Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-12-01 / 48. szám
Paksi Hírnök 1995. december 1. HD EMBERMESÉK ALyubojevicsek a XVII. században kerültek - a , török megtorlás elől menekülőben Szentendrére - mondja a nyugdíjas órásmester, aki a Tito-féle „láncos kutya”-időben változtatta a Lyubojevics nevet Lányira.-A dédapám már Szentendrén van eltemetve - meséli a család krónikáját nagyapám, aki előttem a Miklós nevet viselte Szentendrén városi tanácsnok volt, a mesterségét tekintve: műlakatos. Keze munkáját még ma is sok szép díszes kovácsoltvas rácsozat őrzi.-Az iparosság hagyomány volt családunkban, apám a szabó céhet választotta, s mint szabó legény járta a Monarchiát a századelőn, még Teli Vilmos hazájába - Svájcba is eljutott. A szárazföldi vándorlást megunva - 1906-ban a haditengerészethez szegődött, s a Földközi-tengeren haj ókázott az utolsó Habsburg idején. Apám 1910-ben otthagyta a haditengerészetet és egy év múlva az Első Dunai Gőzhajózási Társaságnál volt.-Hét nyelven tudott beszélni - így tovább a krónika -, a szerb anyanyelvén kivül tudott magyarul, németül, később a haditengerészetnél elsajátította az olasz, spanyol, bolgár, román nyelvet, így azután nem volt véletlen, hogy a Pakson állomásozó antant megbízott - egy angol katonatiszt - tolmácsa is volt. Édesapám 1919-ben megnősült, s feleségül vette a paksi Édl Erzsébetet, az édesanyámat. Én későre születtem drága jó szüleimnek, mivel egy leánytestvérem korán meghalt.- Itt volt a házunk, ahol most beszélgetünk -100-150 éves nádtetős vertfalas ház, akkor Malom utcának hívták ezt a helyet, mivel sok vízimolnár élt erre.- Apám engem is iparosnak taníttatott, Pach József paksi órásmesternél inaskodtam, később több paksi órásmesternél megfordultam, így a nemrég elhunyt Schuckert Lászlónál is. Mestervizsgát a hatvanas években tettem, s Nagydorogra kerültem, ahol huszonhat éven át javítottam az idő múlását jelző zsebórákat, aranyórákat, vekkereket.-Nagydorog azelőtt nagy település volt - hallom tovább a történetet -, körülvéve a sok kis településsel, mint Bikács, Sárszentlőrinc és a többi. Akkortájt az egyszerű parasztbácsi is zsebórán nézte a mezőn az időt, a karórák később lettek használatosak. Kezdőként még svájci szerkezeteket javítottam, később eluralkodtak a szovjet szerkezeteket. Manapság a kvarcórák a divatosak, én ezek javítására már nem is rendezkedtem be.- Sokszor néztem le a községek toronyórái mellől, miközben javítottam őket - emlékezik Lányi Miklós az elmúlt évtizedekre. - Legutóbb a paksi katolikus templom óráját is én hoztam rendbe, de a kömlődi templom óráját már a fiammal együtt -, aki az apja mesterségét választotta - együtt hozzuk rendbe. Megszámlálhatatlan sok óraszerkezet került a kezébe, tán egy igen drága arany Schaufhautzen óra vált ki közülük, melyet egy barátja viselt a fronton, miközben megsebesült. A finom óraszerkezet a csuklólövés során megsérült, de sikerült rendbe hozni - mondja. Az órákról beszélgetvén pillanatásom Lányi Miklós csuklójára tévedt, ahol akár hiszik, akár nem egy Pobeda óra mutatja az időt.-Jó szerkezet ez - mondja, miközben a falon a kakukkos óra félóránként üti az időt. Esti félhomály önti el a Deák Ferenc utcai ház ablakából látható Dunát, amely a mindene Lányi Miklósnak. - Még apám vitt ki először horgászni - mesél hobbijáról, melynek legutóbb egy 23 kilogrammos busa esett „áldozatul”.-Paksi ember csónak és a hal nélkül elképzelhetetlen — szögezi le. Ámbátor - teszi hozzá - a halat csak kifogni szerettem. Búcsúzáskor veszem észre a fából faragott hajót, amelyet édesapja a gyermek Miklósnak vásárolt, több mint hatvan éve. Hajóra mikor téved valamelyik Lyubojevics , utód? - kérdem.- Ilyenre nemigen, de jöjjön le nyáron a Dunára, Lányikkal van tele. EÖRDÖGH GABRIELLA A szép, szőke, negyven körüli nő egyáltalán nem _ valamiféle csábító, inkább megkönnyebbülésre vágyó sebzett emberi lélek benyomását keltette bennem. A félj - nevezzük Jánosnak - jelenleg mérnökként dolgozik Pakson, jól ismeri Ági fiatalkori történetét. Arról beszél, hogy akik nem élték át azokat a szenvedéseket, amelyeket felesége átélt, talán soha nem fogják megérteni mi is játszódhat le egy kedves, szép, ám lelkében nagyon megsebzett nőben.-Kiskunhalason születtem, a gimnáziumot is itt végeztem el - meséli Ági. - Nagyon bol-
