Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-03 / 5. szám
Paksi Hírnök 1995. február 3. Amiért a harang szól MÁRMAROSI MIKLÓS Régi és új termelőknek tar_ tottak tájékoztatót január 20-án a Paksi Konzervgyárban, az előadók a gyár jelenlegi bérlői, üzemeltetői voltak. Tájékoztatták a termelőket milyen és mennyi áruféleséget várnak feldolgozásra. Feltételeket is közöltek: előleg, hitel nincs, fizetni akkor fognak, ha már ők értékesítették a kész konzervféleségeket. Ősszel, jövőre, valamikor... E feltételeket lehet minősíteni keménynek, teljesíthetetlennek, megalázónak. Más helyeken a „lányokkal” szoktak így egyezkedni... Újságcikkek jelentek meg nemrégiben egy lánycsóki vállalkozóról, aki először egy családi házban kezdett el savanyított konzerveket előállítani és forgalmazni. Ma korszerű üzeme van, százmilliós üzleteket bonyolít. Egy kakasdi vállalkozó, otthon kisipari körülmények között állít elő napraforgóolajat. Olcsóbban mint a boltban kapható, mégis jól megél belőle, elég ügyes ahhoz, hogy átvegye a lánycsóki vállalkozó módszerét. Ezek a példák jutnak eszembe, amikor a paksi, Paks környéki szövetkezetek vezetőivel beszélgetek, a túlélési, a kitörési stratégiájukat hallgatom. Meg a paksi konzervgyár, amit azért hoztak létre, hogy e szövetkezetek terményeit ott feldolgozzák, és hallom a harangzúgást, amelyet megkondítottak felette már jó ideje. Érte szól? Hol vannak azok az egyesületek, pártok, magánvállalkozók és magánosok, akik a közelmúltban mély aggodalmukat fejezték ki Paks jövőjéért! A konzervgyár is a városhoz tartozik, nemcsak a radioaktív hulladéktároló. (5 Agrárvilág NÉMA GAZDÁNAK A KÉPVISELŐ SEM ÉRH A SZAVÁT Mintegy hatvan érdeklődő jelent meg január 24-én a Városházán, a gazdafórumon, amelynek rangját Sződi Imre országgyűlési képviselő jelenléte és előadása adta meg. Jó alkalom volt ez arra, hogy a gazdák személyesen is megismerjék az előadót, aki a parlamentben őket is képviseli. Sződi Imre rövid bemutatkozásával kezdődött a fórum, majd azt beszámoló követte az országgyűlésben és a környezetvédelmi bizottságban végzett munkájáról. A képviselő elmondta, hogy a kormány elé kívánják terjeszteni költségvetési támogatás céljából a fadd-dombori holt Duna-ág gondjait és a Duna jobb partján húzódó löszfalak okozta veszélyek-károk - benne a paksi katolikus temetőét is - a helyreállítás érdekében. A mezőgazdaság helyzetéről szólva kiemelte, hogy az ország tizenkilenc megyéje közül Tolna megye igen jó terméseredményeket ért el 1994-ben. A megyék közül első a kukorica-, napraforgómag-, lucerna-, második a búza-, negyedik a cukorrépatermesztésben. A burgonyatermesztésben sajnos a tizenhetedik helyen van, de nem emiatt vetekszik a burgonya ára a déligyümölcsökével - tette hozzá Sződi Imre. Megemlítette, hogy a tárcák közül egyedül a földművelésügyi kapott költségvetési támogatást, ami lehetővé tette, hogy a mezőgazdászok 95- ben is anyagi támogatásban részesülhetnek. Akik érdekelve voltak, szorgalmasan jegyezték is az adatokat. Szólt a képviselő arról is, hogy az európai piacokon csak hosszan tartó, azonos, egyenletes minőségű termékekkel lehet megjelenni, versenyezni a nyugat-európai vetélytársakkal. A mérce az európai szabvány. A termelők is részt vehetnek az élelmiszeripar privatizációjában, így többek között a Paksi Konzervgyáréban is. A gyár még mindig eladó. Szükség van a falugazda szervezetre, ennek működtetését azonban a kormány az agrárkamarák, illetve az önkormányzatok kebelén belül tudja elképzelni, finanszírozásuk is onnan történhet. Következett volna a fórum igazi célja, a megjelent gazdák kérdései, véleményük a képviselő felé, ám csak egy kézen megszámolható kérdéscsoport hangzott el, azok is a kárpótlási jegyek, a földek kiadása körüli visszásságokat, egyéni sérelmeket sorolták. Lefelé a lejtőn A juh bőrét-szőrét, tejét, húsát kedvelik hazánkban és széles e világon. Mindez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a Dunamenti Szövetkezet nyereséget tudott volna produkálni a juhászatból. Az ok, hogy a ráfordítások tovább nőttek, míg az eladható áru világpiaci ára csökkent...
