Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-29 / 12. szám
1996. március 29. Paksi Hírnök ISMÉT SZÉPSÉGVERSENY ii ONKOMANMOK, MA Zárt ülés, összeférhetetlenség, csődveszély, pótköltségvetés. A Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal továbbképzési programja keretében a megye jegyzői és anyakönyvvezetői részére szakmai értekezletet tartottak Szekszárdon, amelyen dr. Madari Edit, a Belügyminisztérium állampolgársági főosztályának vezetője az állampolgársági törvényről és az ahhoz kapcsolódó feladatokról, valamint az anyakönyvi jogszabályok várható módosulásainak irányairól tartott előadást. A konferencia második részében a BM önkormányzati főosztályának vezetője, dr. Fürcht Pál az önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazásáról adott tájékoztatót.- Ma már nagyon ritkán adódik probléma a zárt ülések tartásával kapcsolatban, mert a törvény nagyon pontosan, taxatív módon szabályozza, hogy mikor kell és mikor lehet zárt ülést elrendelni. S a testületek ezeket általában betartják - szögezte le dr. Fürcht Pál, majd az önkormányzati testületek mozgási lehetőségét illetően elmondta, hogy a vagyonukkal való rendelkezésnél, pályázatnál mérlegelési jogkörük van, tehát van döntési lehetőségük. Ami az önkormányzati hatósági ügyeket, a kitüntetési ügyeket illeti, kötelező zárt ülést tartani, a harmadik körben pedig az érintettől függ, hogy ő kéri-e a zárt ülés elrendelését. Az utóbbiakhoz a választás, a kinevezés és a fegyelmi ügyek tartoznak. Amennyiben az érintett nem járul hozzá a nyilvános tárgyaláshoz, akkor zárt ülést kell tartani. A főosztályvezető elmondta még, hogy az összeférhetetlenségi ügyek már lecsengtek, azokat az 1994-es választást követően meg kellett oldani. Ezek után dr. Fürcht Pál, a Paksi Hírnök kérdésére az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetét ecsetelte, ám határozottan kijelentette, hogy csődileg nincs drámai helyzet az önkormányzatoknál. Az ország 3168 önkormányzata közül a minisztériumnak mindössze öttel kellett „foglalkoznia” csőd okán. Az említett ötöknél pillanatnyilag olyan átmeneti finanszírozás működik, ami fenntartja az alapszolgáltatásokat. A főosztályvezető megemlítette, hogy a parlament a közeljövőben külön törvényt alkot a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, s a törvény majd megoldást ad az ilyen ügyek kezelésére.-Amennyiben több település kerül csődhelyzetbe, akkor várható pótköltségvetés? -kérdeztük Fürcht úrtól.-Kizárt dolognak tartom, hogy sok település kerülne csődhelyzetbe. Bár azt tudom, hogy az önkormányzatok nagy része rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van. A két dolog azonban különbözik egymástól.-Hogyan kerülhető el a csőd, hiszen sok település a költségvetésébe hitelt is épített?- Ez igaz, de ki kerül csődbe? Az, aki túlvállalta magát. Aki az intézményeinek működtetésére, fenntartására fordítja a költségvetését, az soha nem kerül csődbe, mert az állami normatív támogatás az említett költségeket fedezi. Aki ezen túlhalad, például olyan beruházásba kezd, ami meghaladja az erejét, akkor előállhat a csődveszély.- A korábban elkezdett beruházás erre az évre adott hitelrészét nagyon nehéz visszafizetni, de úgy tudom, hogy az idei költségvetésekkel ezt a települések döntő többségükben megoldották. Csődileg tehát nem drámai a helyzet, ám hangsúlyozom, hogy más dolog a csőd és más a nehéz anyagi helyzet. Visszakanyarodva az esetleges pótköltségvetésre dr. Fürcht Pál az elmúlt öt év közül egyetlen olyanra sem emlékezik, amikor ne mondogatták volna, hogy szükség van a pótköltségvetésre. Mint emlékeztetett, 1990-ben és 1991-ben is fél évente bejelentette valaki, hogy csődbe mennek, összeomlanak az önkormányzatok... ami mégsem történt meg. A kérdés tehát most is az, hogy mennyire megalapozottak az efféle prognosztizációk. -vhm-Az első szépségversenyt 1993-ban ren- i dezték Pakson, akkor a Paks Szépe címért versengtek a helyi, paksi lányok. A következő évben a Szépek Szépe elnevezésű versenyben mérhették össze szépségüket a Dunántúl megválasztott királynői és udvarhölgyeik. Tavaly rendezték meg először városunkban a Duna Menti Szépségversenyt. Az idén is vetélkedhetnek a csinos hölgyek a Duna Szépe előkelő címért. A Duna menti megyék településeiről várják a jelentkezőket, 17 és 28 éves korhatár között. Ez Budapesten kívül 7 megyét jelent. A rendezők nagyon szeretnék, ha minél több paksi szép lány indulna a versenyen, számukra lehetőség van arra is, hogy egy szépségipar területéhez tartozó - fodrászati, kozmetikai, ruhaipari stb. - cég vagy vállalkozó képviseletében induljanak. A jelentkezési határidő: április 20., a döntő szokás szerint a sörfesztivál zárónapján, május 26-án lesz, természetesen nagyon komoly díjakkal. Sok jelentkező esetén május 4-én előzsűrizést is tartanak a rendezők, a fináléba 14-16 fő kerülhet be. A szervezők nevében Bodó Katalin kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a résztvevők szakmai felkészítésére, ezért a döntőbe jutottaknak egy 7 napos intenzív tanfolyamon kell részt venniük. A rendezők fontosnak tartják az emberi méltóság megőrzését a verseny folyamán és annak a bátorságnak a tiszteletét, amivel az indulók kiállnak a 3-4000-res nézőközönség kíváncsi tekintete elé. Az érdeklődők a Városi Művelődési Központban, Bodó Katalintól kaphatnak részletes tájékoztatást. * * * A szekszárdi Városi Sportcsarnokban március 30-31-én rendezik az Exteriőr ’96 elnevezésű szépségfesztivált. Az ország minden területéről érkeznek a szebbnél szebb lányok, hogy megmérkőzzenek egymással a szépségkirálynői címért. A kétnapos rendezvényt népes nemzetközi szponzortábor támogatja a szépségipar területéről, közel 40 kiállító mutatkozik be a fesztivál ideje alatt. Az eseményt szórakoztató műsorok, vendégszereplők fellépése kíséri. (szp) VÁROSI MOZAIK
