Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-11-15 / 42. szám
Paksi Hírnök 1996. november 15. m ARCOK A VÁROSBÓL JÓ NAPOT, MI ÚJSÁG? Feil József fafaragó otthona inkább hasonlít egy kiállítóteremhez, mintsem egy lakótelepi helyiséghez. Az általa készített fa lakberendezési tárgyak, szobrok és domborművek a lakás minden szegletében fellelhetők. tete. A szoba egyetlen farönkből kifaragott fotelje lágyan fogadja a benne helyet foglalót, feledtetvén az anyag keménységét. Formatervezők is megirigyelhetnék azt a harmóniát, ami ember és használati tárgy között létrejön: A látogató egyik ámulatból a másikba esik a hangulatos étkezőbútor láttán, majd beljebb lépve a nappali őrizte szobrokon akad meg a tekin- Mindig beleültem, amikor faragtam, ki lett próbálva - feleli erre Feil József, s még azt is elárulja, ez csak egy a sok megvalósításra váró terve kő-UZLETHAZ SZERELESTECHNIKA CSAPÁGY MLOKTITE® AJÁNLATUNK: SZERSZÁMKÉSZLETEK TÁSKÁBAN AUTÓSOKNAK KÜLÖN KÉSZLET! AKKUMULATORTOLTOK PAKS DEÁK F. u. 38. (6-os út mellett) zül. Rengeteg rajzom és ötletem van, ennek a fotelnek több változata is megszületett már a fejemben. Jó lenne piacra kerülni vele, csakúgy mint a szobrokkal, de ez elég nehéz összeköttetések, kapcsolatok nélkül. Szeretnék csak ezzel foglalkozni, ahhoz viszont pénz kell. Jelenleg az atomerőműben dekádban dolgozok, és csak a szabad hetemen van időm ennek a kedvtelésnek hódolni.- Már 24 éve faragok és tavaly volt az első kiállításom a Városi Művelődési Központban. Igen érdekes élményben lehetett részem, ott álltam mint egy teremőr és nem tudták, hogy én készítettem a szobrokat. így mint mikor Mátyás király álruhában a nép közé vegyült, én is meghallgathattam mások őszinte véleményét. Tetszést váltottak ki a munkáim és ez igen jólesett, bátorított a továbbiakban.-Ügy tudom egy pályázat nyerteseként tavasszal egy országos kiállításon vesz részt a fővárosban...- Teljesen véletlenül szereztem tudomást arról, hogy Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban lesz egy - akkor még úgy tudtam - kiállítás. Valójában ez a XVI. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Pályázat keretén belül a Tolna megyei alkotók kiállítása volt, amelyen Paks városát velem együtt öt képzőművész képviselte. Végül továbbjutottam a budapesti rendezvényre.- Már csak azért is kellene egy jól szervezett egyesület, hogy ne véletlenül kelljen tudomást szerezni ilyen eseményekről és esetleg elszalasztani a felkínálkozó lehetőséget.- Hol van most lehetősége ezzel foglalkozni, hiszen egy negyedik emeleti lakás nem éppen fafaragásra való...- Most a Kölesdi út melletti garázssorra járok le faragni. Mindig nyitva a kapu, télen a legnagyobb hidegben is, de nincs is szükség fűtésre, ha belemelegedek a munkába. Innét látom a kollégáimat, amikor mennek haza a buszszal, ők meg mondják másnap: Figyeltük, megint új szobrot faragtál! A kisgyerekek, ha arra bicikliznek mindig kiabálják: Apu gyere ide, nézd mit csinál már megint a Feri bácsi!-Kiről olvasna szívesen az újság hasábjain? Kovács Sándor vállalkozóról. Benne megvan az, ami belőlem hiányzik: az üzleti érzék. préházi / A KUKASOK VÉNKISASSZONYA A lány akár asszony is lehetne, hiszen jóval túl van már harmincadik életévén, csakhogy nem volt soha és ma sem a sors kegyeltje. Jelenlegi helyzete is azt mutatja, hogy nemigen reménykedhet valami rózsás, szebb jövőben, annál is inkább, mert előrehaladott áldott állapotban van, s így hajnalonta, sötétedés után immár ketten kutatják a mindennapit. Október végén érkezett Paksra. Mint mondja, azért kereste fel városunkat, mert úgy hallotta valahol, hogy ez egy gazdag település, s így arra gondolt, hogy itt könynyebb lesz átvészelni a telet. Eddigi rövid idő alatt szerzett tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a paksi kukák sem gazdagabbak más városok kukáinál, s így könnyen meglehet, hogy hamarosan továbbáll. A csaknem szürkületbe hajló paksi indián nyárban egykedvűen üldögélt a korzó végén egy pádon. Fején csapott ka-
