Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-04-05 / 13. szám
1996. április 5. Paksi Hírnök 1-Környékbeli polgármesterek. szövetkezeti vezetők, magángazdálkodók látogattak el nemrégiben Sződi Imre országgyűlési képviselő vezetésével Kaposvárra, a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karára. Az intézményben, amely az oktatáson kívül kutatással és termelésfejlesztéssel is foglalkozik, a hidegvérű húsló, a gímszarvas, a sertésfajták közül pedig a mangalica tenyésztésével és telepítésének feltételeivel ismerkedtek a résztvevők. Egy lábon nem lehet állni. HÁZIAS GÍMSZARVASOK /z HIDEGVERU LOVAKKAL A vendégeket Horn Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja fogadta:- Tíz évvel ezelőtt kezdtem bele három munkatársammal együtt, Közép-Európában elsőként a gímszarvas háziasítási programjába. Az alapötletet a 70-es évek közepén az újzélandiak adták, ekkor gondoltam rá, hogy mindez Magyarországon is megvalósítható, hiszen kitűnőek a természeti adottságaink. Mára a magyar gímszarvas világviszonylatban is igen jó hírnévre tett szert.- A hidegvérű húsló iránt Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban van kereslet, a mangalica sonkája pedig főképp Spanyolországban talál piacra.- A gímszarvas esetében speciális a helyzetünk. Mintegy 800 szarvastehenünk van, de egy 1200-as állománnyal elindítható a nemesítés. Jövőre két újabb modelltelepet indítanánk. Következő lépésben megkeressük az erre alkalmas helyszíneket. A kísérleti telepek megtekintése után volt akinek inkább a pecsenyecsikó-tenyészet tetszett, de akadt olyan is, aki a szarvastenyésztésben látott fantáziát:- Mindezt csak előnyös feltételek mellett lehetne elindítani - mondta Bódé István, mezőgazdasági kistermelő Dunaföldvárról. - Vagy tenyészanyag visszaadásával lerendezni a költségeket vagy kerítenének hozzájárulást, kedvező kamattal. Egyedül nem bírnám a kezdeti jelentős tőkebefektetést. Dunaföldvár környékén van egy 12 hektáros erdőterületem, mellette szántó. A hely adott, kaszálóval, legelővel, ami ma is átmenő szállást biztosít „rendes” vadaknak. Csak be kellene keríteni és nemes fajt betelepíteni. Emellett több más mindennel foglalkozom, de hát valamibe bele kell vágni. Egy lábon nem lehet megállni...-Ha mindezt csupán szóban ismertetem a résztvevőkkel az kevés, de lehet, ha valaki látja, akkor felkelti az érdeklődését - vélekedett Sződi Imre. A gímszarvasoknál egészségügyileg bevizsgált, nyilvántartott állatokról van szó, amelyeknél a későbbiekben a törzskönyvezett egyedeket lehetne értékesíteni, elsősorban Nyugat-Európában. A szóba jöhető területek egyike lenne a Dunaföldvár és a Fadd-Geijen közötti rész. Akár az idén indulhatna egy állomány, egy negyvenes létszámmal. A húslótenyészetet gyengébb minőségű legelő is eltartaná, a mangalicák pedig önkormányzati felügyelettel kihelyezhetők településekre. A központi környezetvédelmi alapból a hagyományos állatfajták támogatására tudomásom szerint van keret, a mangalicát meg az állam - őshonos faj lévén - fix összeggel támogatja. Persze nem lehet erre alapozni egy megélhetést, inkább kiegészítő tevékenységnek felelne meg. PRÉHÁZI ILDIKÓ SEREGÉLY ERZSÉBET A közelmúltban tartotta meg első közgyűlését a Paksi Hegyközség, ahol elfogadták a kiegészítő szabályzattal módosított alapszabályzatot. Az 1995. március 1-jén hatályba lépett hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény értelmében minden érdekelt (termelő, házi kerti szőlőbirtokos, felvásárló) köteles magát az ültetvénye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni. A hegyközség tagja - lakóhelytől, székhelytől függetlenül - az az 1500 m2 szőlőterületet meghaladó termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi és - az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább két tonna szőlőt, illetve tizenöt hektoliter bort vásárol. A hegyközség tagja lehet az a házi kerti szőlőbirtokos, akinek szőlője nem haladja meg az 1500 m2 területet. A 362 tagot számláló hegyközségi közgyűlés elfogadta, a működési szabályzatot, a rendtartást és az 1996-os évi pénzügyi tervezetet. Az 1500 m2 alatti területtel rendelkező gazdáknak 500 Ft/ fő, az 1500 m2 feletti területtel rendelkezőknek 0,30 Ft/m2, a szőlőfelvásárlók 0,6 Ft/kg, a borfelvásárlók 1 Ft/1 tagdíjat kötelesek fizetni. A befiztési határidő március 31., illetve december 31. A hegyközségi rendtartás keretében meghatározták a szőlő biológiai kártevői ellen való egységes, hatékony védelmét, a célszerű telepítés és művelés, a szüretelés a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. Megszervezik a szőlők őrzését, ingyenes szakmai tanácsadással állnak tagjaik rendelkezésére. HEGYKÖZSÉG
