Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-09-05 / 31. szám
1997. szeptember 5. Paksi Hírnök OKTATÁSÜGY VÁKOSUNK, PAKS Kernné Magda Irén városi múzeumpedagógus országos viszonylatban is egyedülálló helytörténeti tankönyvét mutatták be a Városi Múzeumban iskolaigazgatók, történelem- és rajztanárok számára augusztus 26-án. A szakmai tanácskozáson a tankönyv lektorai: dr. Szabolcs Ottó egyetemi docens, a történelemtanítás módszertanának kiemelkedő oktatója és dr. Rosner Gyula múzeumigazgató, valamint városunk pedagógusai: Bencze Barnabás, Takács Miklós, Till Józsefné, Valentiny Zoltánné kínáltak módszertani lehetőségeket és segítséget az oktatási segédeszköz helyi tantervbe való beépítéséhez.- ’’Történelmi nap a mai: gyermekeink kezébe adhatjuk múltunkat, jelenünket és ezáltal jövőnket is. Megérthetik, hogy a helytörténet nem tankönyv, hanem szívügy.”- ezekkel a szavakkal nyitotta meg a könyvet bemutató konferenciát dr. Ferenczy Istvánná, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke. Dr. Szabolcs Ottó példaértékűnek nevezte a könyvet, mert - mint mondotta - az elő tudja varázsolni a múltat, ki tudja domborítani a hagyományt, amely megtart bennünket önmagunknak, s mindezt vonzóvá tudja tenni a tanulóifjúság számára. A NAT Ember és Társadalom blokkjának bármely részében felhasználható, színes, leíró, sokágú, izgalmas, de tudományos igényű is, minden korosztály élvezettel forgathatja. Dr. Szabolcs Ottó után referálok kiemelték a tudományos munka mértéktartását, hitelességét, igényességét és tartalmi gazdagságát, melyben tükröződik a magyartanár alkotó megfogalmazása, a történelemtanár alapossága, korhűsége, a paksi polgár helytörténeti elkötelezettsége. “Ezáltal ez az olvasókönyv végtelen tárháza a lehetőségeknek az iskolai oktatásban.”- vallotta Till Józsefné. Valentiny Zoltánné a kötetet szerkezeti szempontból vizsgálta és felhívta a figyelmet a könyvet jellemző komponáltságra: a Duna szerepe elmaradhatatlanul kidomborodik az egyes történelmi korszakokban, ez fontos, “hiszen Duna nélkül nincs paksi polgár”. A tanárnő kiemelte még a mű lezárásaként álló két fejezetet, mely paksi emberekről, alkotókról szól, így a tárgyalt épületeket, a történelmünket, “betöltik lelkűkkel az emberek.” A mű képanyagát rajz- és művészettörténet órán kiválóan fel lehet használni az életstílus, az épített környezet változásainak bemutatására, melyet röviden szemléltetett is Bencze Barna rajztanár, kiemelve, hogy a felújítások tönkreteszik a korhűséget, ami épületeink hangulatvesztését is jelenti. Takács Miklós, az ESZI történelemtanára is ajánlotta kollégáinak a munkatankönyvet, mivel középiskolásoknak is fontos lenne, hogy használják, hiszen információs anyaga bőséges lehetőséget ad e korosztály számára is. (Tóth) A tanácskozás szünetében dr. Szabolcs Ottóval beszélgettem.- Professzor Úr, előadásában elmondta, hogy azok, akik végigolvassák ezt, a városunk történetét feldolgozó alkotást, bizonyára meg fogják szeretni Paksot, és kedvet is kapnak a történelem iránti érdeklődésre. Milyen személyes olvasmányélményt jelentett helytörténetünk az Ön számára?- Elvezettel vehető kézbe, és olvasható. Magyarországon nagyon meghatározó hagyomány, hogy az ember nem szívesen vesz olyan könyvet kézbe, mely szürke: lapok, sorok végtelen tömege, esztétikailag nem ragadja meg, a gyerekeknél ez különösen így van. Ebben a könyvben minden megvan! Megragadnak a képek, régi bélyegzők lenyomatai érdeklődést keltenek és a kedv nem romlik el olvasás közben sem. Magyarországon sok könyv jelenik meg, de olyan kevés, mely tartalmát és küllemét tekintve annyira egységben van egymással, mint ez az alkotás és ezért is örültem ennek annyira.- Még nem volt itt. Milyen érzések töltötték el a Budapest és Paks közötti úton? Itt van Paks, amit nem láttam még. Az egész táj, az építészete, minden dí volt nekem, mintha valamiféle érdekes külföldi utazás lenne saját hazámban. Ezt a vidéket nem ismerem. Lassanként nyugdíjba megyek és be fogom járni hazám azon részeit, ahol nem jártam még. •“■ar
