Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-06-30 / 26. szám
Paksi Hírnök 1995. június 30. (5 VÁROSI MOZAIK AUTÓVAL DRÁGA LESZ AZ ORSZÁGÚTI VADÁSZAT Két héttel ezelőtt Horváth Margit kolléganőnk egy olyan esetet tárt önök elé, amely bárkivel megtörténhet, ha a volánhoz ül. Történetesen, amikor a vad - ki tudja mitől vezérelve - az úttestre rohan, neki az arra haladó járműnek. A következmény jelentős anyagi kár és hosszas utánjárás, mire az autó tulajdonosa némi pénzhez jut, kára enyhítéseként. Az ügy főszereplőjének, E úrnak többszörösen is pechje volt. Nem elég, hogy összetört az autója, a vadászszövetség két hónap után csak töredékét fizette ki a tényleges kárának. Az írás visszhangja nem maradt el. Bár az illetékes vadásztársaság neve nem szerepelt a cikkben, Petiik János, az Úttörő Vadásztársaság elnöke és Aradi István vadászmester szükségesnek tartották, hogy elmondják, mit tehet az ütközés után a károsult és mit tud tenni a vadásztársaság. BETÖRŐK JÁRMA TÍZEMELETESBEN Lakásbetörések színhelye volt Pakson, a Pollack Mihály utcai tízemeletes ház, június 20-án a délelőtti órákban. Feltehetőleg három személy, a hengerzárak feltörésével két lakásba hatoltak be és mintegy százhúszezer forintnyi értéket tulajdonítottak el. Az elrabolt tárgyak között aranyékszer, videomagnó, sőt még egy Piranha típusú riasztóberendezés is volt. Szemtanúja is volt a betöréseknek: a tettesek épp a zárral bajlódtak, amikor egy hölgy érkezett a helyszínre, ám arra a kérdésre, hogy mit keresnek idegen lakásban azt a - számára megnyugtató - választ adták, hogy zárat cserélnek. Pár emelettel feljebb - a változatosság kedvéért - antennaszerelőnek adták ki magukat. A rendőrségre csak órák múlva érkezett bejelentés, így a betörőknek már bottal üthették a nyomát. Országos körözést adtak ki az elkövetők ellen, mert Paks valószínűleg csak az egyik állomása volt útjuknak. A lakásbetörők főképp a tízemeletes lakóházakat kedvelik leginkább, mert a lakók ezekben a házakban kevésbé ismerik egymást, iz sem véd, hogy ma már f\ zárják a lépcsőházakat, elég „lesben állni” míg egy lakó hazaérkezik. Könnyíti a bűnözők dolgát a lift is, hiszen kevés az esély arra, hogy a lépcsőházban összefussanak egy házbelivel. A hengerzáras betörés ellen több zárfajta együttes használatával védekezhetünk. A nyomozás még tart. A vadásztársaságuk négyezer hektáron folytat t vadgazdálkodást a németkéri úttól a gyapai kápolnával határolt út és a nagydorogi úttól a hegyesi domb elejéig terjedő területen. Gazdálkodnak tehát, de olyan vadállománnyal, amely tulajdonképpen nem a tulajdonuk. Addig legalábbis, amíg élnek, mert addig az állam a tulajdonos. Ha elejtik a területükön, akkor mondható, hogy a vad a társaságé.-Ennek ellenére, ha az állam tulajdonát képező őz ütközik egy járművel, akkor az azon a területen gazdálkodó vadásztársaságot teszik felelőssé - mondja jelentőségteljesen a vadászmester, aki egyébként társadalmi megbízatásként (fizetés nélkül) a vadásztársaság egyik káreseti helyszínelője. Ami annyit tesz, ha kell, éjjel-nappal rendelkezésre kell állnia, ha „eset” van valahol amegye országútjain.-A helyszínelőknek fontos a szerepük - folytatja a társaság elnöke. - Nélkülük a kár rendezése elképzelhetetlen. Nos, a helyszínelők jelenléte (akik egyébként hárman vannak és egy esetnél kettőjüknek ott kell lenni) legalább olyan fontos, mint a sorrend betartása, ha megtörténik a baj. A járművezetőnek - pánik ide, vagy oda - igencsak észnél kell lenni. Először is, biztosítania kell a helyszínt, még akkor is, ha egyedül van. Legjobb, ha ottmarad az autónál és a vadnál, s megkéri egy arra haladó autóstársát, hogy értesítse a rendőrséget. Ott tudják, kit, melyik vadásztársaság helyszínelőit kell értesíteni. A helyszínelők azután szemléznek, kitöltetnek kettő darab adatlapot, egyet a károsult, egyet a vadásztársaság részére. Ezt követően a károsultnak célszerű felkeresni a saját biztosítótársaságát és hivatalos kárszakértővel felbecsültetni a kárt. A káijelentést megküldik a megyei vadászszövetségnek, ahol havonta egyszer ülnek össze a kárszakértőik, az igazságügyi gépjárműszakértő, a jogász és a közlekedési rendőr. Ekkor a bizonyítékok alapján eldöntik, hogy milyen kártérítést kaphat a károsult.- Nem fogadjuk el egyértelműen a biztosító kárszakértőjének kárbecslését - ingatja fejét Petiik János. - Meg kell vizsgálni, milyen gyorsan haladt a jármű, volt-e vadveszélyt jelző tábla a helyszínen. Azt is megvizsgálják, mekkora kára keletkezett a vadásztársaságnak, hiszen az elhullott vadnak volt forgalmi értéke és tenyészértéke is. így lassan kialakul az az öszszeg, amit a károsult jármű tulajdonosa megkaphat a vadászszövetség biztosítási alapjából. Ezt az alapot 1992-ben hozta létre a Tolna Megyei Vadászszövetség, s ide 32 vadásztársaság rendszeresen befizeti a rájuk eső részt. Annyit kell befizetniük, amennyit a szövetség küldöttgyűlése meghatároz, az előző évi vad-gépjármű ütközési kárból. Az Uttörősök 130 ezer forintot fizettek 1994-ben és 142 ezer 500 forintot fizetnek 1995- ben.-Amíg szerződésünk volt egy biztosítótársasággal, 1991- ben 5 millió forintot, 1992- ben pedig már 7,5 miihó forintot kellett fizetni felelősségbiztosításként a szövetségünknek. Ezt a pénzt pedig a vadásztársaságoknak kellett kigazdálkodni - teszi még hozzá a társaság elnöke. - Rengetegen visszaéltek akkor a helyzettel. Számtalan autót törtek össze totálkárossá a vadak. Mára ez megszűnt. * * * Nos, a kép így kerek: azzal együtt, hogy téljünk vissza P úrhoz. A hivatalos kárbecslés alapján kára 127 ezer forint volt, amiből a vadászszövetség a fentiek alapján 57 ezer forintot ismert el. -tihanyi-
