Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-10-11 / 37. szám
1996. október 11. Paksi Hírnök § TORGYÁN JÓZSEF PÄKSRA LÁTOGATOTT Torgyán József, a Független Kisgazda Földmunkás- és Polgári Párt elnöke volt városunk vendége október 5-én. Megérkezését követően a pártelnök televíziós interjút adott, majd rövid tanácskozáson vett részt. Herczeg Józseffel folytatott megbeszélését követően a nagygyűlés előtt sajtótájékoztatót tartott a Városi Művelődési Központ egyik klubtermében. Tájékoztatójában Torgyán József elmondta, hogy a jelenleg több mint kettőezer alapszervezettel és hetvenezer taggal bíró párt Tolna megyében kevésbé jól szervezett, azonban mint azt az előző napi szekszárdi nagygyűlés példája mutatja, a párt iránti érdeklődés ebben a térségben is magas fokú. A két év múlva esedékes választásokra a párt teljes országos lefedettséggel kíván élni, vagyis háromezer-egyszázhetvenhat önkormányzati településen képviselteti majd magát. A látogatásnak így nem titkolt célja volt a népszerűsítés. A továbbiakban dr. Torgyán József rámutatott, hogy pártja nem csupán teljes cselekvési programmal rendelkezik, de a kormányzat politikája miatt kényszerpályára terelt ország kivezetését vállalva felkészült az előrehozott választásokra is. Ennek szükségességét Torgyán József szerint a Tocsik-féle ügygyé fajult botrány története is igazolja. Mint a pártelnök hangsúlyozta, a Hom-kormány egész története a korrupció és a botrány. A Független Kisgazdapárt pedig nem hajlandó a kormányzati felelősség elkendőzésében, valamint annak felügyelő bizottságra terelésében részt venni. Horn Gyula miniszterelnök, valamint Suchman Tamás miniszter magatartását elfogadhatatlannak tekinti és úgy véli, amennyiben a miniszterelnök a sorozatosan botrányokba keveredő Suchman Tamást megvédi, úgy a felelősséget is át kell vállalnia és Hornnak kell - levonva a konzekvenciákat - távozni. Torgyán József kérdésekre válaszolva utalt a Tocsik Márta ügyében ugyancsak napvilágot látott személyi összefonódásokra és arra, hogy a kétes ügyek kapcsán gyakran felmerülő Postabank pénzintézetének ellenőrzése is kívánatos volna. Újságírói kérdésre válaszolva továbbá hangoztatta, hogy bár több alkalommal meghívást kapott a PA Rt. vezetésétől az üzem meglátogatására, azt számtalan megválaszolatlan kérdést megelőzően nem látja indokoltnak. Annyit azonban elárult, pártja az erőmű állami tulajdonlását tekinti egyedüli megoldásnak, annak idegen vagy magánkézbe adását határozottan elutasítja. A nagygyűlésen a pártelnök a jelenlegi kormányzatnak köszönhető erkölcsi válságról beszélt, majd a privatizációs politikát bírálta. Beszédében több alkalommal utalt az előrehozott választások időszerűségére, ami a zsúfolásig telt színházterem hallgatóságának tetszésével találkozott. Utalt arra, hogy pártja a magyarságtudat kialakítását, az ipar, valamint a mezőgazdaság rendbe tételét tekinti elsőrendű feladatának. A nézőtérről érkező kérdésre, miszerint mit tenne pártja, ha kormányt alakíthatna, dr. Torgyán József azt válaszolta, hogy a kisgazdák tudják, mi vezetheti Id az országot ebből a helyzetből, erre dolgozták ki alternatív gazdaságpolitikájukat. A mintegy két órán át tartó nagygyűlést követően a pártelnök és kísérete visszaindult Budapestre. -pozbai-KISGAZDÁK, ANNO HÁTTÉR 1944 decemberében a 3. Ukrán Front csapatai