Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-11-10 / 45. szám
1995. november 10. Paksi Hírnök ÜÜ r * m POSTÁJÁBÓL MSSST Az öt betű nem valami titokzatos kód vagy rejtjel, hanem egy - hazánkban még új keletűnek mondható - szűrőteszt elnevezése. Négy és fél éves kortól hétéves korig a gyermek tanulási zavarainak előjelzésére szolgál. (A ’’The Meeting Street School Screening Test” kifejezés rövidítéséből.) A tesztről és annak használatáról tartott érdekes és izgalmas előadást október 26-án dr. Zsoldos Márta pszichológus, gyógypedagógus, főiskolai docens, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese. Nevelési tanácsadónk óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok számára szervezte ezt a továbbképzést. Tapasztalataink szerint az utóbbi években egyre növekvő a tanulási zavart mutató gyermekek száma és ennek megfelelően tapasztaljuk azt is, hogy pedagógus kollégáink körében is egyre nagyobb az érdeklődés a jelenség okainak keresése, illetve kezelése tekintetében. Foglaljuk össze röviden mit is mond ma az elmélet a tanulási zavarokról: Tanulási zavarnak tekintjük, ha az intelligenciaszint alapján az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújt a gyermek, úgy is fogalmazhatnék: jó fejű, mégis kettes... Ez az alacsony teljesítmény azonban nem érzelmi alapon, szociokulturális hátrány vagy egyéb környezeti okok miatt, hanem az idegrendszer összehangolt működésének zavara következtében jön létre. A részképesség zavarainak jellegzetes területei vannak: -a látási, hallási, tapintásos, mozgásos érzékelés zavarai,-a beszédszerveződés, nyelvi készség zavarai (a beszéd észlelésének és megértésének problémái - ép hallás mellett -, artikuláció - a hangok tiszta ejtése, szókincs akadályozottsága),- az emlékezet gyengesége,-jobb- vagy balkezesség kialakulaúansága,-saját testen és a térben való tájékozódás akadályozottsága,-a mozgás összehangolásának, a finom mozgásnak (pl.: kéz-, szemmozgás) zavara,-figyelemzavar - hiperaktivitási rendellenesség. Ezen részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás, a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos tüneteket is kiváltanak, magatartászavarok formájában. A tanulási zavar nagyon korai időszakban kialakul és tünetei még felnőtt korban is fellelhetők. Fejlesztő és tanulási terápiával (minél korábban kezdve!) jól befolyásolható. Ezekben a fejlesztésekben elsősorban a részképességek zavarait kell korrigálni, amelyek azután nem nehezítik a tanulás folyamatát. Zsoldos Márta segítségével megismerkedhettünk a tanulási zavarok korai felismeréséhez, megelőzéséhez, illetve korrekciójához jól felhasználható szűrőteszttel. Videofelvételeken láthattuk, hogyan kell alkalmazni a tesztet és milyen feladatokból áll a vizsgálat. így képet kaphatunk a gyermek mozgásáról (utánzásos szökdelés, ugrálás, indiántánc, tapsolás, ujjérintés stb. feladataival), látásészlelésről, illetve ennek mozgással való kapcsolatáról (kopogás sorrendben, látási észlelés, látási emlékezet, formamásolás stb. feladataival), valamint a nyelvi képességeiről (szóismétléses, mondatismétléses, számolásos, történetmondásos, nyelvi sorozatos feladatok segítségével). Előadásában különösen szimpatikus volt gyógypedagógusi fülemnek az a bevezető, amelyben röviden indokolja Márta a „befogadó oktatás” szükségességét: „Mindannyiunknak szükségletei vannak, a gyermeknek is szükségletei vannak. Néhány gyermeknek speciális szükséglete van - az óvodában, illetve az iskolában. Szabad, sőt kell a pedagógusoknak különbözőképpen foglalkozni velük, különbözőképpen nevelni őket egy csoporton belül is.” Lényeges látnunk továbbá, hogy: ez egy szűrőteszt, amely nem jogosít fel diagnosztizálásra. (Ahhoz, hogy egy gyermekről kimondhassuk, várhatóan tanulási zavarai lesznek, további vizsgálatokra (pl.: intelligenciamérésre stb.) van szükség.) A teszt használata a pedagógus számára a gyermek jobb, alaposabb megismerését segítheti. Vigyázzunk, mert ez a megismerés még mindig felületes, de mégis segítség lehet: megerősíti korábbi gyanúnkat a problémák felől, választ ad, hogy szükséges-e továbbküldenünk részletesebb vizsgálatokra. A vizsgálat során - de általában is, ha egy gyermeket megfigyelünk és jellemezni szeretnénk képességeit tekintve: meg kell látni a jót is. Össze kell gyűjteni és le kell írni az ép képességeket is, hiszen csak ezekre építve, ezekből kiindulva javíthatunk elmaradásaiban. Ne legyünk „deficitgondolkodók!” - Elgondolkodtató, ugye?... A vizsgálat légköre legyen barátságos, bátorító, de pontosan tartsuk be az előírt instrukciókat a feladatok közlésekor. Semmiképp se legyünk segítők, hiszen ezzel saját magunkat csapjuk be; nem a pontos, őszinte képet kapjuk a gyermekről. Ugyanakkor minden feladat végrehajtása előtt váijuk ki a gyermek figyelmét. (Nem mindegy, hogy azért nem teljesítette a feladatot, mert nem figyelt, vagy mert a képességei nincsenek meg hozzá és nem tudja teljesíteni.) A teszttel ne tanítsunk. Miután megtudtuk a teszt segítségével, hogy a gyermeknek mely részképességei gyengébbek, ne a tesztben szereplő feladatokkal gyakoroljunk, hanem egészen más helyzetekben fejlesszük az elmaradt részképességeket. Előadónk szerint a tanulási technikák megtanítása is sajnos csak idősebb korban történik, pedig már az alsóbb osztályokban nagyobb hangsúllyal kellene megalapozni. Végezetül megtudhattuk, hogy a tesztet ismertető jegyzet a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola jegyzetboltjában vásárolható meg. Sőt, készül egy kiadvány a főiskola pszichológiai tanszékén, amelyben programot, feladatokat állítanak össze a szakember számára, segítségül a teszt felvétele utáni terápia alkalmazásához. Tanácsadónk munkatársai bátran ajánlják az MSSST alkalmazását és feladatuknak tekintik, hogy segítséget nyújtsanak - ha a kollégák úgy kérik — a teszt felvételében, azok értelmezésében, további részletező vizsgálatok elvégzésében, terápiás programok összeállításában. Radnótiné Barna Éva gyógypedagógus-pszichopedagógus a nevelési tanácsadó logopédusa
