Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-07-26 / 26. szám
Paksi Hírnök 1996. július 26. (5 MEZŐGAZDASÁG BÚZAEXPORT? Nincs igazán összefüggés a kenyér ára és a rossz búzatermés között - állítják a szakértők. Igaz a búzatermés az utóbbi tíz évhez képest most a leggyengébb. Tolna megye az ország egyik legnagyobb búzatermelője volt, mindig az első vagy második helyen állt. A szakemberek most azt fontolgatják, vajon elegendő lesz-e az idei termés az országnak, tudják-e teljesíteni az előre megkötött szerződések alapján az exportot vagy szükség lesz a kiviteli engedélyek megszüntetésére. Dr. Solymosi József országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja lapunknak elmondta, már korábban is szükség volt az elmúlt évi termés kivitelét leállítani, mert veszélybe került a kenyérgabona biztosítása. Az idei évben először került j\ bevezetésre az a konstrukció, amely közvetlen a termelőnek adott lehetőséget a kiviteli kvóta megszerzésére. A hónap végéig be kell jelenteniük, hogy tudják-e teljesíteni a kvótát vagy rákényszerülnek két-, háromszáz forintért értékesíteni az engedélyüket. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a kis termésátlag nem teszi lehetővé, hogy közvetlen a termelők értékesítsék a búzát. Mégis hangsúlyozni kell a kenyér árának nagy mértékű emelkedése nem ennek köszönhető, hiszen az ár húsz százalékát teszi csak ki a gabona, a többi az energiaárakban keresendő és figyelembe kell venni az európai mércét is. Ennek tudatában - sajnos - bízhatunk abban, hogy nemcsak a kenyérre lesz jellemző a magas ár, hanem ugyanilyen hivatkozással a cukor ára is hamarosan emelkedni fog. -ese-OCSÚ A BÚZÁBAN Elkeserítően rossz a búzatermés, mondják a környékbeli mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Több tényező is befolyásolta az idei év sikertelenségét. Többek között az, hogy az ősszel későn vetettek, nagyon hosszú volt a tél és a késői kitavaszodás után nagyon sok helyen már az agrotechnikákat sem tudták alkalmazni. A Dunaszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezetben körülbelül negyven százalékát aratták le a búzának. Ebben a hónapban szeretnék befejezni a munkát, mert az aljnövényzet nagyon gyorsan nő és egyre jobban nehezíti a gépek munkáját. Egy hektáron a mostani megítélés szerint csupán csak harminc mázsa búza termett. A szövetkezet szerint ez elsősorban a májusi eső hiányának köszönhető, mert nem tudott kifejlődni a kalász. A Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben már csaknem végeztek az aratással, de a minőség és a mennyiség itt is gyenge. Rosszul teleltek a gabonák, sok volt a kifagyás és a tavaszi belvíz sem használt a kalászosoknak. A vetőmag jó volt, de a viharos szél, a jég nem tett jót a növénynek. Itt is harminc mázsára számítanak hektáronként. Az Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetnél megtudtuk, hét végére befejezik a munkát. A hosszúra nyúlt tél a vetés harminc-negyven százalékát tette tönkre. Az átmenet nélkül jött meleg megakadályozta a búza bokrosodását, így itt is huszonhárom és harminchat mázsa termésre számítanak hektáronként. A termést még az is befolyásolta, hogy június végén jött egy légköri aszály, aminek az lett a következménye, hogy kényszerérett lett a gabona. A Bölcskei Termelőszövetkezetben több mint felét learatták a búzának. Itt is hiányzott a májusi eső és panaszkodtak a meleg időjárásra. Ennek következtében vékony és kicsi lett a búza szeme, a kalászok nem fejlődtek ki kellőképpen. A búzatábla kezd elgyomosodni, mert a vegyszerezés hatásideje lejárt. Mivel ritka a búza, könnyen jut fényhez a gyom, ezáltal gyorsabban is nő, megnehezítve a betakarítást. A hektáronkénti átlagtermést itt is harminc mázsára becsülik. Az idei búzatermés fele a tavalyinak, az értékesítési ára viszont duplájára tehető. Mégis a szakemberek úgy ítélik meg, nem volt nyereséges az idei búzatermesztés és nagyon ügyesnek kell lenni ahhoz, hogy legalább nullszaldós legyen. -ese-NÖVÉNYVÉDELEM PERMETEZIK A GESZTENYESORT Sikerült orvosolni a védett gesztenyesorunk nagyfokú betegségét. Mint lapunkban beszámoltunk róla a gesztenye aknázómoly oly mértékben támadta meg a fákat, hogy azok fennmaradásának további mértéke aggodalomra adott okot. Többszöri permetezéssel és a lehullott levelek elégetésével igyekeztek a kertészek megmenteni a gesztenyesort. A védekezést nagyban nehezítette, hogy közvetlenül a Duna-parton olyan szerrel kellett és kell permetezni, amely a halakra nem veszélyes. A magas fákat speciális vegyszerágyúval lehet kezelni, no és csendes, szél nélküli időjárás is szükséges a munkához, amely az utóbbi időben nem volt jellemző. Mindezek ellenére a szakemberek mindent megtesznek a fák megmentéséért. Azt azonban tudni kell, ez a betegség nemcsak a paksi gesztenyefákat támadja meg, hanem minden fát. A védekezés csak abban az esetben lesz igazán hatásos, ha minden településen egységesen lépnek fel a betegséggel szemben. Városunk egyre jobban figyel a gesztenyesor védelmére és mint megtudtuk pótolni szeretnék a hiányzó fákat. Híreink szerint az alsótekeresi faiskolai lerakatból kívánják beszerezni a fákat, mert a fák eredésére egyéves garanciát vállalnak. A fák póüásáról az augusztusi testületi ülésen fognak majd a képviselők dönteni, hiszen a várható költsége közel ötszázezer forint. -ese-
