Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-09-20 / 34. szám
1996. szeptember 20. Paksi Hírnök 1 Az Országgyűlés 1996. július 3-i ülésnapján elfogadott, az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló 1996. évi LIX. törvény végképp felkorbácsolta a nyugdíjkorhatár emelése körül kialakult eddig sem nyugodt kedélyeket. Az új törvény szerint 1997- j\ tői fokozatosan kerül bevezetésre a nők és férfiak esetében egységesen 62 évben meghatározott nyugdíj - korhatár. A paragrafusok leírják, hogy pontosan ki és milyen feltételek meglétével, mikor mehet nyugdíjba. Az első korosztály, akiknél már az új rendszer érvényesül, az 1939. december 31-ét követően született nők és az 1937. december 31-ét követően született férfiak. Addig azonban, míg az új törvény hatályba nem lép (1997. január 1-je) a nők öregségi nyugdíjkorhatára továbbra is 56 év,.illetve választása szerint 55 éves korában is elmehet nyugdíjba. Az 1938. január 1. előtt született férfiak korhatára 60 év. Minden esetben természetesen rendelkezni kell a szüksé/ Talán a legfontosabb, azok a férfiak és nők, akik egy egész életet végigdolgozva ma félnek, hogy erejüket nem kímélve tovább kell dolgozniuk, továbbra is elmehetnek a felemelt nyugdíjkorhatárt megelőzően - hátrányok nélkül - öregségi nyugdíjba. A felemelt korhatártól öt évvel alacsonyabb életkorban, de legkorábban 55 évesen előrehozott nyugdíj jár a nőknek, ha a születési időtől függően előírt szolgálati idővel rendelkeznek. Férfiaknál legkorábban 60 évesen vonulhatnak nyugállományba ugyancsak az előírt szolgálati idő teljesítése esetén. Abban az esetben, ha a „kirótt” szolgálati időt nem tudták teljesíteni és csak öt év hiányzik hozzá, úgy ezentúl elmehet nyugdíjba a dolgozó, csak nem teljes, hanem csökjellemző Pakson, arra néhány nagy létszámú foglalkoztatottal bíró munkáltató a példa: A Paks és Vidéke Áfész jelenlegi taglétszáma 210 fő. Közülük sokan betegek vagy az évek alatt olyan mértékben megromlott az egészségi állaóta szinte minden évben előfordul, főként a korhatáremeléstől leginkább rettegő nők körében jellemző az idő előtti nyugdíjba vonulás kérelme. Létezik még és 1999. január 1-jéig él is az előnyugdíj intézménye, majd a nyugdíj / NYUGDÍJBAN: MIKOR ES MENNYIÉRT? ges szolgálati idővel, ami jelenleg 20 év, illetve a résznyugdíjhoz elegendő a 15 munkában eltöltött esztendő is. Az elfogadást megelőzően a társadalomban széles körű felháborodást, vitát váltott ki a tervezett korhatáremelés és a válaszokban gyakorta elhangzó „csődben a nyugdíjbiztosító” érve a munkában hosszú évek alatt megfáradt emberek számára sovány vigaszt jelentett. A még érvényben lévő és a majd bevezetésre kerülő törvények őserdejében nehéz eligazodni. Választják tehát az idősebb korosztály dolgozói a most még biztosat, a jövő bizonytalansága helyett. Hogy el tudjon igazodni ma az érintett, talán nem hiábavaló leírni, hogyan is lehet ma kedvezménnyel vagy anélkül a nyugdíjas életet választani: kentett előrehozott nyugdíjat fog kapni. Nem könnyű átlátni a jogszabályokból épített paksamétán, talán ezért tapasztalható, hogy az emberek a lehetőségeket felhasználva ma a következő ellátási formákat alkalmazzák a munkanélküliségtől, az alacsony kereseti lehetőségtől menekülve: A korengedményes nyugdíj igénylése abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató és munkavállaló közt korábban egy megállapodás jön létre arra vonatkozóan, hogy a munkáltató vállalja, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozója után az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig (maximum 5 év) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számára kifizeti a nyugdíj öszszegét. Ez a lehetőség egyelőre még fennáll. Hogy ez mennyire potuk, hogy a rokkantosítási eljárás ugyan nem kezdeményezhető, ám nagy fizikai igénybevételt jelentő munkát már nehezen tudnak ellátni - nyilatkozta lapunknak Rauth János elnök. A szövetkezetben évente két-három ilyen jellegű esetet a vezetés a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének biztosításával oldja meg, mint azt az elnök elmondta „mindkét fél legnagyobb megelégedettségére”. A Paksi Konzervgyár hajdan az erőmű mellett a legtöbb dolgozót foglalkoztató üzem volt. Jelenleg 282 fő a munkajogi létszám. A bér- és munkaügyi osztály vezetője, Vida István elmondta, hogy a bizonytalan jövő elkerülésére a dolgozók által gyakorta igénybe vett eljárás a korengedményes nyugellátás. 1992 előtti munkanélküli segély veszi át ennek helyét. A nyugdíj előtti munkanélküli segély igénylése ugyancsak gyakori jelenség. Ezt az ellátási formát az igényelheti, akinek a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb három éve hiányzik és számára nem tudnak felajánlani megfelelő munkalehetőséget. Ők fél éven keresztül a keresetnél jóval alacsonyabb összegű munkanélküli járadékban részesülnek (a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80%-a). A Tolna Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérdéseikkel bármikor fordulhatnak az érintettek. Megnyugtató, hogy van egy intézmény, amely még átlátja a rendszernek éppen nem titulálható jelenlegi érvényes passzusokat. POZBAI GENERÁCIÓK:-Nagypapa, nem a nyugdíjakat, a nyugdíjkorhatárt emelik...
