Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-08-11 / 32. szám

M

KEVESEBB BÚZA. TÖBB PÉNZÉRT

Ävártnál kevesebb búza termett a geijeni Antisorghum Kft. földjein, amiről Csehi János ügyvezető-he' lyettes tájékoztatta lapunkat. Pedig elég nagy területen, 530 hektáron vetettek az idén kenyérgabonának valót, csak a sok eső miatt a búza betegségei is előjöttek. A hektáronkénti 4,5 tonnás átlagtermés és az értékesítéskor elért bevételük nem sok nyereséget hozott. A közeli napokban még a betakarítás hátralevő munkái, a szalma bálázása, behordása jelenti a fő tennivalót. A tehenészet szinte „eszi” a szalmát, a tehenek meg a harmadik kaszálásra érett lucernát, később majd a silókukoricát.

A Dunamenti Mezőgazdasági Szövetkezet földjeit úgy tűnik elkerülték a búza fertőzései, a fuzárium és a rozsda. Talán ennek is tudható - meg a szerencsésebb fajta választásának -, hogy hektáronként 5,5 tonnát tudtak betakarítani a búzaföldekről. Az őszi árpa hozama ennél egy tonnával volt kevesebb.

Petiik János termelési elnökhelyettes nem szívesen beszél a búza értékesítési lehetőségeiről. Ők nem panaszkodhatnak, jó árat sikerült elérniük a gabonapiacon. Ahogy figyelemmel kísérték a

gabonatőzsde alakulását, beigazolódni látszott a sejtésük; kevesebb kenyérgabona termett az idén. Nemcsak Tolnában, az Alföldön, hanem az egész országban, sőt a világ más részein is. Megbecsülik minden szemét a kalászosokA búza tőzsdei ára

két hét alatt tonnánként 200-300 forintot emelkedett, ami jelzésértékű. Kitanics Géza telepvezető legalábbis arra következtet ebből, nagyon kevés a búza külföldön is. Reméli azonban, hogy a malmok a jövő szezonig lekötötték a zavartalan ellátáshoz szükséges búza mennyiségét és nem kell kenyérgondokkal számolni a lakosságnak.

nak. Már elmúlott az az idő, amikor a szalmát a papírgyárakba hordták, hogy cellulózt, majd papírt készítsenek belőle. A szállítás olyannyira megdrágult, hogy jobban megéri, ha az állataik almozására használják az igencsak drága szalmát, amiből szerves trágyát nyernek, a szintén méregdrága műtrágya pótlására.

Az aratás után viszont megkezdődött a nagyüzem a Concordia Közraktár és Kereskedelmi Rt. (a volt Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat) telephelyein. Többféle tevékenység mellett például gabona-bértárolással is foglalkoznak.

Azoknak a (nem szövetkezeteknek!) felvásárlóknak a portékáit őrzik, majd exportálják, akik nagy tételben felvásárolták az aratás után a búzát. Akik vállalva a kockázatot - vajon mennyi búza is terem az idén - a tárolási díj leszurkolása után jó árat kaphatnak a tulajdonképpeni közvetítésért.

Ennél, mármint a bértárolásnál összetettebb a munkájuk a Takarmánygyártó- és Forgalmazó Kft. dolgozóinak. A különböző kft-k, felvásárlók árpát, búzát, szóját, napraforgót és lucemapelletet hoznak a telepre, ahol ásványi anyagok hozzáadásával készülnek a tápok.

Hoffmann Ádám telepvezető szerint a tavalyinál gyengébb volt a termés az eddig learatott gabonákból. Annyi most bizonyos, a tápokat mázsánként 1840- 2500 forint között adják - áfástól, zsákostól. Néhány havi tárolás után... ? Ne találgassunk. Most még csak arattunk.- tihanyi -A késő tavaszi

csapadékos időjárás akkoriban melengette a gazdák szívét. Zöldült a határ, bármerre néztek, a gabonafélék is ígéretesnek bizonyultak.

Azóta a termés beérett, miközben az időjárás nem éppen úgy alakult, ahogy a vetések kívánták volna. Ám az aratáshoz minden kiválóan egybevágott. Ma már csak a tarló és a még el nem szállított szalmabálák emlékeztetnek a hajdani (pár héttel ezelőtti) gabonaföldekre.