Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-08-16 / 29. szám
Paksi Hírnök 1996. augusztus 16. SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN (Folytatás az 1. oldalról.) Ha nem így lesz, az csupán annyit jelent, hogy még korai a számvetés. De bizakodni még így is lehet, mert a jogot és a reményt nem szabad veszni hagyni. Hogy ne mondjunk le a múltból (is) építkező jövőről. Augusztus 20-án az Európába illeszkedő magyar államiságot megteremtő, első uralkodónkra emlékezünk. Arra a Szent István királyra, aki az európai szomszédoktól hozott feleséget, katonai segítséget egy korszerű, keresztény feudális állam kiépítéséhez - amit azután ellenük is sikeresen védett meg. Az első királyra, akit az őt követő sokadik (későbbi szent lovagkirály, Szent László) avattatott szentté, minthogy a maga újjászervező politikája is igényelte az európai tekintélyű előd tiszteletét. Az indokolt főhajtás nem fe- L ledteti a kételyeket sem. Az ünnepnek nem célja eltagadni, hogy a Szent István-i mű az uralkodó halálával összeomlani látszott. Gizella királyné külföldön fejezte be életét, Péter, Aba Sámuel, majd Péter második uralkodói ciklusa után az Árpád-ház következő királyai éppen a megvakítatott Vazul leszármazottai. Szent István egyetlen fia, akihez nevezetes, toleranciát sugalló intelmeit intézte, Szent Imre herceg vadkanvadászaton lelte halálát. A vadkanvadászat azóta is nemzeti tragédiává lépett elő a legendáriumban a nagy Zrínyi szinte érthetetlen balesete okán - s egy történettel több okot adott a nemzeti csüggedésre. A korról szólva azt már alig említik, hogy a Vata-féle pogánylázadás a Szent István-i államszervezet egészét ledöntötte, mindent elölről kellett kezdeni. De sikerült és talán ez is súg valamit. Itt vagyunk - és így vagyunk itt. Jövőnek is kell lennie, de olyan lesz, amilyenné teszszük, s amennyire képesek leszünk összefogni, hogy korszerű államunk legyen, itt - Európában. KÖVÉR TAMÁS TESTÜLETI ÜLÉS PÉNZEKRŐL. MINDEN MENNYISÉGBEN tükrözteti a testületi ülések ellentétes álláspontjait, illetve könnyedén átlép ellenzéki véleményeken. Végül is a szociológiai felmérés ismét csak megkerülné ezt a problémát és nem világítana rá kellőképpen ezekre a gondokra, s ezért tisztázni kellene, hogy milyen munkát, szociológiai felmérést vagy csak egy, a médiákra vonatkozó közvélemény-kutatást végeztet a testület. Bor Imre képviselő határozati javaslatában előzetes specifikációt kért, s csak ezután a költségvonzat meghatározását. Az egyórás vita végeredménye az lett, hogy a testület sem a művelődésszociológiai kutatást, sem a médiákról szóló közvélemény-kutatást nem szavazta meg, ebből természetesen nem következik az, hogy az ügy ad acta került volna. (A Paksi Hírnök a testületi ülés szünetében intetjút kért a médiákat bíráló dr. Rónaky Józseftől, aki nyilatkozatában fájlalta, hogy kevés megszólalási lehetőséget kap, a vele készült beszélgetést lapunk következő számában közreadjuk - a szerk.) Paks város helytörténetének oktatásáról tárgyaltak a következőkben a városatyák. A Nemzeti Alaptanterv - amely két év múlva kerül bevezetésre - kötelezően előírja a helytörténeti ismeretek tanítását, de ehhez segédanyag, illetve tankönyv nem létezik. Kern Józsefné, a Bezerédj iskola tanára szakdolgozata témájául a település történetét választotta. Munkája, mely „Paks város képviselőknek szemmel láthatólag jót tett a viszonylag rövid pihenő is, hiszen csak az első két napirendi pontot egy-egy óráig tárgyalták. Először is a művelődésszociológiai kutatás került terítékre. Az előterjesztő dr. Ferenczy Istvánné a testületnek elmondta: e kutatás kiterjedne a helyi kulturális és oktatási intézmények, valamint a helyi médiák vizsgálatára, szociológiai felmérésére. Mint mondotta, több intézetet és egy szociológust is megkerestek árajánlat megtételére, az intézetek, a Gallup és a Medián milliós nagyságrendű összeget kért, míg Oláh Miklós szociológus 550 ezres ajánlatot tett. Takarékossági szempontokat figyelembe véve az utóbbi ajánlat elfogadását javasolta a bizottság elnökasszonya. Dr. Rónaky József többszöri hozzászólásában kifogásolta, hogy az előterjesztő megmásította a képviselő-testület korábbi határozatát, amely arról szólt, hogy háromszázezer forintot elkülönítenek a helyi, közpénzekből működő televízió és az újság vizsgálatára, amely nem volt más, mint egy közvélemény-kutatás lehetősége, s amely nem azonos egy szociológiai vizsgálattal. Rónaky doktor szerint - s ez visszatérő motívum a képviselőnél - a helyi médiák munkájának megítélése és megítéltetése fontos a közvélemény által, hiszen akkor - véleménye szerint - kiderülhetne, hogy a televízió és az újság (Paksi Hírnök) nem helytörténetének feldolgozása az általános iskolákban” címet viseli, némi átdolgozással tankönyvvé alakítható át. Az előterjesztő dr. Ferenczy Istvánné javaslata alapján a képviselő-testület megbízta Kern Józsefnét a munkatankönyv kidolgozásával és a Bezerédj iskolából áthelyezte a Városi Múzeum állományába, ahol ezentúl múzeumpedagógusként dolgozik tovább. A testületi ülés napirendjén szerepelt a TelePaks közhasznú társaság alapító okiratának jóváhagyása. A dr. Blazsek Balázs jegyző által előterjesztett javaslat számos pontja kifogásolt volt a városatyák körében. A 16 jelen lévő képviselő közül sokan a városi televízió jelenlegi és az elképzelések szerint a majdani KHT ügyvezető, Koós Attila beszámolójából a részletes üzleti tervet hiányolták. Egyebek közt a televízió bevételi forrásait és munkatársi státusaira költött kiadásait firtatták. Rónaky József megfontolásra ajánlotta azt a korábbi nézőpontját, miszerint a helyi médiák egy társaságban, mint mondotta „a közgazdasági témában is szakértelemmel rendelkező főszerkesztő vezetése alatt működjenek”. Bor Imre képviselő a gazdasági társasággá alakulással egy időben a főszerkesztő által tervezett 25 százalékos bérfejlesztés mértékét nehezményezte. Az előterjesztés emellett tartalmazta a felügyelőbizottság létrehozásának követelményét is, mely három tagjára az oktatási, kulturális és sportbizottság tett ajánlást. Eszerint a szeptember 1-jével alakuló közhasznú társaságot felügyelő bizottság tagjai: Kováts Balázs, a PA Rt. képviseletében, Mittler József tanár és Nagykollár Gyuláné tanító. Ezzel egy időben módosító javaslatként terjesztették Paks város képviselő-testülete augusztus 13-án, a Charon Bt. hajóján, sétahajózással egybekötve tartotta meg soros ülését. A rendhagyó tanácskozásra az előterjesztők számos fontos napirendet hoztak, a képviselők a napirendi javaslatokra szóló előterjesztést elfogadták, s így már megkezdődhetett az érdemi munka.
