Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-08-02 / 27. szám

1996. augusztus 2. Paksi Hírnök 3 VÁROSI MOZAIK KENVÉRSZEGÉS HELYETT KENYÉKTÖRÉS (ÉS...) A közelmúltban lezajlott Paksi Alkotók Egyesületé­nek ülésén kenyértörésre került sor a tagok között. Az alig néhány hónapja mű­ködő egyesület tagjai közül néhányan úgy gondolták, hogy vezetőjük Halász Károly nem képes ellátni feladatát. Vélemé­nyüknek hangot is adtak, s az indulatokat még a polgármes­terjelenléte sem fékezte meg. Szó szót követett végül Lász­ló Kovács Gyula még ott a hely­színen bejelentette: kilép az egyesületből. Érdemes egy kicsit vissza­menni az időben, közel húsz év távlatába. 1978-ban Paksi Duna Alkotók Egyesülete né­ven létrejött egy társaság, ha­sonló célzattal, mint a mos­tani. Kuti Horváth György, Oláh Zoltán, Szarka József, Korpácsi Ferenc, Halász Ró­bert, Balogh József neve bizo­nyára ismerősen cseng a régi társaságból, akik közül né­hányan a mai társulásnak is tagjai. Az egyesület mindössze hat hónapig virágzott. A pozíció­harc már itt is megkezdődött - emlékszik vissza egy régi-új tag -, az egyesületnek még­sem ez, hanem az akkori tör­vények vetettek véget. A sors megismételte önma­gát.-Nem értettem, s ma sem értek egyet az egyesület szelle­miségével - feleli László Ko­vács Gyula, amikor arról kér­dezzük mi is vezetett valójá­ban a szakításhoz. - Nem vagyok hajlandó egy fantom­­szervezetben közreműködni, ami nem tudja ellátni felada­tát. Nem vesznek részt a mai napig sem a paksi közéletben, s nem vált egy olyan központ­tá, amely segítené az itt élő al­kotókat tevékenységükben. Sem programtervezettel, sem pedig mindenki által hozzá­férhető alapszabállyal nem rukkolt elő az egyesület.- Egy fiatal szervezetben bi­zalmat kellene szavazni az el­nöknek. Ez valóban így van, csakhogy két hónap elegendő idő arra, hogy bizonyítson, ám ezalatt Halász Károly sem­mit nem mutatott fel. Véle­ményem szerint csoportérde­kek fűződnek az elnök sze­mélyéhez, s nem látok arra garanciát, hogy a szponzorált pénzeket tisztességesen oszt­ják majd el. Nem vagyok haj­landó részt venni az egyesület munkájában, amíg a vezető­ség ezekből a tagokból áll.- Zenészek, szobrászok, fes­tők, néptáncosok, színjátszók, írók, költők hozták létre a Paksi Alkotók Egyesületét, ami közel 60 tagot számlál - kezdi beszélgetésünket Halász Róbert festőművész. - Sza­bályos ülésen, szavazással dön­töttük el a üsztségek kiosz­tását. Elnöknek Halász Károlyt választottuk, aki eddig is sike­resen vezette a Paksi Képtárat. Helyettesnek Győrffy József festőművészt, a titkári poszt betöltésére pedig Oláh Zoltán költőt jelöltük. Ez egy érdek­­védelmi szervezet, mely töb­bek között azért is alakult, hogy összefogja a társaságot, valamint támogatókhoz is könnyebben jut egy egyesü­let, mint a magánszemélyek. Kezdetben minden rendben volt, ám itt is megkezdődött a hatalomért folyó harc.-Az elnök hatásköre a be­folyt összegek szétosztása, ezért egyesek elfogultság vád­jával illethetik. Ez Halász Ká­roly esetében igaztalan vád - feleli a festőművész arra a kér­désre, hogy jár-e valamilyen helyzeti, esetleg anyagi előny­nyel az elnöki poszt betöltése. Művészkörökben az a hír járja, hogy máris megvan az új jelölt a posztjáról önként lemondani készülő Halász Károly helyére, mégpedig nem egy alkotó személyében. „Kül­ső” mecénás lenne az új el­nök.- Egy olyan ember, aki nem ismeri a mi világunkat, s nem él benne, nem hiszem, hogy irányítani tudná ezeket az embereket. Csupán felhasz­nálná őket a maga hasznára és boldogulására — válaszolja ez­zel kapcsolatban László Ko­vács Gyula. - Nem jósolok nagy jövőt az egyesületnek.- Meggyőződésem, hogy olyan ember kell vezetőnek, aki kívülálló, pártatlan és nem utolsósorban jó szervező - mondja Halász Róbert. - Va­lóban tárgyalunk egy olyan személlyel, aki ennek megfe­lel, szívesen is vállalná, sőt már kész programtervekkel is előállt. Egyébként minden mű­vészeti ág élére választunk majd egy vezetőt, a képző­művészek esetében erre a leg­illetékesebb Halász Károly lenne. Minden esélyünk meg­van arra, hogy az egyesület valóban egy szellemi kultu­rális központtá váljon. A paksi alkotók a közeljö­vőben birtokba veszik a madocsai hajóállomás épületét két hétre, ahol a nyá­ri alkotótábor keretén belül megbeszélik az elkövetkezen­dő teendőket. Úgy tűnik, lesz miről társalkodniuk. PRÉHÁZI ILDIKÓ SÓTERÁPIA Pakson az allergiás megbe­tegedésben szenvedők száma több mint 3000. A virágporok szóródásának idején gyakran találkozha­tunk bedagadt, könnyes sze­mű, zsebkendőt orruk elé tartó, szénanáthás embertár­sainkkal. Vannak, akik laká­sukban sincsenek biztonság­ban: poratka, állatszőr, s még sok száz más allergén lehet szenvedésük okozója. Rajtuk, allergiásokon, aszt­másokon, hurutos betege­ken segített Somogyi József festő-feltaláló azzal, hogy So­­madrin sóterápia néven sza­badalmaztatta kikísérlete­zett gyógyításkiegészítő tevé­kenységét. Tizenöt magyarországi vá­ros után Pakson is létrehoz­zák a sóbarlangot, amelyben várhatóan augusztus köze­pétől a Somadrin terápia jó­tékony hatását élvezhetik azok, akiknek eddig jobb közérzetet csak a gyógysze­rek biztosítottak. Orvosok által elismert tény, hogy a sótéglákkal kibélelt, sóoldatokból párologtatott, alacsony hő­mérsékletű helyiségben el­töltött egy óra után az aszt­más, allergiás betegek sok­kal könnyebben lélegeznek, s egy terápia - ötször egyórás sorozat - után csökkenhet addigi gyógyszeradagjuk. Az „Együtt a Parlagfű El­len” Alapítvány paksi ügyve­zetőjétől, Ignits Miklósnétól megtudtuk, hogy az alapít­vány hozta a döntést azzal kapcsolatban, hogy a bar­langot városunkban is ki­alakítsák - az Új templom utca 22. számú házban. A tervek szerint heteken be­lül meginduló szolgálta­tás bármikor igénybe ve­hető majd: kezdetben a „bar­lang” nyitvatartása folyama­tos lesz, a későbbiekben az igényeknek megfelelően vár­ják a gyógyulni vágyókat.

Next

/
Thumbnails
Contents