Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-04-12 / 14. szám
Paksi Hírnök 1996. április 12. 4 TURMIX HONNAN JÖTTÜNK? Amillecentenárium évében értelemszerűen nagyon sokat foglalkozunk a magyarság őstörténetével. A legtöbb emberben a jól megtanított uráli, finn-ugor származás elmélete él. Az a feltételezés, amelyet a múlt század közepe óta finoman szólva „eltussoltak”, lassacskán kezd újra napvilágra kerülni. Kiszely István nemzetközi hírű antropológus tavaly tartott egy előadást a gyermekek számára szervezett nemzetközi olvasótáborban Pakson, Cseresznyéspusztán. Az előadás szövege jelent meg „Őstörténeti mozaikok” címmel a Somogy című folyóirat legutolsó számában, amely teljes egészében honfoglalás kori témákról szól. A rendkívül érdekfeszítő cikkben számos bizonyítékot kapunk annak az elméletnek az alátámasztására, miszerint népünk igazi származási helye Belső-Ázsia és az Ural csak rövid kitérő volt vándorújukon. Ennek a teóriának az igazolását kereste már Körösi Csorna Sándor is és jó néhány bizonyítékot hozott Stein Aurél útja is. Megdöbbentő azonos népzenei eredetet mutatott fel a Téka együttes pekingi koncertjén történt drámai találkozás az együttes vezetője és egy jugar lányka között. A cikkben Kiszeiy professzor tényszerű, majdhogynem tárgyi támaszokat sorol fel a magyarság belső-ázsiai eredetelméletének érdekében. (szp) VETÉLKEDŐ A „Honfoglaló magyarok” vetélkedősorozat első fordulóját április 12-én, illetve 19-én rendezik a Városi Múzeumban. Először az általános iskolások, egy hét múlva a középiskolák diákjai mérik össze tudásukat. TÖBBOSZTÁLYOS GIMNÁZIUMOK Szeptemberben indul a Vak I Bottyán Gimnázium hatosztályos oktatási formája, a meglévő hagyományos, négyosztályos képzés mellett, míg a Balogh Antal Katolikus Iskola Nyolcosztályos Gimnáziuma a 3. évfolyamba lép az idén. Az intézmények vezetői szerint a két oktatási rendszer békésen megfér egymás mellett és a városnak is jót tesz a választás lehetősége. Mindenesetre jó néhány közös vonás akad a gimnáziumok képzési rendszerében. Mindkét iskola tanterve lineáris felépítésű, kerülik a felesleges ismétlést, a tárgyak egymásra épülnek és párhuzamosan haladnak. A katolikus iskola a budapesti Németh László Gimnázium tantervét vette át, kompletten, könyvekkel és vizsgákkal együtt, míg a gimnáziumban ezt teljes mértékig a tantestület állította össze. A két intézmény megegyezik abban, hogy időt hagynak a frissen bekerült kisdiákok számára az iskolák tanulási módszereinek elsajátítására, valamint abban, hogy az általános, kezdeti képzés után lehetőséget biztosítanak fakultatív tárgyak választására. Néhány szóban a különbségekről. A hatosztályos gimnázium első évében nincs kémia és biológia, a természetismeret tantárgy készíü ezeket elő. A katolikus iskolában az első évtől kötelező az angol, német és a latin nyelv tanulása, úgyszintén legalább egy középfokú nyelvvizsga, 16 éves korig. A leglényegesebb eltérés azonban az iskolák szemléletében van, hiszen a Balogh Antal nyolcosztályos gimnáziuma nyíltan vállalja a tudatos jellemformálást, a nem semleges, nyitott gondolkozásra és világszemléletre nevelő oktatási elveket. Képzési rendszerük gyerekközpontú, örök, egyetemes értékeket kívánnak átadni a modern tudományokkal karöltve. Mindkét tanintézetre nézve elmondhatók a következő általános célok: a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, a tehetséggondozás szándéka, a továbbtanulásra való felkészítés feltételeinek maximális biztosítása, az átlagosnál jobb képességű gyerekeknek helyben történő taníttatása. (szp) MERRE IS VAGY, PAKSI ALVÉG? Ha ezt a kifejezést halljuk, sokunknak bizonyára valami faluvégi, perifériális terület jut eszébe. Pakson viszont a bizonyos Alvég épp a város szívében foglal helyet. Ez ugyanis a neve a 6-os főút- Dózsa György út-Táncsics utca által határolt városrésznek. Ide tartozik azonban a konzervgyártól északra, az említett terület felé eső, nagyrészt beépítetlen rész is. Néhány éve a terület üres, amióta sebtében lebontották azt a pár épületet, amelyek ezen a helyen álltak. Azóta nemigen történt semmi érdemleges. Vagy mégis? Az évek során az önkormányzat többször is megpróbálta eladni ezeket az üres telkeket az uszoda és a benzinkút környékén, de eddig nem sikerült üzletet kötniük. A telkek ára egyébként összesen több tízmillió forintra rúgtak. A városlakók közül sokan egy hatalmas hipermarket építésére tippeltek, ami érthető is a paksi vásárlóerő és a hatos főút közelsége miatt, de most sem maradtak el a legvadabb képzelgések sem. De az idő múlt és a nehéz földmunkagépek csak nem kezdtek el dübörögni a Dózsa Gy. út és a Táncsics utca sarkán. Több tervezet elkészült azonban a terület beépítésére, a legutolsó tavaly márciusban Mint minden tervezés. amely nagyobb szabású célokra törekszik, az Alvég rendezési terve is komoly körültekintést igényel. Olyan tényezőkre is oda kell figyelni, mint a parkolási lehetőség, zajszint, gyalogosforgalom, közműellátás - víz, szennyvíz, áram és nemsokára gáz - valamint csapadék-elvezetés és különböző környezetvédelmi kérdések. egy pécsi területrendezési, városépítési cég bevonásával. Számos elképzelés született az önkormányzat berkein belül is. Ezekben jórészt kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari komplexumok, valamint lakóterületek, parkolók, fásított parkok, játszóterek elhelyezésének terveit variálták, s helyet kapna a téren egy díszes szökőkút is. Az Alvéghez azonban még számos más terület, utca is tartozik. A komplett városrész rendezési terve várhatóan májusban kerül az önkormányzat képviselő-testülete elé az illetékes bizottság előterjesztésében. Ekkor kerülnek majd szóba a területhez kapcsolódó más vitatott kérdések is, mint például a Villany utca 6-os főútra történő kivezetése, a Dózsa György útra merőleges utcák „zsák jellegének” megszüntetése egy töltés melletti összekötő út kiépítésével, a KRESZ-park és a kerékpárút gondjai.
