Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-12-08 / 49. szám

1995. december 8. Paksi Hírnök SZABADIDŐ 1 LÁTOGATNI VALÓ LÁTOGATÓKÖZPONT Még egy hét végi kirándulásnak is megjárja... Mi, tudósok szabadítottuk fel ezt a szörnyű erőt. Rajtunk áll, paran­­csolóan minket terhel a felelősség az atomenergia irányításáért, hogy ne megsemmisülést idézzen elő, hanem az emberiség jólétét szolgálja - olvashatja a belépő a Paksi Atomerőmű Rt. látogató­központjának előcsarnokában azon a monstre bronz alkotáson, amely hosszú évekig porosodott valamelyik raktár mé­lyén, mire elfoglalta helyét a csarnok falán. A látogató a kiállítóterem előtt egy ak­váriumban gyönyörködhet, majd belép­vén a túlsóféli Úszód népviseletében. Hogy Duna-menti település vagyunk, azt az üvegfal mögött úszkáló pontyo­kon, keszegeken kívül régi halászhálók is bizonyítják, s hogy a jó bor is meg­terem itt, azt a présház előtt álló puttony jelzi. Békebeli fotók mutatják be Paks főutcáit, majd még mindig a múltat idézve az első paksi villanytelep törté­netéről hallhat, olvashat az érdeklődő. Alig több mint 100 évvel az atomerő­mű építése előtt Paks főutcáját még csak 11 petróleumlámpa világította meg. Nagy volt a tiltakozás a villannyal szem­ben, ezért csak 1912-ben adták át az első villanytelepet. Korabeli vasaló, hajszárító díszeleg a vitrinben, amelyet az Elektro­technikai Múzeum bocsátott a látogató­központ rendelkezésére. Mintha csak a Szent István téren sétál­na, úgy érzi magát az, aki a világító kan­deláber mögött folytatódó képen fölnéz a katolikus templom tornyára. Kicsit odébb szobabicikli várja a vállal­kozó szelleműeket. Ön mennyi villamos energiát tud termelni? Próbálja ki! - hirdeti a tábla, s egy látogató föl is pattan a nyeregbe és veszett pedálozásba kezd. Az eredmény - némiképp - lehangoló. Ezzel a teljesítménnyel egy turmixgépet 2 másodpercig tudott volna üzemeltetni. A játékos szemléltető után bizonyára le­mondtak arról, hogy háztartásuk egész éves villamosenergia-szükségletét így old­ják meg, de időközben azt is megtudhat­juk, hogy mindez uránoxidból 15 gram­mot, míg szénből 100 mázsát jelent. Vissza a jövőbe. Az atomenergia ku­tatásának hőskora - olvashatjuk a falon. Neves tudósokról, eseményekről emlé­keznek meg, köztük számos magyar kiválóságról, akik közül jó néhányan már csak a központ előtti szoborparkban folytathatják disputájukat. A világ bármely pontján működő atomerőműről tudhatunk meg adatokat egy számítógép segítségével, a vele szem­közti falon pedig az erőmű négy blokkjá­nak pillanatnyi összteljesítménye villog. Üzemtörténeti múzeumnak is nevez­hetnénk a teremnek azt a részét, ahol a 20 éves alapkő mellett KISZ-relikviák, fotók, újságcikkek őrzik a kezdés nagy pillanatát. Maghasadás, háttérsugárzás - lassacs­kán eljutunk az atomerőmű működési elvéig. Mindezt a számítógépes szemlél­tetésen kívül a csoportvezető teszi érthe­tővé az utca embere számára is. Bepillan­tást nyerhetünk - persze csak képernyőn keresztül - a vezérlőterembe, reaktor­­csarnokba. Egy másik monitorról - amelynek „ikertestvére” a Városi Könyv­tárban található - a pillanatnyi háttér­­sugárzást olvashatjuk le. Nem ért véget az előadás, hiszen az eh­hez kapcsolódó egyik legfontosabb mun­káról a radioaktív hulladékok elhelyezé­séről is szólni kell. Az átmeneti tároló ap­ró makettje máris megtekinthető. A közel egyórás ismertetés után máris lemérhetik a vendégek a frissen megszer­zett tudásukat. Számítógépek a vizsgáz­tatók, s a helyes választ zsetonnal jutal­mazzák, amelyet apróbb ajándékokra válthatnak a próbálkozók. Szeptemberben nyitotta meg kapuit az épület, azóta egymást váltják a csopor­tok.-Az ország minden tájáról érkeznek látogatók, a nyugdíjasoktól egészen a kisiskolásokig - tájékoztat Baracskai Erika hosstes, két turnus közötti pihenő­jében. - Általában előre bejelentkeznek, de aki a 6-os úton autózik, az is betérhet ide. Szombat délelőtt is nyitva vagyunk, ilyenkor főképp családok látogatják a központot. Szegedről érkezett az a tanárokból álló társaság, aki nevelési értekezlet keretén belül kereste fel a központot:-Harmadszor vagyok itt — mondja Tóthné Hevesi Katalin fizikatanárnő -, már alig vártam a látogatóközpont meg­nyitását. Nagyon tetszik, érthető, látha­tó, tapintható. Tavasszal elhozom a nyol­cadikos diákjaimat is. A másik általános iskolai diákokból álló csoport Pécsről utazott ide:-Több könyvet is elolvastam már er­ről a témáról - meséli Balázs -, de itt sokkal rövidebb idő alatt tudtam meg sok mindent. Arra a kérdésre, hogy mindezek után fél-e az atomenergiától a következőket válaszolta:- Ha szakemberek kezében van, akkor ez a legbiztonságosabb. A látogatóközpont bejárata

Next

/
Thumbnails
Contents