Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-08-16 / 29. szám
1996. augusztus 16. Paksi Hírnök be, hogy a gazdasági felügyeletet ellátó bizottság mellett működjék a pártatlanságot, objektív hírközlést felügyelő médiatanács is. A határozati javaslatot a részletes üzleti terv szeptemberi megtárgyalása mellett, a képviselő-testület végül egyhangúlag fogadta el. Mindezek után tárgyalt a testület az önkormányzati tűzoltóság technikai eszközeinek fejlesztésére vonatkozó 1996. évi pályázatról. Az előterjesztő dr. Blazsek Balázs jegyző arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a helyi tűzoltóság önkormányzati átvétele kötelezettségekkel jár, különösen akkor, amikor meglehetősen sanyarú állapotban van. A képviselők a helyzetet tudomásul véve úgy döntöttek, hogy egy gépjárműfecskendő beszerzéséhez pályázatot nyújtanak be és a vásárláshoz szükséges közel tízmilliós összeget finanszírozzák. A következőkben is anyagiakról esett szó, amikor a testület a pedagógusok kötelező óraszámának emeléséről tárgyalt. Az oktatási kulturális és sportbizottság vezetője, dr. Ferenczy Istvánná azt javasolta a testületnek, hogy ezt a döntést 1997 szeptemberi dátumával hozzák meg. Több képviselő, elsősorban dr. Rónaky József hangoztatta, hogy az ilyen állásfoglalás nem más, mint pedagógus-munkahelyek megőrzése, illetve az elbocsátások elhalasztását jelenti, s mint mondotta, ideje lenne szembenézni a realitásokkal. Hajdú János úgy vélekedett, hogy a döntés ajándék, s ezzel a véleménnyel az előterjesztő Ferenczy Istvánná is egyetértett, hangsúlyozva, hogy erre Paks város anyagi lehetőségei - hál' istennek - kiterjednek. A testület döntése is ilyen értelmű volt, bevezetés tehát jövő szeptemberben. A döntést egyébként dr. Rónaky József is megszavazta. A költségvetés felülvizsgálatának megtárgyalását előzte meg az a napirendi javaslat, 9 mely a 6-os út mellett épülő biztonsági elkerülő út pénzügyi megvalósítását foglalta magába. A mintegy 3,7 millió forintot igénylő önkormányzati beruházás fedezete ugyanis nincsen meg, így számos kérdés újragondolása vált esedékessé. Hogy szükség van az elkerülő útra abban minden képviselő egyetértett, azonban a területen felszökött földek ára és a polgármester által a gazdaságfejlesztés 20 millió forintjából történő finanszírozás már vitákat váltott ki. Végül azonban apróbb módosítások megtételével a képviselők a határozati javaslatot elfogadták. Lesz tehát elkerülő út Pakson. Hasonlóan hosszú lélegzetvételű tárgyalást igényelt a költségvetés féléves revíziója is. A tetemes anyagot minden bizottság előzetesen tanulmányozta, most a véleményezésre került sor. A gazdaságfejlesztő bizottság álláspontját Hajdú János képviselő tolmácsolta, aki a pontos, egyértelmű adatokra hivatkozva javasolta elfogadásra a határozati javaslatot. Emellett kitért a Nemzeti Kataszteri Programhoz való csatlakozás kérdésére, mely mintegy 25 millió forintos költséget jelent Paks számára. Mint azt Sződi Imre országgyűlési képviselő elmondta, amennyiben az önkormányzat a programhoz kapcsolódik, úgy a jövőben számítógépes program keretében, bármikor pontos információk birtokába kerülhet, hiszen a város belterületéről precíz képet kaphat, ami a későbbi beruházásoknál jelentős segítség lehet a paksiaknak. Dr. Rónaky József észrevétele volt a néhány önkormányzati intézményben történt „túlköltekezés”, melynek okairól Várszeginé Németh Mária, a közgazdasági osztály vezetője részletes választ adott. A költségvetési felülvizsgálat tárgyalása lapzártánkkal egy időben még tartott. POZBAI-PRÉHÁZI-KISS A HELYTÖRTÉNET ELSŐ TANÍTÓJA Határozat született a testületi ülésen Paks város helytörténetének általános iskolákban történő oktatásáról. Ennek értelmében a városatyák megbízták Kern Józsefnét, a Bezerédj iskola magyar-történelem szakos tanárát munkatankönyv kidolgozásával, valamint áthelyezték az iskolából a Városi Múzeum állományába, ahol ezentúl múzeumpedagógusként dolgozik tovább. A Nemzeti Alaptanterv kötelezően előírja a helytörténeti ismeretek tanítását, ehhez azonban tankönyv nem létezik. Kern Józsefné, az ELTE-n tartott továbbképzés záródolgozata témájául a helytörténetet választotta. Ez a tudományos munka kis átdolgozással munkatankönyvvé alakítható át. A szakdolgozat, amely „Paks helytörténetének feldolgozása az általános iskolákban” címet viseli, 3. helyezést ért el a Magyar Nemzeti Múzeum, a Honismereti Szövetség és a megyei múzeumok által meghirdetett országos helytörténeti pályázaton, valamint a Honismereti Szövetség különdíját nyerte el:-Van a városban egy kitűnő munka, Paks monográfiája, amelynek részleteit ugyan ki lehet emelni, de tankönyvként egy kisgyerek kezébe nem adható és nem is áll elegendő példányban rendelkezésre - mondja Kern Józsefné. - A monográfia egyébként segített a munkámban és a helytörténeti bizottság is ennek alapján szervezte a versenyeket. A szakdolgozat „összhangba” hozza az általános iskola 5-8. osztályos történelem tantárgy tantervi követelményeit a település történetével, régészeti, levéltári, múzeumi anyagával. Segítve ezzel, hogy a gyerekek ráérezzenek a történelem emberközeliségére, arra, hogyha a helyet személyesen is ismerik, az általánosabb események is emberközelivé válnak számukra- olvasható Kiscsatári Marianna, a Magyar Nemzeti Múzeum történészének lektori véleményében.-Történelmet nehéz tanítani - folytatja Kernné -, a tanított ismeretek nem kerülnek tapasztalható közelségbe az időbeli és a földrajzi távolság miatt. Ezeknek a problémáknak a leküzdéséhez, a történelmi tények és események tapasztalati közelségbe kerüléséhez adhat segítséget a településtörténet rendszeres és folyamatos tanítása.- Aki a múzeum Lussoniumi tárlatán keresztül ismeri meg a római kort, az biztos, hogy érzelmileg közelebb áll majd hozzá, ezáltal könnyebben fogja megtanulni. A múzeum tudományos gyűjteményét taneszközként kell tudni felhasználni, meg kell tanulni beépíteni a tanítás hétköznapi gyakorlatába- ez a múzeumpedagógus feladata. Kihelyezett történelemórák, vetélkedők, szakkörök helyszínéül is szolgálhat majd az épület.- Az én munkám egy eszköz lesz a kollégáim munkájának segítéséhez. PRÉHÁZI
