Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-03 / 5. szám
1995. február 3. Paksi Hírnök 1 A múlt év decemberében végrehajtott szövetkezeti törvénymódosítás nem oldott meg semmit. A vagyoni viszonyok kérdése nyitott maradt. Nyugaton a termelők integrálódnak szövetkezetekbe, a felvásárlás, az értékesítés, a feldolgozás vonatkozásában — fejti ki véleményét Száraz István, a Dunamenti Szövetkezet elnöke. QUO VADIS DOMINE ES V // M TERMELŐSZÖVETKEZET? Nagy lehetőséget hagyott ki az előző kormány a szövetkezetek átalakítási politikájában - mondja Száraz István.- Nem a zöldbárók státusát akarjuk biztosítani - csatlakozik Kern Ferenc. A jelenlegi mezőgazdasági szövetkezetek többsége működésképtelen - toldja meg véleményével az előzőket Tárnái Mihály. Nálunk földtulajdonnal, üzleti tulajdonnal rendelkezők tömörültek a szövetkezetbe, ezért ahány tulajdonos van, annyi érdekviszonyt kell kezelni - beszél a gondokról Tárnái Mihály, az Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke. Földtulajdonos ötszáz, üzleti tulajdonos ötszáz, a megtermelt haszon is ennyi felé osztódik. Hosszú éveken keresztül csak elvontak a szövetkezetektől, lényeges pótlásokra, beruházásokra nem tellett. A szövetkezetek a saját vagyonukat élik fel, a máról holnapra élés a stratégiánk. A szövetkezeti törvény módosításakor elmaradt az a lehetőség, hogy a termelők a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásában, értékesítésében integrálódjanak, valódi piaci verseny alakulhasson ki. Kukoricát, búzát, napraforgómagot, valamint a száznegyven darab tejelő tehén részére termelünk takarmányt, más növénnyel nem éri meg foglalkoznunk. Kern Ferencnek, a Szabadság Termelőszövetkezet elnökének is hasonló a véleménye: mivel a szövetkezeteknek nem lehet földtulajdona, azt bérli, és a termék a bérleti díjjal is drágul. A tulajdonosok száma adásvétel, öröklés, a család létszámának változásakor - tovább osztódik, így hatalmas adminisztrációt jelent minden egyes szerződésmódosítás. Van olyan tulajdonos, akinek 0,4(!) aranykorona értékű a tulajdonjoga. Megszabadulna tőle, megvennénk tőle, de a törvény nem ad rá lehetőséget. A szövetkezeti törvény megalkotását elsősorban politikai okok, a képviselők egyéni érdekei motiválták annak reményében, hogy több száz hektárt visszakapnak, megvásárolnak. Az 1-2 hektáros gazda meg boldoguljon úgy, ahogy tud. A dunántúli gazdák ebbe a csapdába nem estek bele, azért tíz közül kilenc nem is lépett ki a szövetkezetből. Módosítani kell a szövetkezeti törvényt, új földtörvényt kell alkotni, hogy a szövetkezetek is tulajdonosai lehessenek annak, amit működtetnek - javasolja Kern Ferenc. A kormány határozza el, döntse el mit akar a szövetkezetekkel: csak a hazai fogyasztókat ellátni, vagy exportra is termeltetni. A lezajlott élelmiszer-ipari privatizációban a szövetkezeteket nem engedték tulajdonhoz jutni - csatlakozik a gondolathoz Száraz István. Valótlan az a vád, hogy a szövetkezetek vezetői a jelenlegi szerkezetet akarták bebetonozni. A Dunamenti Szövetkezet kitörési pontját a következőkben látja az elnök:-Nem találkozott a gondolatunk a háziasszonyokéval, a palackozott tej nem fogyott úgy mint reméltük, ezért a palacktöltő gépsorunkat is felszámoljuk és a gépeket értékesítjük. Szeretnénk részt venni a tejipar privatizációjában, ezen a láncolaton keresztül értékesíteni a megtermelt tejet. Többségi részvényesei vagyunk az Aliscavin Rt.-nek a szőlő és bortermelésünket ezen a csatornán visszük piacra. A vágóhidat is tovább üzemeltetjük, friss tőkehússal látjuk el a környező boltokat, üzemi konyhákat. MÄRMAROSI MIKLÓS Fonnyadt krumpli százhúszért OLÁH ZOLTÁN Sláger lett a népélelmezési l cikkek közül a burgonya a tél folyamán. A minden korok „szegények étele” ma már sokak számára luxus a rántott szelet mellett, vagy a szalonnához sütve. Az elmúlt héten egy kofa még kilónkénti nyolcvanöt forintért vesztegette fonnyadt portékáját, ám a boltokban már ekkor száztizennyolc forintot kóstált a kolompér. A maszek zöldségesstandokon nem ritkaság a százhúsz-százötven forintos ár sem. Kora ősszel még magam is huszonhárom forintért vettem a C-vitaminban, keményítőben gazdag köretnek valót - szerencsémre két zsákkal. Persze, akik nem vettek, honnan is sejthették volna mindezt. Másutt még ennél is sokkal drágább. A kofa azért adja ennyiért. Igaza van. A kereskedő azzal érvel, hogy a nagybani piacon futó árakra kénytelen ő is rátenni valamennyit - drága a benzin. Neki is igaza van. És akkor nézzünk szét egy kicsit a nagybani piacok háza táján. A kereskedelmi hivatal szent meggyőződése, hogy a krumpliárak ilyen drasztikus mérvű emelkedése a helytelen tárolásnak tudható be,- illetve annak, hogy az őstermelők túlságosan hamar szabadultak meg terményüktől, így nem alakulhatott ki egészséges piac. Lehet, hogy igaza van? Kereskedő barátaim viszont mást gondolnak - már megint a maffia. A nagybani piacok előtt a sorban álló termelőktől fölvásárolták, így teremtve maguknak monopolhelyzetet. Aki nemet mond az ajánlatra, könnyen pórul járhat, jobb tehát minél előbb megegyezni. Iehet, hogy a barátaimnak j van igaza? Ki tudja, ám egy biztos: a krumpli így is, úgy is, továbbra is drága.
