Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-09-08 / 36. szám

1995. szeptember 8. Paksi Hírnök 9 VÁROSI MOZAIK HOGY VAGYTOK, BACILUSOK? Az Országos TBC és Pulmo- L nológiai Intézet 1995-ben kiadott összefoglaló jelen­tése szerint megszűnt a szűrő­­vizsgálatokon való megjelenés kötelezettsége - a 80-90%-os megjelenés 50-60%-ra esett vissza - és a tbc-s betegek kényszerkezelésének jogi sza­bályozatlansága is, és nem utolsósorban az önkormány­zatok anyagi támogatásának a csökkenése is - olvasható e beszámolóban. A szűrővizsgálatokról éppen azok maradnak távol, akik a társadalom legveszélyeztetet­tebb rétegeihez, a tbc-vel fer­tőzöttek közé tartoznak. Országos viszonylatban Sza­bolcs megye vezeti a tbc-s morbiditás listáját, itt három­négyszeres az országos átlag, ebben is utolértük Romániát... Ezek a negatív jelenségek az ország gazdasági eredményei­ből vezethetők le, azt tükrö­zik. A tbc-s megbetegedések növekedésének okait nem az ellátó rendszerekben kell ke­resni - elemzi az ide vezető okokat az előbb említett je­lentés. Potenciális veszélyt jelenté­nek a hazai lakosokra a legá­lisan, illegálisan, főleg a Ro­mániából érkező és fekete munkát vállalók sokasága. Vannak közöttük, akik csak a tbc és olyanok, akik az AIDS kórokozót is hordozzák ma­gukban. így közvetlen ve­szélynek teszik ki a munka­adót, a többi, szintén velük egy csoportban levő munka­vállalók környezetét is - tájé­koztatnak a tüdőgyógyintéze­­ték'vezetői. Ahol legálisan kívánják al­­t kalmazni e munkavállaló­kat előzőleg orvosi, így tü­dőszűrő vizsgálatokon is meg kell jelenniük, csak egészsé­gesen vállalhatnak Magyaror­szágon munkát, kaphatnak le­telepedési engedélyt. Az országos gondok Tolna megyében is, Pakson is meg­jelentek - kapcsolódik e gon­dolatkörhöz dr. Kárpáti Ist­ván, a Paks Városi TBC és Tü­dőgondozó Intézet főorvosa.- Szerencsésnek érezhetjük azonban magunkat, mert a Paksi Atomerőmű Rt., a kap­csolódó vállalatok dolgozói­nak is - mintegy négyezer fő­nek - intézetünk végzi el a tüdőszűrő vizsgálatokat, ezért cserébe hozzásegítették inté­zetünket korszerűbb berende­zések vásárlásához. Így a Tolna megyei tüdő­gondozó intézetekhez vi­szonyítva - ahol balkáni állapotok uralkodnak - a pak­si még mindig a legjobbnak minősíthető - mondja a fő­orvos. Az eredmények is ezt látsza­nak igazolni. A szűrésen meg­jelentek száma Tolna megyé­ben 76, Pakson 87 százalé­kos! Az év első felében ötven­kettő, ebből tizenhárom új tbc-s beteg van Pakson, akik nem jelennek meg rendszere­sen az intézetben, valahol az országban vagy Paks utcáin sétálva elhagyott bacilusaik­­kal fertőzik a város levegőjét. Kényszerintézkedést velük szemben nem tudunk alkal­mazni.-Van ugyan rá jogszabály, az ÁNTSZ jelzésére az önkor­mányzat büntető szankcióval sújthatja a kezelésre nem járó betegeket, de előbb fel kell őket kutatni, a büntetés pedig tovább rontaná anyagi hely­zetüket - tátja szét a kezét a főorvos. - így ki vannak téve annak, hogy hamarosan újabb tbc-s beteggel gyarapodik a statisztika is és Paks városa is.-A paksi tbc-s betegek is - az országos átlaghoz igazodva - a munkanélküliek, a társa­dalom perfiériájára szorultak közül kerülnek ki. Nem el­képzelhetetlen tehát, hogy a munkanélküliség, az elszegé­nyedés, fokozódásával a tbc-s betegek száma is nőni fog. Itt is igaz az, hogy az egyén pszichés állapotától, im­munrendszerének haté­konyságától is függ a fertőzés eluralkodása a szervezetben - magyarázza e betegség újbóli elterjedését a főorvos. MÁRMAROSI MIKLÓS KESERŰ NEKTÁR Bezárt a „Nektár” az Építők utcai üz­letsor dohányt, szeszes italt, édes­séget forgalmazó boltja. Hogy mi­ért, azt a vásárlók is csak találgatják. Talán az ólomzár sejtetni engedne va­lamit - ha napokkal ezelőtt le nem tép­ték volna.-Épp üzleti-úton voltam Szekszárd felé mikor utolért a hír, hogy forduljak vissza-azonnal, meri ellenőrzik a bolto­mat és gondok vannak - mondja Plézer János tulajdonos. - Mire visszaértem már folyt a vizsgálat, a Vám- és Pénz­ügyőrség emberei átnézték az árukész­letet a polcokon és a raktárban. Zárjegy nélküli dohányárut találtak, valamint a szeszes italoknál hamisnak ítélt zárje­gyet. Ezeket az árukat elkobozták, való­színűleg megsemmisítésre kerülnek. Olyan cigarettákon nem volt zárjegy, amely még a „zárjegy előtti időkből” maradt vissza. Természetesen ez nem szolgál mentségemre, mivel elmulasz­tottam zárjegyet kérni az árukészletem­re amikor érvénybe lépett az új jövedé­ki törvény. Az viszont, hogy a szivarokat is lefog­­lalták számomra érthetetlen, hiszen a dobozon volt zárjegy és ebből árultam szálanként a szivart. Mégsem tehetnek szálanként ilyen bélyeget rá! Az italnál nem tudom mi a helyzet, nem tudok róla, hogy hamis lenne a zárjegy. Elvitték, bevizsgálják - majd kiderül. Mindenről van számlám, soha semmit nem vettem „feketén”. Renge­teg árusító járja az országot, aki szíve­sen adna számla nélkül is olcsóbban, de olyan is akadt, aki számlára adta, mégis felbontás után derült ki, hogy nincs rajta zárjegy. Nagyon kell vigyáz­ni velük, csak a jól ismert, megbízható cégektől érdemes vásárolni. Ez volt az első ilyen jellegű ellenőrzés — augusztus 29-én — ami nálam lezajlott. A több órás vizsgálat végezté­vel jegyzőkönyvet vettek fel — melynek aláírásához magam hívhattam két tanút- majd született egy határozat, amely az üzlet végleges bezárásáról szól. Hogy mi lesz a bent maradt árukészlet sorsa - még nem tudom. Bármit is kérdeztem az ellenőrzés során, nem válaszoltak. A Vám- és Pénzügyőrség szekszárdi kirendeltségén többszöri próbál­kozás után sem kaptunk hivata­losan közölhető információt. A tájé­koztatástól mereven elzárkóztak, mondván - „szakmai túlkapásokba” bocsátkozunk. Úgy látszik ezt elkerü­lendő, a hallgatás aranyszabályát alkal­mazzák. E i.

Next

/
Thumbnails
Contents