Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-07-28 / 29-30. szám

Paksi Hírnök 1995. július 28. A MI KIS ÜGYEINK • • • MUNKAÜGY A hónap első hetében ülést tartott STATISZTIKA Míg májusban Tolnában nagyobb részt a statisztika pontosítása okozta a re­gisztrált munkanélküliek számának jelentős, 8,1 százalékos csökkenését - bár volt tényleges mérséklődés - júniusban már enélkül is 0,7 százalékkal keveseb­ben vannak. A megyei munkanélküliségi ráta pedig - két évvel ezelőtt 15 százalék fölött volt -11,6 százalék. A hónap során 1353-an jelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeken, hogy el­vesztették állásukat, ugyanekkor 1455- en kikerültek a regisztrációból, közöttük van 220 pályakezdő is. A megyében lévő hét munkaügyi kiren­deltség közül a tamási területen vannak legtöbben állás nélkül, szám szerint 3004-en. Itt az emelkedés a hónap során 0,2 százalék volt. Ennél nagyobb mértékben nőtt a regisztrált munkanél­küliek száma Bonyhádon és a város kör­nyékén. Az emelkedés 0,9 százalék és most ott 1450-en nyilvántartott állástala­nok. Alig változott a helyzet - emelkedett 0,1 százalékkal a ráta - a paksi kiren­deltség területén, ahol 2199 munkanél­küli van. Tolnán és a város környékén 1253 a regisztrált munkanélküliek szá­ma, 0,2 százalékkal alacsonyabb mint egy hónappal előbb. Dombóváron 0,8 száza­lékos volt a javulás, 2006 állástalan sze­repel a nyilvántartásban. Egyformán 2,5 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma Bátaszéken és Szekszárdon, a kü­lönbség az, hogy míg a hónap elejétől várossá nyilvánított Bátaszéken 826-an, addig a megyeszékhelyen 2881-en van­nak állás nélkül. A hónap végén a megyében 691 beje­lentett üres munkahely volt, a legtöbb, 261 Pakson, viszont itt a konzervgyár kért 200 dolgozót idénymunkára. A megyei munkaügyi központ szakem­bereinek prognózisa szerint most jú­liusban a pályakezdők tömegesen je­lentkeznek a munkaügyi kirendeltsége­ken, emiatt a regisztrált munkanélküliek száma szinte megugrik, majd az évvégéig stagnál, illetve mérsékelten csökken, s decemberben 13 600-14 100 állást kere­ső lesz Tolna megyében. Szekszárdon a Tolna Megyei Munkaügyi Tanács. A három oldal, a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek most viszonylag kellemes dolguk volt. Míg az év elején arról kellett dönteniük, hogy az elvonások ellenére hogyan oldják meg az egyre nehezebb feladatokat, most ellenkezőleg, pénz állt a házhoz, s arról dönthettek mire fordítsa­nak 50 millió forintot. A megyei munkaügyi központ szak­emberei sokoldalú elemző munkával bi­zonyították, a munkanélküliséget úgy enyhíthetik leginkább, ha a korszerű szakképzést segítik, illetve a pályakezdők és idősebb állástalanok ismereteinek gya­rapítását, új szakmák elsajátítását lehető­vé tevő tanfolyamok számát növelik. Az Országos Képzési Tanács a Szak­képzési Alapból 960 millió forintot bo­csátott a fővárosi, illetve a megyei munka­ügyi központok rendelkezésére és Tolna megye ebből 24 millió 400 ezer forintot kapott. Mivel az év eleji elvonások miatt idén nem volt lehetőség arra, hogy a szak­képző intézményeket, meg a jövő szak­embereinek gyakorlati képzését biztosító vállalkozókat segítsék az oktatás körül­ményeinek korszerűsítésében, most a munkaügyi tanács úgy döntött, fordítsák erre a célra ezt az összeget. Ennek gyakorlati megvalósítása úgy történik, hogy a Tolna Megyei Mun­kaügyi Központ egy pályázatot ír ki, amelyben szerepel, kik, milyen célra kér­hetnek ebből az összegből. A pályázat a megyei lapban jelenik meg, a beadási ha­táridő szeptember 10-e, s október 10-én dönt arról a megyei munkaügyi tanács, ki kap a 24 és fél millióból. Ezt követően még egy, az előbbivel majdnem azonos összeg rendeltetéséről is dönthetett a munkaügyi tanács. Janu­árban ugyanis a korábbinál jóval alacso­nyabb, 270 milliós decentralizált, hely­ben elkölthető keret felosztásakor olyan feladatokra is szántak pénzt, amikre ké­sőbb központi támogatásból kaptak, s ezen kívül a pénzszűke miatt szigorú eljá­rási rendet alakítottak ki — ami egy-egy te­rületet majdnem megbénított, mint pél­dául a foglalkoztatásbővítést - és így ke­letkezett 25 milliós megtakarítás. Ennek leghasznosabb felhasználási módját abban látták, ha a munkaerőpiaci átképzés bővítésére fordítják. Erre ugyan­is az év elején csak kevés jutott, s a keret kimerül szeptemberre, amikorra várható az újabb munkanélküli hullám és a pálya­kezdő, elhelyezkedni nem tudó fiatalok érkezése. Tolna megyében ezek a tanfo­lyamok sokkal eredményesebbek, mint az ország más részein. A tapasztalat azt bizonyítja, másutt a munkanélkülieknek szervezett tanfolyamok elvégzőinek 30- 50 százaléka tud az új ismeretek segít­ségével munkát találni, Tolnában viszont ez az arány 60 százalék. A munkaügyi tanács döntését a munkaügyi központ szakemberei készí­tették elő. Van ugyanis egy csapat, ame­lyik folyamatosan kapcsolatot tart a mun­káltatókkal, s tapasztalataikra, valamint a munkanélküliség várható megoszlását tükröző prognózisra és a hiányszakmák alakulására alapozva határozták meg, hogy kiknek, s milyen tanfolyamokat cél­szerű indítani. Az új, ezután szervezendő tanfolyamokon nyolcszázan gyarapíthat­ják, korszerűsíthetik régi tudásukat, illet­ve tanulhatnak új szakmát, szerezhetnek új ismereteket. A jó eredményre pedig garancia lehet, hogy az évek során rutinos, kiváló szakembereket sikerült megnyernie a központnak a tanfolyamok megtartására, valamint az, hogy soha nem volt még a munkáltatók részéről annyi határozott igény egyes szakmák képviselőire, mint most. így adott a lehetőség, hogy az új tanfolyamokat elvégzettek még a koráb­binál is nagyobb arányban tudnak majd elhelyezkedni. szepesi László MUNKAERŐPIAC: ÁTKÉPZÉS. OKTATÁS

Next

/
Thumbnails
Contents