Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-03-29 / 12. szám

Paksi Hírnök 1996. március 29. VÁROSHÁZA TESTÜLETI ÜLÉS A lejárt határidejű határozatok ismerte­tésével kezdődött a március 26-i tes­tületi ülés, ahol nyolc napirend meg­tárgyalása várt a képviselőkre. Az interpel­lációk során Rósa Géza képviselő intézett kérdést a jegyzőhöz: A városi szeméttele­pen biztosított-e a lakosság kommunális hulladékának ingyenes lerakása, s ha nem, akkor mi az oka? A válaszból kiderült, hogy a szemét lerakására március 1-jétől a telep kerítésén belül elhelyezett konténerben 6- 20 óra között most is lehetőség van, de az ingyenesség megszűnt. Hogy ez továbbra is megmaradjon, a testületnek kell dönteni. Dr. Gálos István a Kishegyi út-Újtemplom utca deltájában történt balesetek miatt kért intézkedést, egy korlát elhelyezését. Választ 15 napon belül kap a polgármestertől. Ezután Herczeg József polgármester egy sürgősségi indítványt terjesztett a testület elé. Az egészségügyi bizottság vezetőjétől és két tagjától március 19-én, a városépítő bizottság vezetőjétől és két tagjától márci­us 26-án érkezett egy-egy, a bizottsági posztokról való lemondási nyilatkozat a hi­vatalba. A testület Szervezeti Működési Sza­bályzata szerint a képviselő-testület lehe­tősége tudomásul venni a lemondásokat és rövid időn belül új tagokat választani, addig pedig felkérni a lemondó tagokat, hogy továbbra is lássák el a feladatukat. Mivel erre - Bor Imre kivételével - min­den bizottsági tag hajlandó volt, a testület határozata szerint a lemon­dásokat elfogadták, a bizottsági tagok ápri­lis 30-ig folytatják a munkát. (Bor Imre képviselő álláspontjának ismertetésére kö­vetkező lapszámunkban visszatérünk.) A napirendi pontok szerint ezután első­ként a gázcseretelep környékének részle­tes rendezési terve szerinti rendezési prog­ram került - volna - jóváhagyásra. Az elő­re elkészített két határozati javaslat helyett azonban egy harmadikat fogadtak el a képviselők a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium Építésügyi Hi­vatal dél-dunántúli területi főépítészének szakvéleménye alapján. Egy tanulmány­­terv és egy környezeti hatásvizsgálat figyelembevételével a testület megbízta a város jegyzőjét, hogy a környéken tapasz­talható szagterhelés visszaszorítása érde­kében a Dunamenti Mgtsz elnökével foly­tasson egyeztetéseket, az állattartás tech­nológiájának módosítására, a szagelnyelő elterelő rendszeres kiépítésére. A testületi ülés lapzártánkkor még tar­tott. (T. SZ.) a OMLÁSOK, PÉNZÜGYEK A Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese tizenkétmilliót ígér. Évek óta visszatérő gondja Paks vá­rosának a Kálvária-temető ügye, a teme­tőből nagy területeket zártak le pince és más üregek beomlása miatt, egyes ré­szeket pedig az önkormányzat műszaki osztálya egyenesen életveszélyesnek nyilvánított és elzárt a nyilvánosság elől. Az elmúlt évben elkészült a támfal, de továbbra is nagyon sok pénz kellene a teljes veszélyelhárításhoz, a tulajdonos, a katolikus egyház szerény anyagi lehe­tőségeire hivatkozik, így nem marad más mint városi közpénzekből megfizetni azt, ami halaszthatatlan. László László Az nyilvánvaló, hogy egyedül nagyon nehéz ekkora volumenű kárelhárítást bárkinek is vállalni, s ez igaz más, de ha­sonló ügyekben, hiszen a Duna vona­lánál még számos helyen okoz gondot a pinceomlás okozta bosszúság, csakúgy mint a löszfalomlások esetei. Paks és kör­nyéke és térsége sajnálatosan ilyen te­rület, a környező települések polgár­­mesterei több alkalommal is találkoztak a löszfalak és a pinceomlások ügyében, ám minden alkalommal a legnagyobb akadályt a pénzhiány okozza. A pin­ceprogram, illetve az omló löszfalak ügye nem ismeretlen az állami szervek előtt sem, az illetékes többek között a Belügyminisztérium. Képviselője napok­ban Pakson, a polgármesternél járt. A találkozó is jelzi: a téma sokaknak szív­ügye és nem kerülhet le a napirendről. László László, a Belügyminisztérium Településfejlesztési és Lakásügyi Főosz­tályának helyettes vezetője lapunk kér­désére válaszolva elmondta, hogy a tár­caközi bizottság évről évre újrajárja azo­kat a helyszíneket, amelyeknél a ve­szélyelhárítási program legfontosabb eseményei zajlanak, így ilyennek tekint­hető Paks városa is, ahol az idén végre­hajtandó feladatokat tekintették át. A minisztérium vezető tisztségviselője úgy látja, hogy Pakson megfelelően fel­készültek az idei feladatok végrehajtás­ára és a pénzügyekben sem lehet igazán fukarnak nevezni a várost, mert a ko­rábbi harmincmilliós áldozat mellett to­vábbi tizenötmilliós hozzájárulásról tájé­koztatták a minisztériumot. Ezzel szem­ben az állami hozzájárulás nem túl sok: mint azt László László elmondta azért, mert az állami pénzforrások szűkülnek, s így csupán tizenkétmillió forintot tud­nak áldozni, de véleménye szerint a ket­tős pénzügyi forrás idén elegendő lesz arra, hogy a tervezett feladatokat végre­hajtsák. Ugyanakkor a tárca is tisztában van azzal, hogy fent említett összegek­ben van némi bizonytalanság, ami abból adódik, hogy az elmúlt tél nagyon szi­gorú volt és újabb jelentős károkat okoz­hatott, amit még egyelőre lehetetlen fel­mérni, de a tavasz végére minden bi­zonnyal kiderül. Néhány újabb kár azon­ban már most is látszik, így bizonyos suvadások már jelentkeztek Komlód tér­ségében vagy a Fehérvári út mellett. A veszélyes partfalak veszélyelhárítási munkálataira jelenleg nincs központi állami keret, de a tárca képviselője el­mondta: még ebben az évben a kormány elé kerül az illetékes belügyminisztéri­umi főosztály előterjesztése, hogy a szük­séges pénzek rendelkezésre állhassanak. Erre az év második felében kerül sor, míg májusban tárgyalja a kormány a pinceve­szélyek középtávú rendezési programját, amelyek keretében természetesen nem­csak Paks gondjai szerepelnek. A paksi Kálvária-temető ügyével kap­csolatban a főosztályvezető-helyettes el­mondta: a gondot ismerik, de külön csak az erre szóló pénzügyi forrást az állam részéről most nem lehet megnevezni, az említett program részeként lehet csupán értelmezni, ugyanakkor keresik az álla­mi illetékesek részéről is a megoldási lehetőségeket. K. G. E

Next

/
Thumbnails
Contents