Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-03-15 / 10. szám
Paksi Hírnök 1996. március 15. TURMIX CSÓRÓ SZARKAJÓZSEF A mondás szerint nem az a baj, ha lopsz, hanem az, hogyha rajtakapnak. Persze itt is vannak kivételek, de mint tudjuk, a kivétel erősíti a szabályt. Teszem azt nem baj, ha tolvaj lop a tolvajtól, sőt... Ha már a rend, a jog képtelen igazságot, elégtételt szolgáltatni az eredeti sértettnek, legalább valamelyik tolvaj szolgáltasson okot némi kárörömre. A lefülelt tolvaj kerülhet kis és nagy bajba. - A kicsi általában nagyba, a nagy kicsibe. Ha például egy kisnyugdíjas elcsen valamelyik közértből tíz deka párizsit s lefülelik, többnyire nagy bajba kerül. Ha milliókat csór egy milliomos, s rájönnek a mesterkedésre nem igazán nagy a baj, hiszen ő kitűnőjogászokat fizet, akik többnyire ki is húzzák a csávából. Apropó, jogászok. Egy jogász barátom arról beszélt, hogy a jognak nem feltétlenül az a dolga, hogy igazságot tegyen (ez legtöbbször nem is sikerül), hanem az, hogy betartassa a törvényt. Keserűségre azonban semmi ok. Lehet vágányán jönnimenni, machinálni egy kicsit az adóval, adni-venni, tennivenni csak úgy lazán a szürke gazdaságban, nem ám vegetálni becsületesen a kemény adókkal, TB-vel, mindenféle levonásokkal lefaragott létminimumhoz sem elegendő fix fizetésen, inkább bonyolódni fekete munkákba. Végül is mi, akik évtizedeken át többé-kevésbé hasonló szintű jövedelemből éltünk, mi szavaztuk meg, hogy tehetségesebbjeink polgár módjára tulajdonosok legyenek, nem illik hát azon vacilálnunk, hogy kosztpénzen spórolták-e meg egyesek a milliókat gyárakra, szövetkezeti résztulajdonokra, luxuskocsikra és így tovább. Mindig az ártatlanság vélelméből kell kiindulnunk. (5 BÁDOGOSOK KERESTETNEK A paksi kirendeltségen jelenleg 2425-en keresnek munkahelyet, főképp szak-, betanított- és segédmunkások:-Már évek óta emelkedés tapasztalható a decemberi, januári hónapokban a munkanélküliek számát illetően - tájékoztat Saáry Miklósné, a paksi kirendeltség vezetője. Ennek egyik oka, hogy a környező települések termelő szövetkezetei télvíz idejére munkanélküli segélyre küldik embereiket, majd a jó idő közeledtével visszahívják őket. Az építőiparban, mezőgazdaságban dolgozók közül sokan itt „telelnek” nálunk. Eddig februárban az atomerőműbe bedolgozó kft.-k is jelentkeztek munkaerőigényükkel, de a közelgő átalakulás valószínűleg éppen az ellenkezőjét hozza számunkra. Véleményem szerint a belső, újonnan alakult kft.-knek kell majd munkát adni, így a külső vállalatoknak kevesebb megbízás jut. Ez pedig oda vezet, hogy nem tudják magukat eltartani fölösleges emberekkel, így szinte biztosra vehető, hogy a munkaügyi központot is érinti ez a folyamat. A megyében Pakson van a legtöbb üres állás, szám szerint 216. Ez percről percre változik - folytatja Saáryné -, hiszen bármikor bejöhet egy vállalkozó, aki azt mondja, hogy kell neki 10 segédmunkás, de ennek az ellenkezője is előfordulhat, miszerint viszsza vonja a munkaerőigényt, mert nem kapta meg a megbízást. Vannak azonban olyan munkáltatók is, akik rendszerint nagyobb igénnyel fordulnak hozzánk, mint amennyire valójában szükségük lenne. Ilyen például egy dunaföldvári szakoktatási intézmény, ami az országban egyedül képez díszműkovácsokat. Hatvan főre adta be az igényét múlt év augusztusában, 24-et iskolázott be és tudomásom szerint 18-an végezték el a képzést, ennek pedig csupán felét foglalkoztatja. Ősz óta mindössze két embert tudtunk kiközvetíteni. Varrodák mindig keresnek embereket. Vannak megbízható cégek, akikkel jó a kapcsolatunk, szívesen közvetítünk ki dolgozókat, de van több olyan kis kft., ahol nagy a hajtás, a pénz viszont kevés, így egy idő után nem bírják tovább és ott hagyják. Szerkesztő bádogosra lenne szükség, mintegy 20 főre, de nincs a rendszerünkben ilyen végzettségű regisztrált munkanélküli, ezért megpróbálunk egy átképzést szervezni. A napokban született egy egyezség a Ruhaipari Szövetkezettel, miszerint a konzervgyárból elbocsátott munkások közül tíz nőt március 11- től varrónőként foglalkoztatnak. Ők hétfőtől már munkába álltak... JOGOSÍTVÁNYOK, HA ELŐKERÜLNEK Ajó idő közeledtével megsűrűsödik a forgalom az utakon, előkerülnek téli álmukból az autók, a fiók mélyéről a jogosítványok. Amelyekről bizony alkalomadtán kiderülhet, hogy lejártak. Szerencsésebb esetben mi, tulajdonosok vesszük észre a hiányosságot vagy pedig az igazoltató rendőrjárőr. Mi is ilyenkor a teendőnk? Először is fel kell keresni háziorvosunkat, mivel 1991. október 1-jétől az ő hatáskörükbe tartozik az „A” (motor) és a „B” (úrvezető) kategóriába sorolható jogosítványok meghoszabbítása. A részletes státusvizsgálat során a páciens átesik látásvizsgálaton, vérnyomás-mérésen, kiszűrik esetleges cukorbetegségét. A maximális hosszabbítás korcsoportokhoz van kötve, ugyanúgy, mint az ezért befizetendő pénzösszeg is: 40 éves kor alatt a maximális hosszabbítás ideje 10 év, a befizetendő összeg pedig 1000 forint, 40 és 60 éves kor között 5 év és 600 forint; 60 és 70 év között 3 év és 400 forint; 70 éves kor felett pedig 2 év és 300 forint. Természetesen az orvos ennél rövidebb időre is adhat vezetői engedélyt. DÉMÁSZRÉSZVÉNY Három héten át lehetett a kárpótlási jegyeket Démászrészvényekre cserélni az QTP fiókjaiban, a jegyzés február 12-től, március 1- jéig tartott. Ez idő alatt mintegy 300 ezer darab, egyenként 10 ezer forintos névértékű Démász-részvény került forgalomba. A csere 3:4 volt, vagyis 30 darab egyenként 1000 forintos névértékű kárpótlási jegyért, 4 darab Démász-részvény járt. Hegedűs Zsigmondnétól, az OTP paksi fiókjának vezetőjétől megtudtuk: jelenleg az allokáció, vagyis a részvények szétosztása folyik az igénylők között, amely várhatóan a hónap közepéig tart majd.