visszaszorították megyénkből a németeket. Zaharov marsall írását olvasva kiderül, hogy nem hárult el a veszedelem kicsiny pátriánk felől, ugyanis 1945januárjában a németek Paks irányában - ahol is a 3. Ukrán Front törzse települt - indítottak támadást. A frontveszély január végén múlt el, ezután 1945 márciusában a különböző pártok is szervezkedni kezdtek. A Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a legnagyobb befolyással bíró Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt nézett Pakson bizakodón a jövő felé. A Kisgazda Párt a helyi középbirtokosokra, kulákokra és az értelmiségre támaszkodott. „A paksi szervezetnek kb. 20- 30 alapító tagja volt-emlékezik vissza az egyik alapító, az akkor 25 éves malomtulajdonos, Halász Mihály. Dr. Klán Antal, Klein Imre, Molnár fános, Nádért Imre, Gangéi fános és a többiek. ..” mi voltunk a kereszténység szóvivői, hogy ne hódoljunk be a vallásellenes, ígérgető kommunistáknak - folytatta Misi bácsi. Havonta egyszer-kétszer gyűltek össze a párt helyi tagjai az Erzsébet Szállóban. Céljuk volt a mezőgazdaság és kisiparfejlesztés. Dr. Klán Antal minden összejövetelre meghívott egy-két kommunistát. „Egy alkalommal, mikor a helyi KP a programbeszédét tartotta, Tóni bácsi a katolikus templom előtt beszélt. Kiváló szónok volt, vicces ember, mindenki szerette hallgatni beszédát. Most is 5-6000 ember állt a templom előtt - meséli Halász Mihály, ahol két pap bevezetője után lépettfel Klán Antal és azt mondta: „Kedves barátaim! Ti tudjátok miért hozattam ide ezt a két papot?! Hogy a KP-nek megadjuk az utolsó kenetet!” A szovjetek le akarták tartóztatni, de sokan álltak mellette. Halász Mihály ezután még sok gondolatot idézett fel Klán Antal szónoklataiból, ezalatt kitűnt a politikus magával ragadó egyénisége. Személye garanría volt a helyi Kisgazda Párt működésére, ezenkívül országgyűlési képviselő is volt. Nagy veszélyt jelentett az egyeduralomra törő KP számára. 1948. január 11. Dinnyés Lajos miniszterelnök felkérte Klán Antalt, hogy biritói birtokán rendezzen a budapesti diplomáciai vezetők számára egy vadászatot, ahová meghívták többek között a jugoszláv nagykövetet, Karlo Mrazovicsot is. Ez a vadászat lett Klán Antal és vele együtt a paksi kisgazdák és több köztiszteletnek örvendő paksi veszte is. A helyi szervezetet 1947-től próbálták elsorvasztani. Először a Deák Ferencné által 1946-ban létrehozott Kisgazda Ifjúsági Szervezetet tiltották be, kobozták el a vagyonát - emlékezik Haag Ferenc, aki tagja volt az ifjúságnak. A kegyelemdöfést az ország vezetői Klán Antal letartóztatásával adták meg. Vád: a fent említett vadászaton, egy csősz kunyhóban találkozott Rajk Lászlóval és megpróbáltak kapcsolatot teremteni Tito országával. Büntetés: 6 év börtön. Az 1949-es események után a paksi kisgazdák nagyon féltek, a tagok többet nem jöttek össze, sőt, nem mertek velem leülni egy asztalhoz sem - mondja Halász Mihály -, hiszen sógora voltam Klán Antalnak. Azután sokáig csend. 1989 nyarán, a soha meg nem szűnt pártot a szekszárdi Kapitány Ferenc és a paksi Wász Ferenc élesztette fel: felkeresték a rég tagokat, az időseket (akik ma nagyon hiányolják az erkölcsösséget, az önfegyelmet a fiatalokból), 1989-ben tízen-húszan voltak, ma körülbelül ötven tagot számlálnak, a párt elnöke pedig 1995. június 6-tól Pámer Zoltán. TÓTH ANDREA
