Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-04-05 / 13. szám
Paksi Hírnök 1996. április 5. (5 KÖRNYEZETÜNK, VILÁGUNK •• •• / HEJ, GALAMBOM, GALAMBOCSKÁM... PAKS FÖLÖTT AZ EG Április 3.: a csillagászat napja. IM SZÉKELY PÉTER Ha a helyzet még nem is annyira kritikus, mint a velencei Szent Márk téren, bizonyára sok lakótelepen élő paksinak feltűnt már a panelházak tetőinek, erkélyeinek nagyszámú hívatlan lakója. Az egyik lakóközösség megelégelte a tollakat, az anyagcseretermékeket és a turbékolást, így levéllel fordult az önkormányzat környezetvédelmi bizottságához. A bizottság omitológusi szakvéleményt kért, amelynek eredménye, hogy az úgynevezett balkáni galamb nem védett, így irtható, sőt javasolt is néhány elterjedt, „humánus” eljárást: hatékony, de költséges megoldás az érintett épületrészek hajszálvékony vezetékhálózattal történő árnyékolása, amelybe gyenge áramot vezetnek. Drasztikusabb beavatkozás a véralvadást okozó szerek kiszórása, amelytől az állatok fájdalommentesen pusztulnak el. Hosszabb távú és kíméletesebb eszköz a hormonkezelés. Léteznek vállalkozók, akik feltehetően kis kaliberű, távcsöves fegyverekkel végzik a kíméletlen irtást. Az eljárásnak annyi előnye mindenesetre van, hogy ők be is gyűjtik az elhullott példányokat. Bármelyik megoldást választják az érintettek, a nagyfokú galambhullás elkerülhetetlen. De mi lesz a tetemekkel? Az ÁNTSZ hatáskörébe csak az emberi megbetegedések tartoznak, az Állategészségügyi Szolgálat viszont csak a beteg jószágokért felelős, bár a gyepmestemek lehet valami köze a dologhoz. Megeshet, hogy a felháborodott lépcsőház sokallja a professzionális beavatkozások százezres nagyságrendű költségeit. Ebben az esetben nem marad más, csak a légpuska és a patkányméreg... lehet, hogy rövidesen galambtemető lesz az utcákból? (szp) Magyarországon az idén először ünnepelték meg ezt a napot, nálunk Pakson a múlt szombaton kerülhettek közelebbi ismeretségbe a csillagászattal a kozmológiai tudományok iránt érdeklődők. A paksi események szervezője, Dalos Endre beszélt a helyi, főként ifjú asztronómusok lehetőségeiről:- 1975-ben alakult az első csillagászati szakkör Pakson, Vadász Pál szervezésében, az évek során azonban az érdeklődés lanyhulása miatt fokozatosan megszűnt a klub. 10 éve költöztem Paksra Bolyról, ahol nagyon komoly csillagászati élet zajlik, még ma is ezer szállal kötődöm oda. Idekerülésem után gyakran hívtak a TIT-en keresztül nyári táborokba, előadásokra, távcsöves bemutatókra. Arra gondoltam, jó lenne szervezettebb formában is öszszejönni a kíváncsi, mindenre fogékony emberekkel, s így népszerűsíteni az égbolt tudományát. A VMK biztosított számunkra helyiséget, így 1991 januárjában huszonhét gyerekkel megalakult a csillagászati szakkör. Sajnos az idők folyamán a heti egy alkalom is túlzott elfoglaltságnak bizonyult, szép lassan elmaradtak a gyerekek. Az sem segített, hogy folyamatosan jártam az általános iskolákat, hogy toborozzak.- Az UFO-klub tevékenysége is csak rontott a helyzeten, egyre több diákot csábított át a könnyed, tudományos alapokat nélkülöző, felkészültséget nem igénylő, rejtelmes, izgalmas témákat kínáló tárgykör. Jelenleg ott tartunk, hogy a klub foglalkozásai átmenetileg szünetelnek, a néhány aktív és kitartó taggal rendszeresen tartjuk egymással a kapcsolatot, ők publikálhatnak is az általam szerkesztett csillagászati lapban. Távolabbi terveiről Dalos Endre elmondta, hogy szeretné jobban összefogni a csillagászat iránt érdeklődőket. Régóta dédelgetett álma egy helyi természettudományi kis laboratórium létrehozása egy ürgemezői csillagda építésével. Az obszervatórium épületének egy szállítható fém konténerház is megfelelne.-Őszintén sajnálom - folytatta Dalos Endre -, hogy a csillagászat nincs benne az iskolai tananyagban, csak a földrajz részeként említik meg. Véleményem szerint a csillagászat alaptudomány, amely az összes többivel szorosan összefügg, hiszen nagyon fontos vonatkozásai vannak a matematikán, fizikán kívül a kémiával, biológiával, de átvitt értelemben a filozófiával is, mert a csillagászat is kutatja az élet eredetét s talán értelmét is... (szp) KÖRNYEZETVÉDELMI NEVELÉS Környezetvédelmi munkacsoport megalakulására került sor április 2-án 17 órakor a Városháza I. emeleti tárgyalójában. A Tolnai úti óvoda kezdeményezésére szeretnének egy olyan munkaközösséget létrehozni, amely segíti a gyerekek környezetvédelmi nevelését és információk átadására, valamint tapasztalatcserére ad lehetőséget havonta legalább egy alkalommal. NEGYED TONNA ELEM PAKSRÓL A szárazelemek legszorgalmasabb gyűjtőit jutalmazzák április 22-én, a Föld napján a Városi Művelődési Központban, valamint ekkor hirdetik ki a rajzpályázat eredményeit is. A gyűjtés eredménye: január óta mintegy 250 kilogramm elem gyűlt össze. NAGY, BÖLCS ÉS ZAVAROS... Ha a „valcerkirály ” Strauss korunkban élne, talán sosem születik meg a híres Kék Duna-keringő. A kőgátak közé szorított néma folyó színe, amely néha barna, néha zöld, távolról sem nyújt szívderítő látványt, de premier plánban a Duna állapota jóindulattal is csak lehangolónák mondható. A szerves hulladékot - uszadékfát, az áradások sodradékát, elpusztult vízi állatokat - még csak-csak megszokja az ember, bárittis akadnak undorító-s nem az állapotuk miatt az!-„látnivalók” Nejlonszatyomyi élő kismacska éppúgy mind döglött birka vagy akár nyakba kötött kővel bebiztosított hatalmas kutya, amelynek öngyilkos szándékai erősen kétségesek. Valamelyest vigasztaló, hogy ■mindezek a természet körforgásának alkotórészei, s hogy idővel eltűnnek az enyészet végtelen és telhetetlen étvágyú bendőjében. Elszomorító és reménytelen látni a hullámokon ringatózó műanyag szemetet, amelyek az örökkévalóság számára készültek, így sosem bomlanak le. Ezerféleflakon, tubus, kanna, doboz, pohár.. A legbosszantóbbak és legingerlőbbek talán mégis azok a „személyes” dolgok, amelyekkel a vízi ember áüagosan öt evezőcsapásonként találkozik: színpompás gumióvszerek kavalkádja és a különböző fantázianevű és képességű női intimbetétek. Vajon miért gondolják ezek az emberek, hogy létüknek és magánéletüknek mindenáron nyomot kell hagynia a természetben? Olyan kevés erőfeszítést igényel a szemét összegyűjtése és elhelyezése az arra kirendelt helyen... Tudjuk, mondjuk, és mégis: minden hiába... (szp)
