Paksi Hírnök, 1996 (8. évfolyam, 1-48. szám)

1996-02-23 / 7. szám

1996. február 23. Paksi Hírnök tű KÖZLEMÉNY Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatója a munkabérek személyi jövedelmadó előleg-levonásáról A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI1. törvény (a továbbiakban SZJA tv.) 47. § (12) bekez­dése felhatalmazást ad az adóhatóságnak, hogy a munkáltató, a bér kifizetője (a továbbiakban: a munkáltató) számára előírt adóelőleg-megállapítási szabályoktól eltérő számítási rendszert engedélyez­zen. A pénzügyminiszternek az ezen rendelkezés egységes alkalmazása céljából kiadott 7001/1996. (PK. 3.) irányelvben foglaltakkal összhangban, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiak­ban: APEH) a következő tájékoztatót (a továbbiak­ban: Tájékoztató) adja ki. Jelen tájékoztató a hivatkozott törvényi rendelke­zésben említett eltérő adóelőleg-levonási rend­szeriek) és alkalmazható módszerek engedélyezé­sével és az azokra történő áttéréssel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. 1. Az adóhatóság csak a bér fogalmába sorolt (a to­vábbiakban: bér) jövedelmekre vonatkozó eltérő adóelőleg-levonási rendszerre ad ki engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezett módszer nem érintheti a bér fogalmába nem tartozó jöve­delmek adóelőlegét, a kifizetőknek azokra vonat­kozóan a törvényben előírt rendelkezést kell al­kalmazniuk (ez a munkáltatóra is vonatkozik, ha a dolgozónak nem bért, hanem pl. megbízási dí­jat, tiszteletdíjat fizet ki). 2. Az engedélyezett módszer csak akkor alkalmaz­ható, ha az előlegszámítási rendszer eredménye­ként az év végén elszámolandó adókülönbözet (alul- vagy túlvonás) mérséklődik. Az adóelőleg alul- vagy túlvonásának mérséklésére vonatkozó követelménynek a magánszemély összevont adóalapjába tartoztó jövedelmeiről (nyugdíj, gyes, ösztöndíj, munkáltatói nyugdíjpénztári, biztosítási befizetés, megbízási díj, vállalkozásból származó összevonandó jövedelem stb.), vala­mint bevallásra kötelezett osztalékáról, árfolyam­­nyereségéről, külterületi termőföld bérbe adásá­ból származó jövedelméről (a továbbiakban: együttes jövedelem) az év elejétől a bérkifizetés időpontjáig rendelkezésre álló információk alap­ján, a várható adóhoz viszonyítva, minden egyes bérkifizetésnél érvényesülnie kell. 3. Az adóhatóság az áttérés időpontjától függetle­nül, a bejelentés tudomásulvételével adja meg az engedélyt, ha a munkáltató a 4. pontban leírt adóelőleg-levonási rendszer alkalmazását vá­lasztja. A munkáltató a bejelentést az adózás rendjéről szóló törvény 3. számú mellékletének A/l. pontja szerinti adatszolgáltatás A 95/29 vagy az A/95. számú Adatkísérő lap cím alatti részén a következők feltüntetésével teheti meg: „Az APEH által a Pénzügyi Közlönyben (PK. 1996. évi 3. szám) közzétett Tájékoztató 4. pont­ja szerinti adóelőleg-számítási rendszert alkalma­zom.” Azok a munkáltatók, akik az adatszolgál­tatást követő időpontban térnek át a 4. pontban jelzett rendszerre, ezt az áttéréssel egyidejűleg az előbbi tartalommal írásban jelentsék be az adó­hatóságukhoz. 4. A 3. pontban említett módon engedélyezett adó­előleg-levonási rendszer az, amely megfelel az 1. és 2. pontban foglalt feltételeknek és alkalmazása egyidejűleg a következő számítási módszerekkel történik:-a munkáltató a saját nyilvántartása és a magán­­személy munkavállalónak az 1. számú mellék­let szerinti tartalommal tett nyilatkozata alap­ján és kérelmére - a más forrásból (beleértve a más kifizetőtől kapott jövedelmet is) származó együttes jövedelmeiről, az azokból levont adó­előlegekről által rendelkezésre bocsátott adatok alapján azok beszámításával, illetve a bér, va­lamint a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jö­vedelmek (a továbbiakban: nyugdíj) éves vár­ható előrevetítésével, valamint az adótáblára és az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések (SZJA-törvény 30. § és 33. §) alkalmazásával számítja ki az adót, illetőleg a személyre szőlő adójóváírás levonásával - figyelembe véve a 47. § (5) bekezdését is - a várható adót és - az év során a beszámított tételekből már levont adóelőlegeket is figyelembe véve - állapítja meg (az év elejéről halmozottan) minden bérkifize­tésnél az adóelőleget;-a munkáltató a magánszemély más forrásból származó jövedelmére vonatkozó bejelentését - annak nyilvántartásbavételével - akkor veszi figyelembe, ha az a jövedelem felvételét (jóvá­írását) követő 30 napon belül történik és annál a bérnél számítja be, amelynek bérszámfejtése lezárását megelőzően a bejelentést megkapta; -a bérnek nem minősülő jövedelmek előzőek szerinti figyelembe vétele csak a bér „halmo­zott” adóelőlegét befolyásolja oly módon, hogy a bér adóelőlegeként az együttes jövedelem alapján megállapított adóelőleg és a bérnek nem minősülő kifizetésekből (40%) levont ösz­­szesített adóelőleg különbözete jelenik meg. Az előzőeknek megfelelően a várható