Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-10-25 / 39. szám

Paksi Hírnök 1996. október 25. HD­ARCOK A VÁROSBÓL ridták, hogy Magyarország egyik legeredményesebb kisüzemi sörfőzdéje Pak­son, közelebbről is a piactéren található? A Gödöllőn meg­rendezett OMÉK ’96-on a Németh söröző barna sörével arany, míg ír sörével gyémánt díjat nyert el: erkölcsi megítélésükkel van­nak elfoglalva, sokszor mesz­­sze nem a városról szólnak a viták.-Eredeti szakmád mélyépítő mérnök és iparjogász. ■■-Aki egyszer műszaki em­ber lett, az úgy is nézi a kör­nyezetét. Bántja is a szemem a mellettünk folyó építkezés. Egy elhibázott döntés ered­ménye a készülő irodaház, ami nagyon szép, csak nem ide illik. Ráadásul egy eleve kicsi piacnak a működését le­­heteüenné teszi. Nagyon so­kat kerestem a polgármesteri hivatalt, de még soha nem kaptam gyógyírt a problé­mámra. Nevezetesen arra, hogy itt minden évben épít­kezés folyik. Tavasszal majd­nem csődbe mentünk amiatt, hogy az egész piacteret föltúr­ták és egy percig nem nézték JÓ NAPOT, MI ÚJSÁG?-Új távlatok ezzel nem nyílnak meg előttünk - kezdi beszélgetésünket Németh Ti­bor vállalkozó. - Az ország je­lenlegi gazdaságpolitikája a fogyasztás visszaszorítását eredményezte. Sajnos itt csak az atomerőmű létezik és sem­mi más. Nincs még kidolgoz­va olyan iparpoliüka, amely azt szorgalmazná, hogy tele­pedjen meg az erőmű árnyé­kában valamilyen ipar. Leg­alább annak a pénznek egy részét visszaforgatnák, amit az erőműtől kapnak. Használ­nák fel a város olyan beépítet­len területein, ahol még nincs kiépítve az infrastruktúra. Ezt közművesítenék és idecsábí­tanák a nagyvállalkozókat. El­késtünk, Szekszárd mellet­tünk rohamosan fejlődik.- Sérelmezem, hogy a kép­viselő-testület mindezt nem akarja belátni. Figyelemmel kísérem a testületi üléseket és mélységesen felháborít az, ahogyan a kérdésekhez hoz­­záállnak. A saját szakmai és azt, hogy itt már működő vállalkozások vannak. Nem is beszélve a jelenlegi építkezés­ről és a legfrissebb hírek sze­rint a piactéri burkolatot is meg akarják csinálni, de azt sem egy ütemben. Jó lenne, ha összeülnének az illetéke­sek, egyszer és mindenkorra rendeznék ezt a piacot, utána pedig hagyják működni.-Magad is fiatal vállalkozó vagy. Hogyan látod a felnövekvő generáció helyzetét Pakson? — Elvégeznek egy iskolát és képtelenek elhelyezkedni. Rengetegen elmennek Paksról és pont azok a fiatalok, akik egy várost építenének, szelle­mileg is. Mivel a várossá válás folyamata nemcsak abban nyilvánul meg, hogy magas házakat építünk, hanem úgy is, hogy ennek megfelelően gondolkodunk.-Kinek adod tovább a hó­labdát?- Nagy István tervezőnek. PRÉHÁZI ILDIKÓ ISK0LASZ0LGÁ1AT Az iskolaszolga munkája f\ sem könnyű, viszont sok­rétű és érdekes. A pedel­lusnak rendet, tisztaságot kell tartania, ha a helyzet úgy kí­vánja fűtenie szükséges, pon­tosan kell jelezni a tanórák kezdetét és végét, de fontos, hogy jó kapcsolatot teremtsen és ápoljon a tanulókkal, ami­ben tud, s amiben lehet se­gítségére legyen a pedagógu­soknak. Sajnos manapság méltány­talanul nehéz idők járnak is­kolákra, pedagógusokra, diá­kokra, s az sem megy ritkaság számba, hogy az iskolaszol­gáknak - nemegyszer végér­vényesen - is kicsengetnek, az iskolákból. Szerencsére ez utóbbi eset nem túl gyakori környezetünkben. Paks, sőt egész Tolna megye egyik, ha ugyan nem egyetlen közel huszonöt éves iskola­szolgálatát Takács Lajos tud­hatja magáénak, aki jelenleg is a Bezerédj Általános Isko­lában dolgozik. Ismerősei, barátai nem rit­kán csak öreg pedellusnak szólítják, s egyszerű kedves­séggel, mintegy jelezve iránta érzett megbecsülésüket, hoz­záfűzik a megszólításhoz: „a mi pedellusunk”. Nem csoda ez, hiszen negyedszázados is­kolaszolgálata során nagyon sok (ma már felnőtt) paksi kisdiák ismerhette meg köz­veden, csaknem baráti diák­szeretetét, ha úgy adódott őr­ző szigorát.- Közel negyedszázada, pon­tosan 1973. október másodi­­kán kerültem a Kossuth Lajos utcai iskolához - meséli az ötvenes éveiben járó Takács Lajos. - Nagyon örültem az állásnak, annál is inkább, mert szeretem a gyerekeket, ha csak tehetem ma is úgy érintkezek velük mint a fel­nőttekkel. Az iskolában arra is lehetőségem nyílott, hogy a munkám mellett sokszor ba­ráti kapcsolatokat kössek a kis­diákokkal.-Hogyan alakult a pedellus és a pedagógusok kapcsolata?-Erről a kapcsolatról csakis jót mondhatok. Nagyszerű do­lognak tartom, hogy részem­ről nagyrabecsült művelt em­berek környezetében tevé­kenykedhetek. Nyilvánvaló, hogy formálja az embert a környezete, s ő is igyekszik eleget tenni az iránta támasz­tott elvárásoknak.-El tudna-e képzelni iskolá­kat iskolaszolgák nélkül?-Egyáltalán nem. Lehetsé­ges, hogy ezt azért gondolom így, mert az életemmé vált ez a munka. Egy pedellus munkája nem csupán a fűtést, takarítást, karbantartó munkákat je­lenti, hanem a pedagógusok munkája és a tanulók iránt érzett feltétlen hűséget is. SZARKAJÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents