Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-08-11 / 32. szám
Paksi Hírnök 1995. augusztus 11. GAZDASÁG Energia, ipar AZÉ AZ ARAM, AKI MEGÜTI? Megkezdődött a magyar villamosenergia-ipar privatizációja. A kormány tervezetének megfelelően július 31-én három hazai napilapban és négy külföldi gazdasági újságban nyilvánosságra hozták a pályázati értékesítést. AZONKORMANYZATOK is igényt tartanak a tulajdon egy részére. Az 1990-ben született önkormányzati törvény szerint a települések belterületén lévő lakossági célokat szolgáló közművek tulajdonjoga a helyi önkormányzatot illeti, de ezeket nem sorolja fel tételesen. A kormány szerint a villamosvezeték-hálózat és a gázvezetékek nem tartoznak a törvény által lakossági célúnak nevezett közművek körébe, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint viszont igen. A parlament idén júniusban egyébként is módosította a törvényt, éppen a közműszolgáltatók privatizálhatósága érdekében. A módosítás szerint az önkormányzatok nem a vagyontárgyakat kapják meg, hanem egy részvénycsomagot a szolgáltató társaságból, s ez az áramszolgáltatók esetében a tulajdoni hányad huszonöt százaléka. A több mint ezer önkormányzatból álló szövetség azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ne csak részvényeket, hanem vagyontárgyakat is kapjanak. Suchmann Tamás privatizációs miniszter levélben értesítette az összes magyar település polgármesterét, hogy részvényeiket csak az áram- és gázszolgáltató társaságok többségi tulajdonának magánkézbe kerülése után kapják kézhez. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az áramszolgáltatóknál a nyertes külföldi pályázók, felvásárolva két-három százaléknyi részvényt az önkormányzatoktól előbb és más feltételekkel jutnának többségi tulajdonhoz, mint ahogy az a kormány terveiben szerepel. ATÖOSZ azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy követeléseikkel forduljanak bírósághoz. A legfrissebb információk szerint a kormány megváltoztatta elképzelését. Suchmann Tamás bejelentette: az önkormányzatok még az idén megkapják az áramszolgáltatók vagyonából őket illető részvénycsomagot, amelynek értéke - becslések szerint - mintegy kettőszázmilliárd forint. Közel hatszázmilliárd forint értékű vagyont képvisel a hat áramszolgáltató és hét erőművi társaság, valamint a holding, a Magyar Villamosművek Rt. Ez utóbbiból a magánosítás első lépcsőjében huszonnégy százalék tulajdoni hányadnak megfelelő részvénycsomagot kíván értékesíteni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., úgy, hogy a nyertes pályázó jogot szerez huszonöt százalék plusz egy részvény megvásárlására a későbbiekben. Az áramszolgáltatók esetében a meghirdetett tulajdonrész 47,8 százalék, ehhez is opció kapcsolódik a többségi részesedés második lépcsőben történő megszerzésére. Kétféle megoldást alkalmaznak a hét erőmű magánosítása során. Az első körben megvásárolható részvénycsomagok a társaságok tulajdonának 34-49 százaléka. Az erőművek egy részénél a nyertes pályázó a jövőben a többségi tulajdont úgy szerezheti meg, hogy kötelezettséget vállal: a jelentős fejlesztési finanszírozásra kibocsátandó részvényeket lejegyzi - magyarán tőkeemelést hajt végre. A többi erőműnél, az áramszolgáltatókhoz hasonlóan opciót kapnak a nyertesek a többségi tulajdon megvásárlására. Arról egyelőre nincs információ, hogy mely erőművek tartoznak az egyik vagy másik csoportba. Lengyel Gyula, az MVM Rt. vezérigazgatója, a Magyar Rádiónak adott interjúban elmondta: a magánosítás célja, hogy hosszú távra biztosítsa a magyar villamosenergia-rendszer megbízható működését. Mivel ez csak fejlesztésekkel érhető el, jelentős mértékű tőkebevonásra van szükség. A fejlesztésekhez az elkövetkezendő tíz évben négyszázmilliárd forintot kell invesztálni az ágazatba, hiszen a berendezések részben tönkremennek, részben avulnak és várható a villamos energia felhasználásának növekedése is.-Az árak nem emelkednek nagyobb ütemben, mintha nem történne privatizáció - állította az MVM Rt. vezérigazgatója -, sőt a tőkebevonás, a villamosenergiarendszer fejlesztései és a magántulajdon hatékonyságra való (az állami tulajdonnál jóval intenzívebb) törekvése relatív csökkenést eredményezhet. Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese a Magyar Rádió Ráadás című műsorában elmondta, hogy azért nem pályázati felhívást, hanem értesítést tettek közzé, mert a szóba jöhető befektetők köre pontosan behatárolható. Azok a szakmai befektetők pályázhatnak, akik tapasztalattal bírnak ilyen méretű társaságok irányításában, saját tőkével és szaktudással rendelkeznek. Máris nagy az érdeklődés, Nyugat-Európából és a világ más részeiből is. November 15-ig kell leadni a pályázatokat, amelyekben a kiírás szerint részletezni kell a tőkeemelés mértékét és ütemezését, ületi tervet kell készíteni és meg kell határozni az elmaradt fejlesztések pótlására szánt középtávú elképzeléseket, ugyanis öt év alatt mintegy kétezer megawatt teljesítményhez szűk-
