Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-17 / 7. szám

Paksi Hírnök 1995. február 17. 4 Ezúttal ismét a paksi atom­erőműben történtek sze­mélyi változások, még­hozzá a legfelsőbb veze­tést reprezentáló körök­ben. Az erőmű vezetését alko­tó team megújítását már az új vezérigazgató, Szabó József hajtotta végre. A Paksi Hír­nöknek arra a kérdésére, hogy mi indokolta az egyidejű, na­gyobb arányú személyi válto­zásokat, a vezérigazgató így fo­galmazott:-Azokon a területeken, ahol az igazgatóság úgy érezte, hogy szervezetfejlesztéssel job­bá, hatékonyabbá lehet tenni a munkát, megtettük a szüksé­ges lépéseket. Tettük ezt olyan fontos feladatok végrehajtása előtt, mint például a fűtőele­mek átrakása. Az egyes veze­tők kinevezése - a szervezet­­fejlesztés keretein belül - rész­ben megerősítéseket, részben leváltásokat, illetve új szerveze­ti egységek létrehozásával, új emberek megbízását jelentette. A változások a vezetői lét-Atomerőmű Azok után, hogy az MVM Rt. vezérkará­ban, valamint az atomerőmű élén meg­történtek a személycserék, újabb változá­sokról tájékoztatták a sajtó munkatársait. szám csökkenését is magukkal hozták. Összesen hat-hét ve­zetőt mentettünk fel régi mun­kaköréből, ezeknek az embe­reknek megtaláltuk a helyét az erőműn belül, így elbocsátásra vagy eltávolításra nem került sor. Mindezekkel egy időben hatályon kívül helyeztük a há­rom évvel korábbi átalakítási koncepciót és az erre az évre szóló több mint hetven főt érintő létszámleépítési tervet. A változásokat érintve, a ki­nevezések döntési mechaniz­musát magyarázva Szabó Jó­zsef elmondta: a döntéshoza­talban a legfontosabb kritéri­um volt a szakmai alkalmas­ság. Az igazgatóság körültekin­téssel döntött, vitatott esetek nem voltak és nem merült fel a pályázati procedúra kérdése sem. A kinevezések felelőssége pedig a vezérigazgatóé. Mindezek ismeretében feb­ruár nyolcadikán a következő vezetők vették át kinevezésü­ket: Balogi Jenő fejlesztési igazgató, Hlavati József általá­nos műszaki igazgató, Hetz­­mann Albert irányítástechni­kai igazgató, Kovács András villamos igazgató, Eck József gépészeti igazgató, Faragó Pé­ter termelési főmérnök, Gal­lyas Vilmos humánpolitikai főosztályvezető, valamint Si­mon Péter oktatásiközpont­vezető. MAGYAR AGGODALMAK A SZLOVÁKIAI ERŐMŰ MIAU Paksiak is részt vettek a február 10-i Budapesten tartott közmeghallgatáson, amelyet a szlovákiai mochovcei atomerő­művel kapcsolatos aggodalmak miatt rendeztek. Megközelítőleg négymil­­lióan laknak hazánk­ban a szlovák atom­erőmű 100 km suga­rú körén belül, legfő­képpen ez indokolja a lakos­ság, a környezetvédők aggo­dalmait. A mochovcei atomerőmű­ben szovjet tervezésű WER- 400/213-as típusú reaktorokat építenek. Ezek ugyanolyan tí­pusok, mint amelyek Pakson, valamint a cseh Dukovany­­ban, a szlovákiai Bohunice 3- as és 4-es blokkjaként már üzemelnek. A szlovák erőmű reaktor­típusának koncepcióját az 1970-es években dolgozták ki a Szovjetunióban. Ha ezt a tí­pust nyugati érdekeltségi öve­zetben építik, minden bizony­nyal intézkedéseket hoznak a biztonsági hiányosságok elke­rülésére. M. Rosen, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség reaktorbizottsági részlegének vezetője arra a kérdésre, hogy a tervek szerinti kivitelezésben épülő atomerőmű kaphatna-e vagy nem működési engedélyt Nyugat-Európában, nem adott egyértelmű választ. A kérdező környezetvédők min­denesetre inkább a tiltást sej­tették szavaiból. A szlovák, a francia szakem­berek több gazdasági kérdésre sem adtak kielégítő választ. A beruházók pedig elismerték, hogy alábecsülték például a földrengés kockázatát. A te­lepítési hely rengésszilárdsági vizsgálata különben folyik, eredménye egy év múlva vár­ható. Azt is elismerték, hogy a mochovcei típusú atomerő­művek tűzveszélyesek, továb­bá, hogy a reaktortartály anya­ga könnyen rideggé válik. Arra a kérdésre, hogy elkerülhe­­tők-e nyugati technológiákkal mindezek a hiányosságok, az volt a meglepő válasz, hogy csak néhány probléma esetén.-A mochovcei atomerőmű merénylet az emberiség ellen! -jelentette ki a közmeghallga­táson Dobre László, a paksi Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület elnöke, hozzátéve: Kötelességünk arról gondol­kodni, hogy tiszta lelkiisme­rettel nézhessünk gyermeke­ink, unokáink szemébe! A közmeghallgatás néhány száz résztvevője természetesen semmit sem tehetett a mo­chovcei atomerőmű felépítése ellen, miként a bős-nagymaro­si vízlépcső ellen sem. A szlo­vák fél kijelentette, hogy az atomerőmű így vagy úgy, de felépül. Minderről a sajtón keresztül tájékoztatni fogják ezután is a közvéleményt, hi­szen végül is demokráciában élünk. De változatlanul kérdés, hogy mindez elegendő-e a ve­szélyek elkerüléséhez, a kér­désekre a megnyugtató vála­szok megadásához. A buda­pesti közmeghallgatáson ezek a kérdések megfelelő válasz nélkül maradtak. SZARKA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents