Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-07-07 / 27-28. szám

1995. július 7. Paksi Hírnök lehetőség fenn állt. Erre persze visz­­szatérünk majd most és lesz átszervezés, de most már el is mondhatom, hogy mit várok, mert ismerem az embereket. Beléphet az új működési és szervezeti szabályzat is, kialakulhat a vezetői kör, az az egység, ahol a stratégiai és a napi feladatokat meg lehet és kell tárgyalni.-Azzal, hogy az iskola ötvenéves kort elért, lehetőséget ad az ünnepre, de ár­nyékként sajnos ott vannak az iskola „épüle­tes” gondjai: helyhiány, vakolat, egyebek.-Nem illik az árnyék az ünnephez, ezért különválasztanám a kettőt. Az ün­nep az első ötven év eredményeinek megünneplését tűzi ki célul és nem be­szél a pillanatnyi gondokról. Ugyanis, akik készülnek erre az ünnepre, azok nem a kopott falat, a szakadt linóleumot látják, mert mindezt megszépíti az emlé­kezés, a diákévek, a szoros kötődés. Van abban valami megható, hogy mennyire szeretik, ragaszkodnak az emberek eh­hez az iskolához, én még ilyen létszám­ban nem tapasztaltam készülődést erre az ünnepre: lehetséges, hogy sportcsar­nok kell majd egybegyűlni, s ez már-már fantasztikus, különösen a mi rohanó mai világunkban, ahol ilyesmivel már nem­igen törődnek az emberek: mi van a volt sulinkkal, mi van a volt osztályfőnö­künkkel és így tovább...- Minek tulajdonítja ezt?- Gondolkodtam már ezen, azt hiszem a városnak. Itt sokan harcoltak azért, an­nak idején, hogy legyen a városnak egy középfokú intézménye; másrészt a jó értelemben vett lokálpatriotizmus.- Az ünnepség persze egyszer maid lezaj­lik és folytatódnak a hétköznapok: ha jól tudom, a gimnázium egy része költözik a konzervgyárba, mert nem lesz elegendő a hely. De szó van emelet-ráépítésről is. Mi lesz a megoldás, tudják már?-A megemlékezés nem merül ki ab­ban az egy szeptember végi ünneplés­ben, hiszen az ötvenedik évforduló évében, tanévében sok mindent elkez­dünk, elindítunk. Ilyen lesz például - ha erre a megfelelő fórumok is lehetőséget adnak - a hatosztályos gimnáziumi év elindítása. Ennél fontosabb még, hogy korszerű gimnáziumi képzést nyújtson a paksi gimnázium abban az értelemben, ami a kor követelményeit illeti és ehhez a feladatsorhoz rendelnénk hozzá az anya­gi, épületbeli igényeket. Az épület egyéb­ként harmincéves és komoly felújításra szorul, az állagmegóvás elkerülheteden. A műszaki megoldásról azonban még korai szólnom, ezek az egyeztetések most folynak. Azt a tévhitet azonban el kell oszlatni, hogy a létszámbővülés miatt kell épületet bővíteni, arról van szó, hogy a tanulóknak a minimális élet­terük hiányzik, zsúfoltság van, az épület nem ekkora létszámra volt tervezve eredetileg. Ez a gond. Ezért a városnak--------m--------­döntenie kell arról: mi legyen a gimná­ziummal. Ennek a döntésnek az is része, hogy bizonyos körökben készül a városi oktatási koncepció...- Ez alatt mit kell érteni?-Itt nem másról van szó, mint arról, hogy az önkormányzati törvény szerint az önkormányzat felel a városban az általa fenntartott iskolákért. Miután Paks város vállalta, hogy gimnáziumát fenn­tartja, ezért a gimnázium nem a me­gyéhez tartozik, hanem a városhoz, így tőle függünk. A nemzeti alaptanterv nem foglalkozik iskolaszerkezettel, csak a szinteket határozza meg. így tehát a vá­rosi koncepcióba illeszkedik a gimnázi­um is. De azt, hogy mit, milyen mérték­ben, vagy milyen mélységben tanítsa­nak: azt kizárólag csak a pedagóguskö­zösségek döntik el. Ezt nagyon remélem.-Akkor, amikor az elképzeléseiket meg­fogalmazzák és ahhoz pénzt kell rendelni, milyen konszenzusokra lát lehetőséget?- Bár mindig azt hallják, hogy nincsen pénz, ugyanakkor azt kell mondani, hogy Pakson kiemelt helyen foglalkozik az önkormányzat a gimnáziummal. Ez már valami.- Milyen lesz ez a gimnázium jövőre?- Én remélem, hogy még jobban együ­vé tartozik a tanári gárda és a diákok kö­zössége, ezt tartanám a legfontosabbnak.-Köszönöm a beszélgetést.- Hazánk fennállásának ezredik évfordulóján öröm­mel és lelkesedéssel ünne­pelt az ország és ünnepeltek az emberek természetesen Pakson is, ahol a millennium évében készült el a vasút, a nemzed bank és a polgári is­kola (a mai Bezerédj) épü­lete. Többek között ezeknek az épületeknek az avatójárói és a további ünnepi esemé­nyekről is így tudósít a Tolna Megyei Közlöny 1896. évi 11. szám. Most, száz évvel később, napjainkban is emlékezünk majd, 1996-ban egész évben tartott rendezvénysorozatok­kal kívánják széppé tenni az ünnepet. Tartalmas, színvonalas programot kíván tehát ösz­­szeállítani az a közelmúltban alakított ad hoc bizottság, amely a városi civil szerveze­tekből és intézményveze­tőkből áll. Mint azt dr. Ferenczy Ist­vánná, az önkormányzat kulturális bizottságának el­nöke lapunk kérdésére vála­szolva elmondta:-Nagy valószínűséggel a tavaszi fesztivál 1996-os ren­dezvényei között kap majd fő helyet a millecentenáriumi központi rendezvény, amely csakúgy mint száz esztendeje most is május 10-én lenne és ugyancsak az István téren, a bazársor feletti területen. A szervezők a száz esz­tendő előtti más ünnepi kül­sőségek jelenlegi megjelení­tésére is gondolnak; akkor volt fél órás harangzúgás, körmenet, ünnepi testületi ülés, ünnepség a Dunánál, továbbá mulatság kivilágos virradatig - talán így lehetne most is. A millecentenáriumi ad hoc bizottság szerkesztősé­günkhöz eljuttatott felhívá­sában egyébként annak az óhajának ad hangot, hogy Pakson ismét méltó módon ünnepeljen a város lakos­sága. Ezért arra kérik a la­kosságot, hogy segítsen ötle­tekkel, közös tervezéssel; ja­vaslatokat szívesen, öröm­mel várnak: ezeket levélben lehet elküldeni a Városi Könyvtárba, a Városi Múze­umba, vagy pedig a Városi Művelődési Központba, 1995. szeptember 30-ig.-kgp-

Next

/
Thumbnails
Contents