Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-07-26 / 26. szám

1996. Július 26. Paksi Hírnök 9 VÁLLALKOZÓK MANAPSÁG • • • Munkanélküliség, adóelke­­, rülés, -kijátszás, kényszer, önmegvalósítás, haszon­­szerzés - ezek a válaszok szü­lettek a közelmúltban tartott felmérésre, melyen arra ke­resték a választ: miért vállal­kozik valaki manapság Ma­gyarországon? A hivatástudat, a távlati, sta­bil érvényesülés nem szere­pelt a válaszok között, annál több példa, hivatkozás, me­lyek tapasztalataik, vélekedé­sük szerint gátjai, akadályai a vállalkozói lét kibontakozásá­nak, fejlődésének.-Kereskedelmi, idegenfor­galmi szolgáltatás a profilom, de a nevemet ne íij a ki - mond­ja a középkorú paksi vállalko­zó, aki nemrég a bt-be transz­ponálta át vállalkozási formá­ját, abban a reményben, hogy most ez a kedvező. - Hitel? Ugyan már, még ha kedvező lenne a feltétel, akkor sem kel­lene. Hiszen a 23 oldalnyi kér­dőív például a mostani mikro­­hitel-program pályázatán ép­pen elegendő arra, hogy telje­sen „átvilágítson” a bank, a ka­mara, az APEH vagy a vállal­kozói központ. Kérdem magá­tól, kinek jó ez? Nekem nem, az biztos... Körtelefon az OTP-fiókba, a Mezőbankba, a Postabankhoz, a Kereskedelmi Bankhoz. Rossz az időpont: szabadság, értekezlet, most házon kívül van. Nincs nagyobb sze­rencsém a Tolna Megyei Vállal­kozói Központ Paksi Kistérségi Központjában sem, de Szek­­szárdon, a Tolna Megyei Vállal­kozói Központ ügyfélszolgálati irodája végre jelentkezik.-Mi a banki hitellehetősé­gekről nem tudunk informá­ciót adni. Annyit viszont tu­dunk, hogy a bizonytalan ta­lajon álló, megfelelő likviditás­sal, háttérrel rendelkező vagy nem rendelkező kezdő és kis­vállalkozó hitelelbírálása ugyan­annyi munkát ad a banknak, mint a nagy hitelezők. S emel­lett még ugyebár a hitel, a ka­mat időbeni visszafizetése is gondokat jelenthet, ha a bank figyelmét az elbíráláskor elke­rülte valami. S ekkor még nem is számoltunk a hitelfelvétel után felmerülő gondokkal... * * * A vállalkozás, a pénz, a pi­ac, a hitel mind-mind egymás­sal változó kölcsönhatásban, ál­landó mozgásban álló — biz­nisz. Olyan folyamat, aminek a tervezése, folytatása, eredmé­nyessége bármennyire precíz lehet, mégis a többismeretlenes egyenletet, a bukás kockázatát rejti magában. Magyarország jelenleg a száz- és százezer szü­lető és elhaló kis- és kezdő vál­lalkozás birodalma, ahol az MNB belső megtakarításból adódó belső hitelforrás kínála­tai szigorúak és korlátozottak. A központi banktól, amúgy is a kereskedelmi bankok veszik át egyre inkább a bel- és külföldi (deviza) hitelezést, melyek kö­zül az utóbbiaknál a kamatter­hek gyakran kedvezőbbek a csúszó leértékelés, azaz a kiszá­mítható árfolyamveszteség kö­vetkeztében. Nemrégiben tartották Buda­pesten a tavaly alakult Cégve­zetők Klubja gazdaságpolitikai ankétját Hitelpiac ’96 címmel. A vállalkozásfejlesztő hitelek­ről szóló előadások kiemelték: csökkentheti a „hiteléhséget” a vállalkozások takarékosabb mű­ködtetése. A bankoknak az ál­lampapírok biztosabb hozamot, nagyobb bevételt tesznek lehe­tővé, mert ezeken nagyobb a kamat, a profit, mint a kis- és kezdő vállalkozóknak nyújtott kockázatos hiteleken... * * * Mégsincs azért minden veszve, ha a paksi vállalkozó (is) hozzá kíván jutni a nélkü­lözhetetlen, sóvárgott hitelfor­ráshoz - tudtuk meg a Tolna Megyei Vállalkozói Központ­ban. - Évek óta lehet igényelni például a szekszárdi ügyfél­­szolgálati irodán vagy a kistér­ségi központokban, itt Pak­son is, a mikrohitel-progra­­mon belüli tőkeforrást. A 800 ezer forintig terjedhető hitelre minden kezdő és kisvállalkozó vagy a gazdasági társaságok bel- és kültagjai benyújthatják pályázatukat. A 23 százalék kamatú, ma­ximum hároméves futamidejű hitelt berendezésre, gépre, ha­szonjárműre, ingatlanra és egyéb tartós eszközre lehet for­dítani, csak az a kérdés, hogy ez az összeg egy ilyen beruhá­zásnak hány százalékát képes fedezni a jelenleg ismert árak mellett... Persze, egy hitelnek nem­csak a visszafizetése, hanem már a benyújtása sem könnyű feladat. A pályázó csak képzett és általa jól megfizetett szakem­ber közreműködésével képes a pályázathoz megfelelő színvo­nalú, a húsz oldal terjedelmet meghaladó üzleti tervet hoz­zácsatolni. A pályázóknál az éves forgalom nem haladhatja meg a nyolcmillió, kereskedel­mi tevékenység esetén a tíz­millió forintot, s a vállalkozás vagyona nem lehet több 2,5 millió forintnál. A megfelelő üzleti terv és az egyéb feltételek esetén a következő tevékenysé­gekre vehető fel hitel a mik­­rohitel-programon belül: me­zőgazdasági termelés, ipari ter­melés magas szintű szolgálta­tás, falusi turizmus (férőhely, bővítés esetén), kereskedelem (alapellátás biztosítása). A szükséges pályázati mel­lékletek közé sorolják az előző évi adóbevallást, mérleget, szer­ződéseket, árajánlatokat, vala­mint az ingatlanról a tulajdoni lapot és az értékbecslést. Ezek a vállalkozás belső működésére, átvilágítására egyaránt lehető­séget nyújtó dokumentumok nélkülözhetetlenek az elbírá­láshoz és természetesen a visz­­szafizetéshez. Most már csak az a kérdés, hol tarthatna az ország gazda­sága, ha azoknak a hitelkérel­meinél is hasonló körültekin­téssel jártak volna vagy járná­nak el, akik nem kis- és kezdő vállalkozók, hanem Magyaror­szág új vállalkozó nagykapita­listáiként tíz- és százmilliókat vettek fel hitelként és tartoznak ma is és talán mindörökre az adófizető vállalkozók és mun­kavállalók forintjaiból prospe­ráló, meggazdagodott bankok­nak... B.GY.

Next

/
Thumbnails
Contents