Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-17 / 7. szám
Paksi Hírnök 1995. február 17. 4 Ezúttal ismét a paksi atomerőműben történtek személyi változások, méghozzá a legfelsőbb vezetést reprezentáló körökben. Az erőmű vezetését alkotó team megújítását már az új vezérigazgató, Szabó József hajtotta végre. A Paksi Hírnöknek arra a kérdésére, hogy mi indokolta az egyidejű, nagyobb arányú személyi változásokat, a vezérigazgató így fogalmazott:-Azokon a területeken, ahol az igazgatóság úgy érezte, hogy szervezetfejlesztéssel jobbá, hatékonyabbá lehet tenni a munkát, megtettük a szükséges lépéseket. Tettük ezt olyan fontos feladatok végrehajtása előtt, mint például a fűtőelemek átrakása. Az egyes vezetők kinevezése - a szervezetfejlesztés keretein belül - részben megerősítéseket, részben leváltásokat, illetve új szervezeti egységek létrehozásával, új emberek megbízását jelentette. A változások a vezetői lét-Atomerőmű Azok után, hogy az MVM Rt. vezérkarában, valamint az atomerőmű élén megtörténtek a személycserék, újabb változásokról tájékoztatták a sajtó munkatársait. szám csökkenését is magukkal hozták. Összesen hat-hét vezetőt mentettünk fel régi munkaköréből, ezeknek az embereknek megtaláltuk a helyét az erőműn belül, így elbocsátásra vagy eltávolításra nem került sor. Mindezekkel egy időben hatályon kívül helyeztük a három évvel korábbi átalakítási koncepciót és az erre az évre szóló több mint hetven főt érintő létszámleépítési tervet. A változásokat érintve, a kinevezések döntési mechanizmusát magyarázva Szabó József elmondta: a döntéshozatalban a legfontosabb kritérium volt a szakmai alkalmasság. Az igazgatóság körültekintéssel döntött, vitatott esetek nem voltak és nem merült fel a pályázati procedúra kérdése sem. A kinevezések felelőssége pedig a vezérigazgatóé. Mindezek ismeretében február nyolcadikán a következő vezetők vették át kinevezésüket: Balogi Jenő fejlesztési igazgató, Hlavati József általános műszaki igazgató, Hetzmann Albert irányítástechnikai igazgató, Kovács András villamos igazgató, Eck József gépészeti igazgató, Faragó Péter termelési főmérnök, Gallyas Vilmos humánpolitikai főosztályvezető, valamint Simon Péter oktatásiközpontvezető. MAGYAR AGGODALMAK A SZLOVÁKIAI ERŐMŰ MIAU Paksiak is részt vettek a február 10-i Budapesten tartott közmeghallgatáson, amelyet a szlovákiai mochovcei atomerőművel kapcsolatos aggodalmak miatt rendeztek. Megközelítőleg négymillióan laknak hazánkban a szlovák atomerőmű 100 km sugarú körén belül, legfőképpen ez indokolja a lakosság, a környezetvédők aggodalmait. A mochovcei atomerőműben szovjet tervezésű WER- 400/213-as típusú reaktorokat építenek. Ezek ugyanolyan típusok, mint amelyek Pakson, valamint a cseh Dukovanyban, a szlovákiai Bohunice 3- as és 4-es blokkjaként már üzemelnek. A szlovák erőmű reaktortípusának koncepcióját az 1970-es években dolgozták ki a Szovjetunióban. Ha ezt a típust nyugati érdekeltségi övezetben építik, minden bizonynyal intézkedéseket hoznak a biztonsági hiányosságok elkerülésére. M. Rosen, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség reaktorbizottsági részlegének vezetője arra a kérdésre, hogy a tervek szerinti kivitelezésben épülő atomerőmű kaphatna-e vagy nem működési engedélyt Nyugat-Európában, nem adott egyértelmű választ. A kérdező környezetvédők mindenesetre inkább a tiltást sejtették szavaiból. A szlovák, a francia szakemberek több gazdasági kérdésre sem adtak kielégítő választ. A beruházók pedig elismerték, hogy alábecsülték például a földrengés kockázatát. A telepítési hely rengésszilárdsági vizsgálata különben folyik, eredménye egy év múlva várható. Azt is elismerték, hogy a mochovcei típusú atomerőművek tűzveszélyesek, továbbá, hogy a reaktortartály anyaga könnyen rideggé válik. Arra a kérdésre, hogy elkerülhetők-e nyugati technológiákkal mindezek a hiányosságok, az volt a meglepő válasz, hogy csak néhány probléma esetén.-A mochovcei atomerőmű merénylet az emberiség ellen! -jelentette ki a közmeghallgatáson Dobre László, a paksi Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület elnöke, hozzátéve: Kötelességünk arról gondolkodni, hogy tiszta lelkiismerettel nézhessünk gyermekeink, unokáink szemébe! A közmeghallgatás néhány száz résztvevője természetesen semmit sem tehetett a mochovcei atomerőmű felépítése ellen, miként a bős-nagymarosi vízlépcső ellen sem. A szlovák fél kijelentette, hogy az atomerőmű így vagy úgy, de felépül. Minderről a sajtón keresztül tájékoztatni fogják ezután is a közvéleményt, hiszen végül is demokráciában élünk. De változatlanul kérdés, hogy mindez elegendő-e a veszélyek elkerüléséhez, a kérdésekre a megnyugtató válaszok megadásához. A budapesti közmeghallgatáson ezek a kérdések megfelelő válasz nélkül maradtak. SZARKA JÓZSEF