Paksi Hírnök, 1997 (9. évfolyam, 1-48. szám)

1997-04-18 / 14. szám

1997. április 18. Paksi Hírnök MEZŐGAZDASÁG / / / TALPON MARADNI, VAGY HANYATT ESNI • SEREGÉLY ERZSÉBET Amadocsai termelőszövetkezet je­lenleg 1800 hektáron gazdálkodik, bár jóval kisebb terület a szántó, mint az előző években, mégis talpon lehet tartani — mondja Vörös Bálint elnök. Az utóbbi időben felröppenő hírek, híresztelések talán sokban segítenek abban, hogy egy­re élesebb legyen az ellentét a vezetőség­ben. Az elnök önszántából lemondott, és vele együtt, ha nem is egy időben a he­lyettes is menni készül. — A hazájában senki sem lehet próféta — kezdi a beszélgetést. Itt nőttem fel, és itt is kezdtem dolgozni, megjártam a sza­márlétrát, annak rendje és módja szerint. Valamikor lakatosként kezdtem, majd az állattenyésztésnél voltam brigádvezető, később a növénytermesztést irányítot­tam. Egy éve vezetem a szövetkezetei Irigyek itt az emberek a pozícióra és vele együtt a beosztással járó pénzre is. Név­telen feljelengetések, rágalmazások miatt járok a rendőrségre, alaptalan vádakat zúdítanak rám és kolléganőmre. — Mondana néhányat? — A decemberi közgyűlésen a legtöb­ben azzal vádolnak, hogy a kistermelők pénzét saját céljainkra használjuk fel, a polgármesteri hivatalból pedig azzal, hogy a szövetkezet eszközrendszerét használjuk és így gazdagodunk meg. Az igazság azonban, hogy valóban problé­mák voltak a sertés árának kifizetése kö­rül, de nem mi tehetünk róla. A felvásár­ló, amikor fizet, akkor tudunk mi is fizet­ni a kistermelőnek. Volt olyan, hogy két­­három hónapot is vártunk a pénzünkre. — Úgy tudom, mostanában a fizeté­sek kifizetése körül sem volt minden rendben... — Valóban — válaszolja az elnök —, vannak gongjaink, de még eddig minden hónapban, ha a tejipartól megkaptuk a tej­pénzt, mindig fizettünk. Ez biztos bevétele a szövetkezetnek és fedezi a munakbére­­ket. Akik a mezőgazdaságban dolgoznak, azok tucjják, hogy a téli hónapokban nincs bevétel, csak kiadás. A növénytermesztés ráfordítása nagy, drága a vetőmag és a nö­vényvédőszer is. Nemrégiben sikerült egy előfinanszírozási hitellel ezt kiküszöbölni. — Mióta veszteséges a termelőszövet­kezet? — 1992-ben alakult át a szövetkezet, azóta élünk nehéz időket, és azóta vesz­teséggel zártunk minden évet. Akkor száz dolgozó vált ki a tsz-ből és a vagyon egy­­harmadát, harminc milliónyi mobilizálha­tó tőkét vittek ki, de a húszmillió hitelt ránk hagyták. Természetesen a gazdálko­dásban is vannak hibák, hiányzik az összefogás és talán a hatékonyság is, ezt jórészt a szarvasmarha tejhozamára ér­tem, ugyanis nálunk egy tehén 4500 liter tejet ad évente, ami eléggé kevés. De azt is el kell mondani: több éven keresztül aszályos évünk volt, tavaly pedig a jég ká­­rosítota a növénytermesztésünket. *** Belső és külső okok zilálják szét az egy­kor még kiválóan gazdálkodó termelő­szövetkezetet. Aki vállalja majd a szövetke­zet irányítását, sok nehéz feladatot vállal magára. Az idei évben szép termést ígér a búza és az őszi árpa is, és talán egy jó kol­lektíva talpraállíthatja majd a gazdaságot. UJ BARÁZDÁK MB^mwnwiMiiiiiiiiiiiiiw NAGYDOROGON ANagydorogi Új Barázda Termelő­­szövetkezet a közelmúltban tartotta éves zárszámadó közgyűlését, ahol az el­múlt év eredményeit ismertették a szövet­kezeti tagsággal. Az előző évek veszteségei miatt nem tud­­. tak beruházni és fejleszteni — hang­zott el a mérleg ismertetésekor. Liktor Bá­lint, a termelőszövetkezet elnöke beszámo­lójában elmondta: a folyamatos pénzügyi biztosítás érdekében rövid lejáratú hitele­ket vettek fel, de állami kötelezettségüknek mindig maradéktalanul eleget tettek. A hat­vannyolc aktív főt foglalkoztató szövetke­zet növénytermszetési ágazat nem mutat biztató eredményeket még a jövőre nézve sem. A harminchét millió forintos veszte­ségből csak a búzán volt harminc millió kár, ami a tavalyi rossz időjárásnak köszönhető. Az idei év sem indult ezen a téren valami fé­nyesen, hiszen a háromszázötvenegy hektár búzából negyvenet ki kellett venni, mert olyan hiányosan kelt ki, hogy nem lenne gazdaságos a betakarítás. A repcénél sem jobb a helyzet, ott húsz hektár károsodott a télen úgy, hogy a búza sorsára jutott. Ezekét a vetésterületeket, majd kukori­cával vetik be. Csupán az őszi árpa mutat jó termést az idei évre. Sajnálatos ez a helyzet a termelőszövetkezet számára, hi­szen a tavalyi évben nemcsak a rossz idő játszott szerepet a növénytermszetés vesz­teségében, hanem a politikai helyzet sem kedvező a mezőgazdaság számára, A föl­dek visszaigénylésével csökkent a vetéste­rület, így több mint kettőszáz hektárral ke­vesebb területen gazdálkodhatnak. Az állat­­tenyésztési ágazat azonban jobb képet mu­tat a gondok ellenére, több mint egymillió liter tejet értékesítettek. A közgyűlésen nemcsak a mérleg ismertetése történt meg, hanem az idei üzleti terv elfogadása is. Felmerült még, hogy a környezetvéde­lemre nagyobb hangsúlyt kell fektet­ni, hogy a mezei lopások nagyon elszapo­rodtak és egyre több gondot jelent a tsz va­gyonának őrzése. A nehézségek ellenére a termelőszövetkezet mérleg szerinti eredmé­nye több mmt kilencmillió forint nyeresé­get mutat. A gondok ellenére, az idén ismét csak a búza jó termésében bíznak a nagy­dorogiak, hiszen ha az ágazat nem lesz veszteséges, akkor jövőre már beruházá­sokra is sor kerülhet. ÜJ ADO ES TB-JOGSZABALYOK Az Országgyűlés elfogadta a mező­­gazdasági termelők adó- és tb­­szabályainak módosítását, mely sze­rint a növénytermesztés jövedelem­­aránya 15 százalék, az állattenyészté­sé 6 százalék. Akik egymillió forintos árbevételt érnek el, és annak húsz szá­zalékáról számlát adnak, nem kell adóbevallást készíteniük. Az ősterme­lői tevékenység felső határa négymil­lió forint bruttó éves árbevétel. Az 1800 forintos havi egészségügyi hozzájárulást november 30-ig le­het majd fizetni, ezzel egy időben a nyugdyjárulék mértéke a harmincöt százalék helyett harminc százalékra mérséklődött. —ese— —ese—

Next

/
Thumbnails
Contents