Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-02-03 / 5. szám

1995. február 3. Paksi Hírnök 9 VÁROSI MOZAIK BEÁZÓ LAPOSTETŐK, WOODSTOCK AZ ÜRGEMEZŐN Nem unatkoznak mostanában az önkormányzati bizottságok tagjai: a négyéves ciklus elején a középtávú programok elkészítésére kerül a hangsúly, s ehhez alapos tájékozódásra van szükség. Äváros egészségügyi és szo­ciális bizottsága január 16. és 18-a között láto­­• gatást tett a felügyeletük alatt álló intézményeknél. Dr. Molnár Klára, a bizott­ság elnöke összegezte a látot­takat. - A felkeresett épületek nagy része renoválásra vagy ki­sebb felújításra szorul. A lapos­tetők beáznak, gyakran alulról is vizesednek a falak, mállik, hullik a vakolat. Egyöntetűen állást foglaltak a január 24-i bizottsági ülésen a városi szo­ciális otthon és a rendelőinté­zetek bővítése mellett. A szo­ciális otthon, mivel eredetileg nem erre a célra épült, évek óta helyhiánnyal és az épü­leten belüli közlekedés gond­jaival küzd. Jelenleg 25-26 személy vár Pakson szociális otthoni elhelyezésre. Az or­vosi rendelők zsúfoltak, ezért bővítésre és átcsoportosításra is szükség van. A terveket még az idén elkészíttetik. A látogatás segítséget nyúj­tott ahhoz is, hogy az intéz­mények költségvetésében be­nyújtott igényeket rangsorolni tudják. □ □□ Az önkormányzat környe­zetvédelmi bizottságának rö­vid távú programja között szerepel, hogy a régi szemét­telep még a nyár beállta előtt befedésre kerüljön - mondta Rósa Géza, a bizottság elnöke. Rendelet írja elő ezt, nehogy az elhagyott szeméttelep ille­gális lerakóhellyé váljon. Igen sajnálatos, hogy az erre szánt összeg már nem szerepel a város költségvetési tervezeté­nek első tárgyalásakor - mondta Rósa Géza. - Ez szo­rosan összefügg a közterüle­teink rendben tartásával, kezdve az utcai szemétgyűjtő konténerek helyének tisztán tartásától a szelektív szemét­­gyűjtésig. Távlati tervekről szólva, úgy látja Rósa Géza, hogy a kör­nyezetvédelem nem hivatali kérdés, hanem szemléletbeli. Ezt a szemléletet szeretnék el­terjeszteni. Remélem - foly­tatta - a fiatalok számára ran­devúzóhellyé válik az a sugár­zásmérő műszer, amit a város főterén kívánnak elhelyezni, ami nem az atomerőmű által kibocsátott sugárzást méri, mert az szinte nem is mérhető, hanem a természetes háttér­­sugárzást, mely között élünk. A nyár folyamán megrende­zésre kerülő blues-rock fesz­tivál színhelyéül a legalkalma­sabb az Ürgemező, ahol min­den feltétel biztosított, ezért javasoljuk, hogy a paksi „Wo­­odstock”-ot ott rendezzék. HORVÁTH M.-EÖRDÖGH G. A második Tűkor PRÉHÁZI ILDIKÓ A Gyűjtőben az úgynevezett kisfogházban voltunk, különálló épületben, az őröktől tudtuk, vagy sejtet­tük, hogy a kivégzendők utol­só tartózkodási helye itt van, innen vitték Tildy vejét, Chol­­nokyt is kivégezni - olvashat­juk a most megjelent Paksi Tükör című folyóirat második számában. A részlet a Rajk­­féle koncepciós per egyik paksi illetőségű ártatlan áldo­zatáról, Tarisznyás Györgyiről készült összeállításból való. Életrajzi tükörrel indul a lap, amely a helyi vonatko­zású alkotókról ad rövid átte­kintést. Pákolitz István a Paksi Tükör felkérésére írta két val­lásos tárgyú versét (Kará­csony, Betlehem). A versek és publicisztikák után, Inotai Imrére, a város szenvedélyes fotósára emlékező életrajzi írást találhatunk. Az atomerő­mű történetét dolgozza fel az a mű, amelyet Balogh Ernő, volt főmérnök - ma már nyugdíjas - írt. A paksi ama­tőr alkotók kiállításáról adnak ízelítőt az önéletrajzzal egybe­kötött fotók. Beszélgetést olvashatunk Hanák Ottó volt iskolaigaz­gatóval „Aki megérezte a falu lelkét” címmel. A lapot a Kós Károly-olvasótáborról, Ma­rosvásárhelyről érkezett él­ménybeszámoló zárja. A ver­seket és írásokat V Ira grafikái díszítik. 0" römmel üdvözöljük ezt az I irodalmi-művészeti és helytörténeti szemlét, mely negyedévenként jelenik meg a Jámbor Pál Társa­ság kiadásában. A kiadványt szerkesztették: Beregnyei Miklós és Herczeg Ágnes. Rovatvezetők: Györffy József (művészet), Oláh Zol­tán (irodalom), Takács Miklós (helytörténet). MATEMATIKAVERSENY, KÉPTÁRLAT AZ ENERGETIKAI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN □ A Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt évente rendezik meg. Első ízben 1992-ben a szlovák Komá­rom adott otthont a verseny­nek, majd a váci Boronkay György Szakközépiskola, ta­valy a kárpátaljai Ungváron rendezték, idén az anyaor­szág következik, március 31. és április 4-e között Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézetben. A verseny megrendezésé­nek gondolata Bencze Mi­hály brassói matematikata­nártól ered - mondta dr. Gálos István, az ESZI igazga­tója. A verseny már hagyo­mánnyá érlelődött. Folytatá­sa kívánatos volna annál is inkább, mivel úgy tűnik, még hosszú távon az infor­mális-kulturális, szellemi kapcsolatok ápolása a leg­markánsabb lehetőség, amellyel segítség adható az Erdélyben, Felvidéken, Kár­pátalján és Újvidéken élő magyarság számára. Több mint kétszáz résztve­vőre számítanak a középis­kolás korosztályból a házi­gazdák. Az ünnepélyes meg­nyitóra várják Csoőri Sán­dort, a Magyarok Világszö­vetségének elnökét is. □ Szolláth Katalin kecs­keméti művész grafikái lát­hatók az Energetikai Szak­képzési Intézet folyosótárla­tán. Az intézmény aulája rendszeresen ad helyet kiál­lításoknak, már eddig is sok művész alkotásaival ismer­kedhettek meg a szakközép­­iskolába járó diákok és más érdeklődők. Szolláth Katalin, a „hírős” város, Kecskemét szülötte. Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán diplo­mázott, földrajz-rajz szakos tanár. Pedagógusi munkája mellett a gyermekek vizuális nevelésével is foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents