Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-08-15 / 28. szám
Paksi Hírnök 1997. augusztus 15. RÓKUS NAPJA • TÓTH ANDREA MŰVELŐDÉS Minden lány legfőbb álma - ami gyanítom velünk született hogy egyszer férjhez megy, és ő lesz a földkerekség legszebb arája. A vőlegény pedig egy igazi mesebeli herceg, természetesen fehér lovon. Aztán pár év múlva már a szőke herceg lehet barna, vörös, vagy akár fekete hajú is. Amikor elérik a szebbik nem képviselői a huszonéves kort, mint egy betegség, elhatalmasodik rajtuk a “férjhez menni minden áron!” gondolata. Bizony tavasszal és nyáron köttetik a legtöbb házasság. „MENYASSZONY, VŐLEGÉNY DE SZÉP MIND A KETTŐ...” • KISS KATA A legtöbb, esküvőhöz kapcsolódó szokás gyökere még az időszámítás előtti időkig nyúlik vissza. Úgy tartották, hogy a tradíciók az ifjú pár számára szerencsét hoznak, és egyúttal megvédik őket a balsorstól. Olyannyira hittek ebben,hogy közülük jó néhány mind a mai napig fennmaradt.- Pakson nincsenek igazi lakodalmas hagyományok - tudtuk meg Ring István vőfélytől.- Kisgyermek koromban nagyon sok lakodalomban voltam,amelyek igazi mulatságok voltak. A készülődés egy hétig tartott: hétfőn és kedden állították fel a lakodalmas sátrat, csütörtök hajnalban kuglófot dagasztottak, pucolták a csirkét, disznót vágtak. Az asszonyok természetesen már a hét elejétől aprósüteményeket készítettek. Pénteken este egy úgynevezett “koszorú estet” tartottak , ami egy előmulatság volt a készülődésben résztvevők számára Mire lakodalomra került a sor, a vendégek összebarátkoztak, megismerték egymást. Ma már többnyire csak a lakodalom estéjén találkoznak a családok. Pakson a lakodalomnak elengedhetetlen része a menyecsketánc, és a menyasszonyi cipő elrablása. Ez utóbbit kiváltani a násznagy feladata. Ami szinte mindenhol közös vonás, az az, hogy a gyűrűt és a menyasszonyi csokrot a vőlegény fizeti. (Régen a menyasszony ruháját is, de ez ma már nem divat.) Pakson korábban élt a “tushúzatás”, vagy más néven “asztalozás” hagyománya is. Ez azt jelentette, hogy a zenészek vacsora után elindultak az asztalok körül, és mindenkinek “elhúzták“ a kedvenc nótáját. Az aprópénz söprése, ami a jövőbeli közös munka felvállalását jelképezi, szintén ma is élő hagyomány, núképpen a menyasszony elrablása is. Ez sok helyen nem a menyecsketánchoz kötődik, hanem a lakodalom bármelyik pillanatában megtörténhet. “Fogvatartóival“ a menyasszony éjszaka kocsmárólkocsmára jár. A számlát persze a nagyvonalú vőlegény fizeti, ezért is érdeke minél előbb megtalálnia kedvesét... Pakson nem annyira ismert ez a szokás, így arra is volt már példa, hogy a vendégek kétségbeesetten keresték a menyasszonyt, nem tudván: mi történt. Mostanában igen elterjedt a gyertyafény-keringő, amelyet az ifjú pár a menyecsketánc előtt táncol. S, hogy a világ más tájain milyen hagyományok élnek napjainkban? Kínában egy kisfiúnak meg kell pördülnie az esküvői ágyon, hogy biztosítva legyen: az elsőszülött, fiú lesz. Továbbá minden menyasszonynak egy izzó tál felett kell átlépnie az új otthon bejáratánál, hogy elégjen minden gonosz, ami őt kíséri. Az indiaiaknál volt szokás magasan az égbe lőni, hogy “átlyukasszák a szellemek szemét”, amelyek a menyasszony körül legyeskednek. Norvégiában hasonló okokból “lövöldöztek“ míg Ausztriában, és Svájcban a tiszteletadásjele. Kimondottan amerikai specialitás, hogy az esküvő előtt egy nappal főpróbát tartanak. Az autó után kötött “Just Married” feliratú, csörgő-csörömpölő pléhdobozok nemcsak a filmekben léteznek, hanem a valóságban is. Rendeltetésük, hogy nagy zajt keltve elűzzék a gonosz szellemeket. Augusztus 16-a Rókus napl ja. Neve elé minden fül odahalfja: szent, annak ellenére, hogy a katolikus egyház sohasem vette fel szentjei sorába. A nép azonban mérhetetlenül tisztelte, szentként emlegette. A 15. századtól feltétlenül hittek abban, hogy ő óv a pestisjárványtól. A “fekete halál” védőszentjévé kiáltották ki. A ’’szent” francia földön, Montpellier-ben született 1293-ban. Amikor felnőtt, szétosztotta vagyonát és Rómába zarándokolt. Útközben gyógyította a pestistől szenvedőket. A Szent Városból hazafelé tartva, őt is utolérte a járvány. Előbb egy angyal ápolta, majd egy kutya nyalogatta sebeit és kenyeret hordott neki a szájában. Azóta is így ábrázolják “Szent” Rókust, kutyával az oldalán. A “fekete kór” maradandó sebeket hagyott arcán, nem is ismerték meg földijei, kémnek nézték, letartóztatták. Börtönében vesztette életét 1327- ben. A velenceiek 1485-ben ellopták Montpellier-ből földi maradványait és megalapították a Szent Rókus Társaságot, a tagok betegek gyógyításának szentelték életüket. Ettől kezdve Európaszerte alakultak templomok és kórházak (pl. Pesten 1796- 98 között). Rókust sokszor ábrázolják Sebestyén, Kozma és Daniján orvosszentek társaságában. Pakson 1781-ben épült fel a Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolna, amely ma is látható a Prelátus közelében. A kápolna a Vigyázó család temetkezési helye volt.
