Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-02-23 / 7. szám

Paksi Hírnök 1996. február 23. ffl) MŰVELŐDÉS VÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK íz ismert Shakespeare-vigjátékot láthatta a Latino­­r\ vits-bérlet második előadásán, február 12-én este a paksi színházba járó. A művelődési központ színháztermében, a már több alkalommal nagy sikerrel darabokat előadó veszprémi Petőfi Színház társulata - Vincze János rendező munkája nyomán - ígért színvonalas kikapcsolódást. A korhű díszlet egyszerűsége — Khell Csörsz munkája - lehetővé teszi, hogy a két felvonás során ne kelljen változtatni a színpad képét, ám a helyszí­nek váltakozása nyomon követhető legyen. Mindehhez jól illeszkednek a szereplők karakterét külsőségekben is kihangsúlyozó avítt jelmezek - Rát­­kai Erzsébetnek köszönhetően. A mű, amely - hozzáértők szerint - történetileg a shakespeare-i pálya jelentős részét zárja le, mintegy szintézisét adja annak a mondanivalónak, amit addig vígjátékaiban kifejezésre próbált juttatni. És ez nem is kevés, hiszen saját kora társadalmát ironizálja a ko­média alakjaival. Orsino hercege - Gazdag Tibor - külső megjelenésében is a semmihez sem értő, mű­kedvelő pojáca, gazdag nemes, aki az általa sze­relemnek vélt érzelemmel van telve az őt elutasító, „márványszívű zsarnok”, Olivia - Kováts Kriszta - iránt: gyakran csal mosolyt a néző arcára. Ez a szere­lem azonban sokkal inkább szól önmagának, semmint a grófnő személyének, ezzel is alátámasztva a látszat fontosságát, egyesek életében. Viola - Költi Helga - és testvére, akit Keller János alakít -, egyéni tragédiájuk után jutnak nehezen a boldogsághoz és kezd kirajzolódni a szerelmi kvadrát a nézők előtt. Hozzájuk hasonlóan a többi szereplő is színpadra hí­vja az életünkben gyakorta megjelenő embertípuso­kat. Hiszen ki rie találkozna a szigorúság, tisztesség álszent megtestesítőjével, Malvolióval - Bakai László - és ugyan ki ne szeretné hasonló csapdába csalni, mint teszi azt mindvégig az anarchisztikus jókedvet megtestesítő Böffen Tóbiás - Benczédi Sándor - cin­kosaival, a mindenre „kapható” komoma - Oravecz Edit - és a kissé együgyű Keszeg András - Bősze György. A sok vidámság mellett lennie kell egy igazi bohócnak is, aki azonban ez esetben az igazság, a józan ész hírnöke, Kézdy György személyében. O az, aki tisztában van társadalmi státusával, ő, aki minden szereplőt jól ismer, aki előtt nem lehetnek titkok, ő egyszerűen a „bölcs bolond”. De túl a színészi teljesítményeken az előadás nagy­­szerűsége éppen ebben áll, hogy a szereplők mindegyikének páija ott van a néző életében is. Hiába, Shakespeare óta sincs új a nap alatt... (Pozbai) KI MIT TUD? - MEGYEI ELŐDÖNTŐ A Magyar Televízió által 10. al­kalommal meghirdetett Ki mit tud? megyei elődöntőjé­nek február 17-én délelőtt a paksi Városi Művelődési Központ adott otthont. A Tolna megye egész területéről érkező mintegy 26 részt vevő fiatal vers- és próza­mondó, valamint egyéb kategó­riában mérettetett meg. Mint azt Németh Éva, a Tolna megyei közművelődési iroda szakreferense - a rendezvény me­gyei szintű egyik szervezője - el­mondta, pénzügyi nehézségekre hivatkozva központi támogatás nélkül minden megyének - Tol­nában a megyei önkormányzat­nak - magának kellett vállalni a finanszírozás terheit. A zsűri tagjai: dr. Mérey Éva esztéta; Máté Lajos rendező; Or­bán György versmondó voltak. Vers- és prózamondó kategóriá­ban 18 versenyszám hangzott el, de elbírálásra húsz produkció ke­rült, miután két fellépő nem tu­dott a szombati meghallgatáson részt vállalni, viszont őket ez a zsűri a hét folyamán már meghall­gatta. A szereplők túlnyomó része a versmondást választotta. Az egyéb kategóriában a résztvevők mindegyike egy-egy komikus da­rabbal lépett színre. Az eredmé­nyek kihirdetésére Máté Lajos, a zsűri elnöke vállalkozott, minden versenyzőnek gratulált és fontos­nak tartotta elmondani, talán nem is az eredmény, hanem az volt fontosabb, hogy az irodalom szeretete elkísérte mindnyájukat. Az okleveleket Szabadi Mihály adta át. Vers- és prózamondó ka­tegóriában a továbbjutó: Barabás Mariann, Blumenschein Tímea és Csuta Tamás, míg az egyéb kate­gória boldog nyertese a Csiripma­­darak csoport volt. Ők már biz­tosan részt vehetnek a március 23-án zajló megyei versenyen. A 17 éves Blumenschein Tímea, a szekszárdi I. Béla Gimnázium tanulója. Kérdésünkre válaszolva elmondta: az általános iskolában kezdte versmondó pályafutását, mely már akkor sikereket hozott a számára. Felkészítő tanára, Csizmazia Sándomé tanácsára vá­lasztotta a kicsit szomorkás han­gulatú verset, amely a továbbju­tást jelentette. Tímea a Színművé­szeti főiskola növendéke szeretne lenni. Barabás Mariann magyar-angol szakos gimnáziumi évei alatt ked­velte meg Radnóti költészetét. Nővére, akit a Városi Televízióból jól ismerhetünk segítette felké­szülését. Szerinte az a fontos, hogy a versmondó olyasmit adhat az embereknek, amit mások nem tudnak. A 14 éves továbbjutó próza­mondó, a IV Sz. Általános Iskola nyolcadikos tanulója, Csuta Ta­más, aki ugyancsak több sikeres szereplést mondhat magáénak korához, egyéniségéhez jól illesz­kedett Janikovszky Éva, Tükör előtt című novellája és méltán nyerte el a zsűri tetszését. Az ön­tudatos fiú a paksi gimnázium el­végzését követően, a színművé­szet nehéz mesterségét szeretné elsajátítani. Az egyéb kategória „mulattatói” a bölcskei Csiripmadarak trió. To­­malik Marianna, Kelemen Cintia és Tamás Krisztián sem ma kezd­ték a színi mesterséget. Ezzel a produkcióval - Romhányi József: A róka és a holló - szép sikereket értek el a középiskolás barátok. S, hogy esett éppen erre a darabra a választás? „Ránk van írva” mon­dották boldog arccal a kis komé­diások. * * * A szombati továbbjutók mind­egyikével a március 23-án Szek­­szárdon, a Babits Mihály műve­lődési házban, a megyei döntőn találkozhatnak az érdeklődők. POZBAI ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents