Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-02-03 / 5. szám
Paksi Hírnök 1995. február 3. a VÁROSHÁZA Maratoni hosszúságúra nyúlt a város önkormányzati képviselő-testületének január 31-i ülése, ahol tizenhét napirendi pontot tárgyaltak meg. ALAPOS, RÉSZLETES TÁRGYALÁS A VÁROS JÖVŐJÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKRŐL Zárt ajtók mögött kora délután a képviselők személyi kérdéseket tárgyaltak. A Nevelési Tanácsadó vezetőjének február 1-jétől öt évre Király Gabriellát nevezték ki, dr. Hajdók Károly vállalkozó háziorvost ötéves időtartamra felmentették az ügyeleti szolgálat alól. Határozatot hozott a testület a Dunacenter Kft. új ügyvezető igazgatójának személyéről, február 16-tól három évre Kiss Jánost bízták meg. A képviselő-testület határozatban köszönte meg Mohr Tibor hároméves munkáját. Élelmezési nyersanyagnormák megállapítása volt a következő napirendi pont témája - immár nyilvános ülésen. Herczeg József polgármester elmondta, hogy már tavaly szeptemberben is szükséges lett volna a húszszázalékos normaemelés, a jelenlegire azért tesz javaslatot, mert az jövő év áprilisáig biztosítja az önkormányzati intézményeknél az étkeztetés megfelelő színvonalát. A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Idén négymillió forint áll a város rendelkezésére a pályázatok támogatására. A polgármester három lehetőséget terjesztett elő, kihangsúlyozva azt, amely szerint az önkormányzat következő ülésén közalapítványt hozna létre a támogatások finanszírozására. A testület egyhangú szavazással ez utóbbi mellett döntött. A Paksi Atomerőmű Rt.-től vásárolt ötven lakás hasznosítására tett javaslatot dr. Blazsek Balázs jegyző, amely szerint harmincöt lakást fiatal házasoknak, egyedülálló gyermekes szülőknek és pályakezdő fiataloknak adnának bérbe ötéves időtartamra, a kiutalást lakásvásárlási célú előtakarékossághoz kötve. Hatot szolgálati lakásnak tart meg a város, kilencet pedig vállalkozási célra értékesítene. A testület elfogadta a javaslatot és határozatában 6 100 000 forintot irányzott elő a helyreállításra. Vállalkozó orvosok támogatására egymillió forintot szavazott meg a testület. A paksi Ipartestület 1991-ben székháza építéséhez 250 000 forint kölcsönt vett fel az önkormányzattól, amit nem fizetett vissza. Az Ipartestület kérte a tartozás támogatássá történő átminősítését, a kérést a képviselők elutasították, azzal az engedménnyel, hogy a kölcsön összegét kamatok nélkül kell visszafizetni. Az intézményvezetők pályáztatásának szabályozásáról szóló határozat módosításáról teijesztett elő javaslatot a jegyző, ennek tárgyalása során rövid politikai pengeváltás alakult ki Herczeg József polgármester és Bor Imre képviselő között. Végül a javaslatot, a pályázatot bíráló bizottságok eseti összetételéről kis többséggel elfogadta a testület. A testület idei munkaterve, lakások és helyiségek bérlete és eladása, földterületek értékesítése volt a következő napirendek témája. Az ülés végén a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás, az ivóvíz és a szennyvízcsatorna díjainak emeléséről döntöttek a képviselők. MILYEN LEGYEN A KÖLTSÉGVETÉS? A bevételek tárgyalásával kezdődött a testületi ülés legfontosabb - s leghoszszabb - napirendi pontjának tárgyalása Paks Város Önkormányzatának 1995. évi költségvetéséről. A tervezett források összege egymilliárd-hétszázmillió-hatszázhatvannégyezer forint. A bevételi tervet valamennyi bizottság elfogadta. A gazdasági bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a külső körülmények - infláció, energia-áremelések - miatt nehezebb gazdálkodási feltételek közé kerül a város az idén, ezért fontos a takarékosság és a belső tartalékok feltárása. Javasolta, hogy a gazdálkodásban egyensúlyteremtésre kell törekedni, a tervek realizálásában 'komoly munka vár a polgármesterre és a hivatalra. Tartalmi és ügyrendi vita után a bevételi keretösszeget a testület tizenhárom igen szavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadta. A napirend előterjesztője Herczeg József polgármester a kiadások tervezetének ismertetésénél szintén az egyensúlyról beszélt, ezért a kiadások összege megegyezik a bevételekével. Az előirányzat az önálló költségvetési intézmények költségeire 861 millió, a városgazdálkodási feladatokra 333 millió, a hivatal belső kiadásaira 143 millió, áfa-befizetésre 31 millió, tartalékokra 51 millió forintot javasol. Fejlesztésre, felújításra 190 millió, az elkülönített fejlesztési alapra 91 millió jut. A bizottságok a kiadások előirányzatát néhány apró módosítással támogatták, a városépítő bizottság elnöke, Fonyó Lajos összehasonlítást ismertetett, amely szerint az intézmények költségei 1991 óta 238 százalékra emelkedtek, a fejlesztések szintje csak 101 százaléka a négy évvel ezelőttinek. Az oktatási bizottság vezetője dr. Ferenczy Istvánné válaszában elmondta, hogy az intézményeknél a látszólag magas költségemelkedés ellenére a tervezet összege csak a szintentartáshoz elég, csupán a működési kiadásokat biztosítja. Rósa Géza, a környezetvédelmi bizottság elnöke 14 millió forint beállítását kérte a régi lezárt szeméttelep lefedésére, dr. Rónakyjózsef javasolta, hogy a július 1-jétől az önkormányzathoz kerülő Tűzoltóság második félévi kiadásait is tervezzék. Hajdú János képviselő „ad hoc” bizottság felállítását javasolta, a rendelőintézet bővítésére benyújtandó állami támogatást célzó pályázat műszaki tervei tartalmának meghatározására, a bizottság a határidő rövidsége miatt három napon belül döntést hoz és megrendeli a tervek elkészítését. A javaslatot a testület elfogadta, mint ahogy vita után a költségvetés kiadásainak fő összegét is.
