Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-09-15 / 37. szám
1995. szeptember 15. Paksi Hírnök-UFO? ÖNKORMÁNYZATOK «VürTűíésí%sf ADOSSAGRENDEZES ES M AZ ONKORMANYZATOK A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló előterjesztés áll, egyebek mellett, a kormány 1995. II. félévi jogalkotási programjának önkormányzatokat érintő törvényjavaslatai között. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása azért vált aktuálissá, mert több települési önkormányzatnál előfordult, hogy át nem gondolt hitelfelvétel, illetve túlköltekezés miatt az önkormányzat eladósodott és tartozásának rendezésére az államkasszához fordult segítségért. A jogalkotó szándéka, hogy az ilyen helyzeteket elkerülendő vagy kezelendő: rendelkezésre álljon a szükséges jogszabály Az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása, illetve adósságuk rendezése csak olyan módon lehetséges, hogy a gazdálkodásukra vonatkozó szabályok módosulnak. Ez kétharmados többséggel elfogadott törvényben lehetséges. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok adósságrendezési szabályai - a tervezet szerint - a következőképpen alakulnak: Az adósságrendezési eljárás megindítását mind az önkormányzat, mind a hitelezője kezdeményezheti. A törvényjavaslat, ha a képviselő-testület az általa nem vitatott és vele szemben nem peresített tartozását a fizetési határidőt követő 90 napon belül nem tudja kiegyenlíteni, illetve nem tud olyan döntést hozni, amelynek hatására helyreáll a fizetőképesség, akkor a polgármester köteles az önkormányzati adósságrendezési eljárás lefolytatását kérni a bíróságtól. Az adósságrendezés megindításának időpontjában az önkormányzat valamennyi fennálló kötelezettsége lejárttá válik. Ezen követeléseket csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni, ennek megindításának időpontját követő időszakra sem szerződéses sem késedelmi kamat nem érvényesíthető. A jegyző az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül köteles elkészíteni a válságköltségvetés koncepcióját. A bíróság az eljárás megindításakor az erre a célra létrehozott szakértői névjegyzékből kijelöli a pénzügyi gondnokot, akinek a működése az adósságrendezési eljárás befejezetté nyilvánításáig tart. A szükséges és a célravezető önkormányzati intézkedések megtételét a pénzügyi gondnok javaslatával segíti. Ennek érdekében vehet részt a képviselő-testület és bizottságai ülésein tanácskozási joggal. A kényszer reorganizációs program az alapja a hitelezőkkel történő megállapodásnak, illetve az egyezségi javaslatnak. A pénzügyi gondnok feladata, hogy megállapítsa azt a vagyoni kört, amely az adósságrendezési eljárásba bevonható. A pénzügyi gondnok a jelentést jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után megkezdi a vagyontárgyak értékesítését. Ha nem sikerül értékesíteni ezen vagyontárgyakat, akkor a hitelezők között kell a kielégítési sorrend és a hitelezők követelése arányának figyelembevételével a vagyont szétosztani. A vagyonszétosztási javaslatot valamennyi érdekeltnek meg kell küldeni, akik kifogást terjeszthetnek elő a javaslatban meghatározott határidőn belül. A hitelezők követeléseikről le is mondhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a nekik juttatandó vagyonrész megtartása nagyobb költséggel járna, mint a követelés leírása. A bíróság az érdekeltek véleményének figyelembevételével dönt a vagyonfelosztási javaslatról és az eljárást befejezi, a pénzügyi gondnokot felmenti, megállapítja díját.
