Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)
1996-02-23 / 7. szám
Paksi Hírnök 1996. február 23. ffl) MŰVELŐDÉS VÍZKERESZT, VAGY AMIT AKARTOK íz ismert Shakespeare-vigjátékot láthatta a Latinor\ vits-bérlet második előadásán, február 12-én este a paksi színházba járó. A művelődési központ színháztermében, a már több alkalommal nagy sikerrel darabokat előadó veszprémi Petőfi Színház társulata - Vincze János rendező munkája nyomán - ígért színvonalas kikapcsolódást. A korhű díszlet egyszerűsége — Khell Csörsz munkája - lehetővé teszi, hogy a két felvonás során ne kelljen változtatni a színpad képét, ám a helyszínek váltakozása nyomon követhető legyen. Mindehhez jól illeszkednek a szereplők karakterét külsőségekben is kihangsúlyozó avítt jelmezek - Rátkai Erzsébetnek köszönhetően. A mű, amely - hozzáértők szerint - történetileg a shakespeare-i pálya jelentős részét zárja le, mintegy szintézisét adja annak a mondanivalónak, amit addig vígjátékaiban kifejezésre próbált juttatni. És ez nem is kevés, hiszen saját kora társadalmát ironizálja a komédia alakjaival. Orsino hercege - Gazdag Tibor - külső megjelenésében is a semmihez sem értő, műkedvelő pojáca, gazdag nemes, aki az általa szerelemnek vélt érzelemmel van telve az őt elutasító, „márványszívű zsarnok”, Olivia - Kováts Kriszta - iránt: gyakran csal mosolyt a néző arcára. Ez a szerelem azonban sokkal inkább szól önmagának, semmint a grófnő személyének, ezzel is alátámasztva a látszat fontosságát, egyesek életében. Viola - Költi Helga - és testvére, akit Keller János alakít -, egyéni tragédiájuk után jutnak nehezen a boldogsághoz és kezd kirajzolódni a szerelmi kvadrát a nézők előtt. Hozzájuk hasonlóan a többi szereplő is színpadra hívja az életünkben gyakorta megjelenő embertípusokat. Hiszen ki rie találkozna a szigorúság, tisztesség álszent megtestesítőjével, Malvolióval - Bakai László - és ugyan ki ne szeretné hasonló csapdába csalni, mint teszi azt mindvégig az anarchisztikus jókedvet megtestesítő Böffen Tóbiás - Benczédi Sándor - cinkosaival, a mindenre „kapható” komoma - Oravecz Edit - és a kissé együgyű Keszeg András - Bősze György. A sok vidámság mellett lennie kell egy igazi bohócnak is, aki azonban ez esetben az igazság, a józan ész hírnöke, Kézdy György személyében. O az, aki tisztában van társadalmi státusával, ő, aki minden szereplőt jól ismer, aki előtt nem lehetnek titkok, ő egyszerűen a „bölcs bolond”. De túl a színészi teljesítményeken az előadás nagyszerűsége éppen ebben áll, hogy a szereplők mindegyikének páija ott van a néző életében is. Hiába, Shakespeare óta sincs új a nap alatt... (Pozbai) KI MIT TUD? - MEGYEI ELŐDÖNTŐ A Magyar Televízió által 10. alkalommal meghirdetett Ki mit tud? megyei elődöntőjének február 17-én délelőtt a paksi Városi Művelődési Központ adott otthont. A Tolna megye egész területéről érkező mintegy 26 részt vevő fiatal vers- és prózamondó, valamint egyéb kategóriában mérettetett meg. Mint azt Németh Éva, a Tolna megyei közművelődési iroda szakreferense - a rendezvény megyei szintű egyik szervezője - elmondta, pénzügyi nehézségekre hivatkozva központi támogatás nélkül minden megyének - Tolnában a megyei önkormányzatnak - magának kellett vállalni a finanszírozás terheit. A zsűri tagjai: dr. Mérey Éva esztéta; Máté Lajos rendező; Orbán György versmondó voltak. Vers- és prózamondó kategóriában 18 versenyszám hangzott el, de elbírálásra húsz produkció került, miután két fellépő nem tudott a szombati meghallgatáson részt vállalni, viszont őket ez a zsűri a hét folyamán már meghallgatta. A szereplők túlnyomó része a versmondást választotta. Az egyéb kategóriában a résztvevők mindegyike egy-egy komikus darabbal lépett színre. Az eredmények kihirdetésére Máté Lajos, a zsűri elnöke vállalkozott, minden versenyzőnek gratulált és fontosnak tartotta elmondani, talán nem is az eredmény, hanem az volt fontosabb, hogy az irodalom szeretete elkísérte mindnyájukat. Az okleveleket Szabadi Mihály adta át. Vers- és prózamondó kategóriában a továbbjutó: Barabás Mariann, Blumenschein Tímea és Csuta Tamás, míg az egyéb kategória boldog nyertese a Csiripmadarak csoport volt. Ők már biztosan részt vehetnek a március 23-án zajló megyei versenyen. A 17 éves Blumenschein Tímea, a szekszárdi I. Béla Gimnázium tanulója. Kérdésünkre válaszolva elmondta: az általános iskolában kezdte versmondó pályafutását, mely már akkor sikereket hozott a számára. Felkészítő tanára, Csizmazia Sándomé tanácsára választotta a kicsit szomorkás hangulatú verset, amely a továbbjutást jelentette. Tímea a Színművészeti főiskola növendéke szeretne lenni. Barabás Mariann magyar-angol szakos gimnáziumi évei alatt kedvelte meg Radnóti költészetét. Nővére, akit a Városi Televízióból jól ismerhetünk segítette felkészülését. Szerinte az a fontos, hogy a versmondó olyasmit adhat az embereknek, amit mások nem tudnak. A 14 éves továbbjutó prózamondó, a IV Sz. Általános Iskola nyolcadikos tanulója, Csuta Tamás, aki ugyancsak több sikeres szereplést mondhat magáénak korához, egyéniségéhez jól illeszkedett Janikovszky Éva, Tükör előtt című novellája és méltán nyerte el a zsűri tetszését. Az öntudatos fiú a paksi gimnázium elvégzését követően, a színművészet nehéz mesterségét szeretné elsajátítani. Az egyéb kategória „mulattatói” a bölcskei Csiripmadarak trió. Tomalik Marianna, Kelemen Cintia és Tamás Krisztián sem ma kezdték a színi mesterséget. Ezzel a produkcióval - Romhányi József: A róka és a holló - szép sikereket értek el a középiskolás barátok. S, hogy esett éppen erre a darabra a választás? „Ránk van írva” mondották boldog arccal a kis komédiások. * * * A szombati továbbjutók mindegyikével a március 23-án Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban, a megyei döntőn találkozhatnak az érdeklődők. POZBAI ILDIKÓ
