Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-12-15 / 50. szám

Paksi Hírnök

1995. december 15.

AMakona-társulás budai előszobájában úgy döntök: mégiscsak riportot kell írni. Egy térelválasztóra tűzve itt olvasható a mester és Magyar Zoltán levélváltása a Duna Tudósító című karlsruhei lapból, azután több magyar közgazdász nyílt levele Wolfensohnhoz, a Világbank elnökéhez, s néhány képet is látni - többek közt a százhalombattai templom alapkőletételéről. Arra gondolok: a nagyok közül ki ne épített volna templomot, s hogy vajon Michelangelót, Beminit vagy másokat mennyire vitatta a maga kora. Hogy Pollack, Ybl Miklós vagy éppen Lechner Ödön mennyire lehetett elfogadott a kortársak között? Csakhogy más volt templomot építeni akkor, mint 1945 után...

Egy építész barátom kérte: „tudd meg tőle, mennyiben kényszerült kompromisszumokra... Járt-e ő is úgy, mint a szobrász, akinek 4 centis hajat kellett volna vésnie Rákosi portréjára?"

Szóval a riport. Milyen egy nagy ember dolgozószobája? Jelenthetem, hogy szerény Két szépen faragott karszék a legdíszesebb bútor, s elég jó ülés esik bennük, ahhoz képest, amilyen szépek. A beszélgetés a téli álmukból ébredő medvék borongós hangulatával indul. (S ez már a mester meghatározása.)- Pakson? Akárcsak Sárospatakon - hasonló szövetségre kellett lépnem az egyKÖVÉRTAMÁS

SZÜLETÉSNAPI BE MAKOVECZ1MRÉV1

Makovecz Imrét 1990 óta „hivatalos” kapcsolat nem fűzi a városhoz, immár nem tölti be a Paks és környéke főépítészeti tisztét. Az építőmester azonban óhatatlanul beleégeti keze nyomát a kortárs környezetbe, s nem csupán az épületekbe. Ismert lexikográfiai adat: épített templomot s vásárcsarnokot is Paks városában, de túlmutat ezen is: fórumokon is rendszeresen találkozott az ott élőkkel, amikor az ódon halászváros rehabilitációjáért, utakért, csatornázásért küzdött és szervezett. Most múlt 60 éves, de nem egyszerűen jubilánsként kerestük fel. Hiszen, ha ki nem mondotton is, de minden Jnterjú arról szól: hogyan érzi magát manapság a megkérdezett...?

ház vezetésével és a helyi párttitkárral. Ezt teheti az építész. Nem volt persze ez jellemző mindenütt és általában - de a városnak pénzhez és lehetőségekhez kellettjutnia a fejlődéshez.- Ma másképpen van?-Magyarországon ma célzatosan létrejött egy súlyos apartheid a bennszülöttekkel szemben. Ha létrejön egy külföldimagyar vegyes vállalat és az beruházna, akkor ma szóba sem jöhet hazai tervező meghívása. Ők maguk hoznak nyugatról mindent: másodrendű, silány ipari termékeiket, abból tákolják össze a városkörnyéki áruházaikat, bevásárlóközpontjaikat. Sem a táj, sem a stílus nem játszik szerepet. Egyfajta beruházói-kivitelezői arroganciát lehet érzékelni: mintha benn-Az óváros Pakson: „a történelmi részek...”