adó ki­számítása a következő: a) Össze kell adni a rendszeresen kifizetett bér és egyéb munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem tizenkétszerese (évesített) és a havi nyugdíj tizenkétszerese együttes összegéhez a más forrásból származó - a bérkifizetés időpont­jáig közölt -, az összevont adóalapba tartozó jö­vedelmeket. b) Ki kell számítani az előbbi várható összevont adóalap adóját az adótábla szerint. c) Ki kell számítani az a) pontban évesített bérrel arányos adójóváírás összegét az együttes jövede­lem figyelembe vételéve. d) A b) pont szerinti összegből le kell vonni a c) pontszerinti összeget, a 47. (5) bekezdésében le­vonandó évesített összegeket, valamint a bérkifi­zetés időpontjáig közölt - az összevont adóa­lapba tartozó - jövedelmekből levont adóelőle­get (legfeljebb 40%-ot). Az adott bérkifizetés összegéből adóelőlegként a d) pont szerinti összeg annyiad részét kell le­vonni, ahány hónap - az adott hónappal együtt - az évvégéig még hátra van. 5. A 4. pontban foglaltaknak megfelelő rendszerre a jelen Tájékoztató megjelenését követően át lehet térni akkor is, ha a munkáltató addig másként járt el, továbbá év közben is, ha a munkáltató a magánszemély kérésére a rendelkezésre bocsá­tott információk változása alapján azt választja. Ez azt is jelenti, hogyha a magánszenmély január hó folyamán csupán arról nyilatkozott, hogy más forrásból is számít jövedelemre, e nyilatkozatát (a 2. számú melléklet szerinti tartalommal) kiegé­szítheti, hogy kéri a munkabérére jutó arányos adójóváírás figyelembe vételét, önként vállalva a más forrásból származó jövedelmei, az ezekkel összefüggésben levont adóelőlegek összegeinek bejelentését, illetőleg annak elmulasztása esetén a mulasztással járó jogkövetkezményeket. Ha a munkáltató év közben tér át az engedélye­zett módszerre, minden - az adóévben korábban kifizetett - bért és általa ismert (együttes) jövedel­met, illetőleg azok adóelőlegét figyelembe kell vennie. 6. Azok a munkáltatók, akik az 1996. január havi bérekből nem a 47. § (12) bekezdésében lehe­tővé tett módszer választásával vontak adóelőle­get és e Tájékoztató közzétételét követően áttér­nek a 4. pontban leírt módszer alkalmazására a következő bérfizetésnél 4/a)-d) pontok szerinti számítással és az 5. pontban leírtak szerint be­tudhatják legfeljebb az adott hónap bér adóelő­legének mértékéig a januári bérből levont többlet adóelőleget. Amennyiben ez nem elegendő, a kö­vetkező nónap(ok) bér adóelőlegénél lehet be­számítani. 7. Az előlegszámltási módszer jelen Tájékoztató szerinti módosítása esetén a munkáltató által korábban benyújtott havi bevallást ezen a címen nem kell önellenőrizni, ehelyett - a tényleges helyzetnek megfelelően - a következő havi bevallásban kell az elszámolt adóelőleget szere­peltetni. A SZJA-törvény 47 § (12) bekezdése szerinti eljárásra történő áttérés nem kötelező, azonban az évben belüli egyenletes és méltányos adóterhelés megvalósítása, az éves adó és az adóelőleg közelítése érdekében az APEH - szá­mítva együttműködésükre - felkéri a munkál­tatókat, nogy a közleményben foglaltak figye­lembevételével, a törvény 47 § (12) bekezdését alkalmazzák a bér adóelőlegének megállapításá­ra és levonására. Az APEH kéri továbbá, hogy azok a munkáltatók, amelyek (akik) a korábbi adóhatósági (jelen Tájé­koztató közzététele előtti) közleményei és ajánlásai alapján már áttértek a 4. pont szerinti rendszer, illetőleg módszerek alkalmazására, a 3. pontban foglaltak figyelembevételével bejelentésüket utóla­gosan tegyék meg. A zökkenőmentes áttérés érdekében az adóható­sági ügyfélszolgálat minden segítséget és tájékozta­tást megad az érintetteknek. Budapest, 1996. február 12. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1. számú melléklet Nyilatkozat Alulírott kijelentem, hogy az év végi adókülönbö­zet mérséklése érdekében vállalom, hogy a más forrásból származott jövedelmeimet és az azokból levont adóelőlegeket a munkáltatómnak bejelen­tem a felvételtől (jóváírástól) számított 30 napon belül. Kérem ezen adatok figyelembevételét a bé­rem adóelőlegének megállapításánál. Az adatok bejelentésének esetleges elmulasztásával járó jogkövetkezményeket tudomásul veszem. ....................., 1996......................hó.....nap. aláírás 2. számú melléklet Kiegészítő nyilatkozat Alulírott az 1996......................... hó .... napján kelt azon nyilatkozatomat kiegészítve vállalom, hogy az év végi adókülönbözet mérséklése érdekében a más forrásból származó jövedelmeimet és az azokból le­vont adóelőlegeket a munkáltatómnak bejelentem a felvételtől (jóváírástól) számított 30 napon belül. Kérem ezen adatok figyelembevételét a bérem adóelőlegének megállapításánál. Az adatok beje­lentésének esetleges elmulasztásával járó jogkövet­kezményeket tudomásul veszem. ....................., 1996......................hó.....nap. aláírás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents