehézsége­ket, az engedélyek beszerzésének anomáli­áit, a bankrendszer korlátozott működését, az Olaszországban meglevő, de Magyaror­szágon nem létező kedvezmények sorát. Az, hogy mégis itteni termelést is folytat Binda úr, annak köszönhető, hogy hazánk­ban könnyen jutott telephelyhez és olcsón munkaerőhöz. Kérte továbbá a város pol­gármesterének, illetve önkormányzatának segítségét ahhoz, hogy lehetőségéhez mér­ten a termeléshez szükséges feltételeket biztosítsa. A látogatást követő napon dr. Bencsik Lajos nyilatkozott a Paksi Hírnöknek a tár­gyalások eredményéről. Elmondta, hogy „de facto” együttműködési megállapodást fogadtak el a felek, mellyel a Milánó kör­nyéki cégek Paksra történő befektetését segítik elő, az itt rejlő beruházási lehetősé­gek propagálásával - mindehhez a GSL- csoport képviselőinek bemutatták az ipari park dokumentumait, ismertették velük a beruházások megkönnyítésére született, kedvezményekről szóló önkormányzati rendeleteket. A gazdasági bizottság elnöke hangsú­lyozta: a kézzelfogható eredmény elsősorban a másik fél, a GSL-vállalatcso­­port tagjai hozzáállásának a függvénye -a paksi önkormányzat feltételei a befekteté­sek megindításához adottak. A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE BRÜSSZELBEN (Folytatás az 1. oldalról) A NATO tagországok konszenzussal való szavazata dönti el: a szövetség tagjai sorában kívái\ja-e látni Magyaror­szágot. A közgyűlés elnöke ismét csak Brüsszelre hivatkozva tolmácsolja: a Ma­gyar Honvédség megőrzi önállóságát. És, hogy mindez mibe kerül nekünk, ar­ra jó példa Svájc esete, amely jóval többet költ haditechnikára, mint bármely NATO ország. Arra pedig, hogy mit kapunk az „igen” szavazatunkért, több dolgot is fel tudunk sorolni. így például a védelmet, hi­szen egy egységes szervezett haderő áll majd hátunk mögött. Gazdasági előnyö­ket, mert a külföldi befektetők szíveseb­ben visznek tőkét egy biztonságos ország­ba, és mint állampolgárok biztonságban tudhatjuk magunkat, családunkat, mert a nemzetközi statisztika alapján kiderült: a nemzetközi terrorizmus sokkal kisebb a tagországokban. - ese -

Next

/
Thumbnails
Contents