Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)
1997-07-25 / 25. szám
1997. július 25. Paksi Hírnök ÖT ÉVES A PAKSI KÉPTÁR • TÓTH ANDREA EREDMÉNYEK, DILEMMÁK EGYARÁNT JELEN VANNAK Képzeljenek el egy művészt, aki az ország fővárosától és valamennyi nagyobb városától is meglehetősen távol ... dolgozik.” Egy pont, mint egy magányos sziget. Ebben a magányban „birodalma képekkel és festékes flakonokkal van teli... a hely különben majdnem üres, és falait is inkább a hit tartja össze ... birodalmához tartozik még a löszös partszakasz meredekje, a kánikula ... és vele együtt érkező fényzuhatag.” Halász Károlyról, a Paksi Képtár megálmodójáról és létrehozójáról vallott így művészbarátja, Pemeczky Géza, annak a kiadványnak az első oldalam, mely Halász Károly munkásságát tárja az olvasó elé Privát adás 1967-1993 címmel. Maga a művész a következő sorokkal ajánlja alkotásait az érdeklődőknek: „Az én szigetem a tiéd is”. A sziget, amelyet létrehozott Paksnak, nagy érték: megérte ötödik életévét mint bejegyzett közgyűjtemény, s híre már nemcsak a fővárosba jutott el, de az ország határam túlra is. Az azóta eltelt évekről és további terveiről kérdeztem az évforduló kapcsán:- Milyen problémák foglalkoztatják mostanában a Képtárral kapcsolatban?- A körülmények javítása és az, hogy megszűnjék az állandó riogatás, miszerint kiköltöztetnek minket a Deák-ház alacsony épületébe, mely a képek és egyéb műalkotások méretével nincs összhangban. A képeket is ezen termek nagyságához mérten válogattuk. A képanyag rangjához méltó ez az épület, így igaz fordítva is: az épület is megbecsült azzal, hogy a galéria itt fogadja a látogatókat. Országos és nemzetközi hírű kiállításról van szó, amely már nemcsak a paksiak érdeke, hanem országos közkincs.- Sok paksi látogatja a Képtárat?- Látogatják, főleg fiatalok, de nagyon sok vidéki is felkeres bennünket.- Az alkotótáboron kívül milyen programokkal szolgál a Képtár?- Vannak gyermek és ifjúsági csoportjaink. Szakköri helységben és eszközökben hiányt szenvedünk, de igyekszünk mindent megtenni a gyerekek fejlesztéséért.- Ha a jövőbe tekint, elképzelhető, hogy az Ön nevéhez nemcsak a Paksi Képtár köthető majd, hanem egy művésziskola kialakulása is?- Most nem foglalkozom ifjúsági csoportokkal, és az sem tőlem függ, hogy mint képző- I— MŰVELŐDÉS KULTURÁLIS CSOKOR Halász Károly művészt észrevesznek-e, de a nyári alkotótelep kapcsán nem elképzelhetetlen, akkor azonban a tábor körülményem javítani kellene. A Képtárban jelenleg is vannak olyan képek, melyek időközben befutott művészek (Kopasz Tamás, Vincze Ottó, Maurer Dóra, Csiky Tibor, Bak Imre) munkái. A Képtár 5. évfordulójára rendezett kiállítást Merhán Orsolya művészettörténész rendezte, aki munkatársaival évek óta gondozza a képeket, jelenleg pedig a Képtár anyagából katalógust készítenek részletes műtárgyjegyzékkel, sok fotóval, melyeket Mészáros István pécsi fotós készít. A katalógust országszerte terjeszteni fogják a készítők. H alász Károly is Pakson látta meg a napvilágot 1946-ban. Hosszú utat járt be a művész míg újra hazatalált: Pécsi Művészeti Gimnázium (1961-1965), majd továbbra is Pécs, a Pécsi Műhely, ahonnan elindult a szakmai sikerek útján. Tájképek, majd figurális elemek, vonal- és foltalkalmazások a mozgás és különböző hangulatok kifejezésére, a színek térteremtő tulajdonságai foglalkoztatták. Tanulmányozta a tűzzománc-technológiát, fény- és fotókísérleteket végzett és Európa nagyvárosaiban ismerkedett a modem művészettel. A 70-es évek közepétől újabb műfajokkal kísérletezett: installáció, akció, performance, body art. A szigorú konstruktív képszerkesztést színesebb irányba vitte, közben 1979-ben hazaköltözött Paksra, és a helyi művelődési házban vállalt munkát: vezette a Vizuális Kísérleti Alkotótelepet, gyermekcsoportokat tanított, e mellett kevés ideje maradt az alkotásra. 1984-ben Kölnben kapott lehetőséget. A lágy abb geometria felé orientálódott. 1985-ben Dunaújvárosban tette teljessé minimálplasztikai kísérleteit és új lehetőségeket próbált ki hulladék és talál anyagok felhasználásával. 1986-ban Soros-ösztöndíj segítette munkája folytatásában. Kiállításai láthatók voltak több országos művészkörben, nyári képzőművésztáborokban, a Műcsarnok Dorottya utcai műtermében. Szekszárdon, Koppenhágában, Bolzanoban. 1991 óta világháborús emlékműve díszíti a katolikus templom előtti parkot. Sok dicsérő szó olvasható Halász Károly munkásságáról a modem művészethez értők tollából. Alkotó és képtáralapító tevékenységéért 1996. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét vehette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől. o sszeültek a paksi költők és a Parlagfű Alapítvány képviselői, hogy megvitassák annak a könyvnek a tematikáját, mely bemutatná virágos városunkat. A megbeszélésen döntés született arról, hogy az alkotóktól néhány művet szeretnének a képek illusztrálásaként bemutatni, helyet és lehetőséget adva az irodalmároknak a nyilvánosságra. A könyv szerkesztői szeptember végéig várják a műveket és a fotókat. A kötet várhatóan az év végén jelenik meg. Györkönyből elszármazottak találkozóját szervez augusztus 8., 9. és 10-én a Györkönyi Önkormányzat, a Német Kisebbségi Önkormányzat és a Hagyományőrző Egyesület. A háromnapos program keretén belül lesz kerékpár-verseny, német népviseleti kiállítás, kézművesvásár, ünnepi istentisztelet és zenés kultúrműsor. A nagyszabású faluünnepre magyar és külföldi érdeklődőket egyaránt várnak. Az idén is megrendezik né. metországi testvérvárosunban, Reichertschofenben a sörfesztivált, melyre városunkból egy huszonegy fős delegáció kapott meghívást. A tizenegy vöröskeresztes aktivistából, valamint a dr. Széchenyi Attila által vezetett, dr. Blazsek Balázs jegyző, könyvtári dolgozók, és a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői által alkotott csapat július 24-én indult útnak. A küldöttség tagjai ezúttal is német családoknál kaptak szállást, részt vesznek a Paarfest megnyitóján, kirándulást tesznek a Bajor Alpokba és Ingolstadtba is ellátogatnak. A delegáció várhatóan vasárnap, a késő esti órákban érkezik vissza Paksra.
