Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-11-10 / 45. szám

1995. november 10. Paksi Hírnök / •• A REFORMÁCIÓ ÜNNEPEN „TEBENNED BÍZTUNK ELEITŐL FOGVA...” Október 31-én volt 478 éve annak, hogy szászországi Wittenberg egyetemének Ágoston-rendi professzora, Luther Márton kifüggesztette a város vártemplomának ajta­jára 95 tételét, s ezzel nem csu­pán az eredeti krisztusi tanok visszakövetelése, hanem a hí­vő keresztény emberek életfor­­májának alapvető megváltozá­sa is jár szerte Európában. A huszita háborúk, a Szent Bertalan-éj tanúskodnak arról, hogy a Luther által indított lelki forradalom túlnőtte a re­formáció hívei által vallott őszinte, Istenhez való ragasz­kodást, az ember emberhez való viszonyát is rendezni kí­vánta. Az Agoston-rendi szer­zetest az ember és Isten iránt érzett szeretet és felelősség késztette tézisei megírására. nyugvást kereső embernek a reformáció?-Luther reformációjának a hit és a józan értelem a lényege - mondotta Szabó Vilmos Bé­la. - A Szentírás is arra nevel, arra int, hogy legyünk józan gondolkodásúak. Az a miszti­kum, amely Luther idejében körbelengte a keresztény egy­házat, távol tartotta a Megváltó üzenetétől azokat, akiknek legnagyobb szükségük volt a megtérésre, a szeretette, a fel­emelő gondoskodásra.- A protestantizmus atyja úgy gondolta, hogy minden nép számára érthetővé kell tenni a könyvek könyvében foglaltakat, hiszen Isten gyer­mekei, elsősorban a szegények csak így érthetik meg az értük való kereszthalál mibenlétét, egyetemes akaratát. Szabó Vilmos Béla A reformáció ünnepe adta lehetőséggel élve kerestük fel a két történelmi protestáns egy­ház paksi lelkészeit, Szabó Vilmos Béla evangélikus és Kővári László református lelki­gondozókat. Lapunk arra keresett választ, hogy az érzelmeiben siváro­­sodó, digitális emberi világban mit ad, mit adhat, mit üzen az értő és érző, Istenben meg­Kővári László- A protestáns egyházak szü­letésük pillanatától alapvető­nek, nagyon fontosnak tartják a műveltség kiteijesztését. Lu­ther vallásmozgalma lelki in­díttatású volt. Minden meg­próbáltatása ellenére megőriz­te eredetiségét.-Az 1500-as években a hit problémái átszőtték az európai keresztény társadalmakat. Lu­ther felismerte, hogy meg kell teremteni ember és Isten közt a harmó­niát. Ő nem egysze­rűen zseniális volt, de nagyon kitartó és nagyon bátor is.- Gondoljunk pél­dául a középkorban pénzért árusított „búcsúlevelekre”, amelyek túlvilági megbocsájtást ígér­tek a bűnösök szá­mára, bármit követ­tek el, miközben á szegé­nyek, a bűntelenek pénz híján árván, megalázottan nyomor­ban éltek. A reformáció egy hi­tében erős, tisztességében kö­nyörületesebb, elviselhetőbb életformát hozott. Hitünk sze­rint Istennek tetsző, ám a vilá­gi problémákra nagyon is ér­zékeny, megoldásokat kereső élet a miénk. Érezzük és vállal­juk egymás iránt a felelősséget.-A protestáns egyházak jo­gaikért való küzdelme mindig összefonódott a haza szabad­ságáért való küzdelemmel. Az evangélikus egyház nem ki­sebb történelmi, illetve irodal­mi személyiségeket adott az országnak mint Kossuth Lajos vagy Petőfi Sándor.-Luther tézisei nem csupán hitbéli, kulturális, szellemi, de társadalmi megújulást is hoz­tak a keresztyén világnak. Kővári László református lelkipásztor arról beszélt, hogy a reformáció nem csupán a lé­lek forradalmi megújulását ad­ta, hanem az ember önmaga iránt érzett megbecsülésnek kiteljesedését is:-A református ember meg­teremtette az uralkodó egy­házzal szemben a szolgáló egyházat. Kálvin egyszerűen rendszerezte Luther tanait, ám vele kapcsolatosan szó sem le­het a protestáns tanok szétfe­A paksi református templom (1796) szítéséről. Valljuk, hogy a pre­­desúnáció tttkos, elismerjük, hogy megmásíthatatlan.-A kálvinizmus emberesz­ménye nem a világtól elvonult, magába fordult szemlélődő, hanem a tevékeny, erős szemé­lyiséget helyezi előtérbe, aki uralkodni tud a környezetén. A reformáció egyet jelent a hitében élő szellem szabad­ságával.-Luther tételeivel egy új Is­ten és ember iránt érzett szere­­tetfelfogás alapjait küldte a hitükben megrendülteknek. Megalapozta a szolgalelkek felszabadítását a kívülről reá­juk kényszerített kilátástalan­­ság alól. Az ő bátor, nagyszerű munkáját akár egy ház felépí­téséhez is hasonlíthatnám. - Mindannyian az alapokra építjük otthonainkat.-Minden üldöztetés, meg­méretés, megégetés, vérbe bo­rult korszakok ellenére a pro­testantizmus közösségei, templomai felépültek, meg­maradtak és meggyőződésük­höz híven szolgálnak. Úgy vé­lem, hogy az evangélikus és a református, azaz a két nagy történelmi protestáns egyház tanai inkább kiegészítik egy­mást. Hitünk és munkánk egysége a mi bizodalmunk. SZARKAJÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents