Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-01-20 / 3. szám
1995. január 20. Paksi Hírnök VÁROSI MOZAIK Jövőre ünnepli fennállásának százéves centenáriumát a Pusztaszabolcs-Paks vasútvonal. De vajon a paksi vasúti skanzen megéri-e ezt a napot? EBEK HARMINCADJÁN A VASÚTI MÚZEUM KINCSEI Mondom ezt azért, mert a tíz éve átadott, a századelő hangulatát idéző indóház és fűtőház előtt a szabadtéren kiállított mozdonyok, vasúti kocsik szépen elindultak már az enyészet felé. Lehet, hogy az indóház ajtaja felett lévő harang nem csilingel jövőre többé látogatónak? Az idő tájt, 85-ben még bőven futotta a kultúrára a tervgazdálkodású magyar államvasútnak is. A MÁV Pécsi Igazgatósága berendezte a szabadtéri kiállítást, nyugdíjas vasutasok voltak a múzeumőrök. De egy s más történt azóta az országban. A vasút mára kisebb szárnyvonalait számolja fel, magáról a cégről már nem is beszélve! A pécsi igazgatóság főállású dolgozóit is elbocsátotta a vasúti múzeumból két éve, s a további működést bérbe adás útján látta biztosítottnak. A kultúra azonban nem nagyon jövedelmező árucikk, ezért is kellene az állami segítség, vagy olyan támogatás, amelyet például a nagycenki szabadtéri vasútkiállítás élvez a Győr-Sopron- Ébenfurt vasútvonaltól. A vállalkozó, aki bérbe vette a paksi vasúti múzeumot, nagy terveket szőtt. Egy paksi Expo esetére... Már csak a léghajó hiányzott volna az álomképhez! De van egy jó magyar közmondás, lyukas tarisznyának bolond a gazdája... Most mint mondják téli szünet miatt van zárva a múzeum, igaz ez nincs kiírva, mint más hasonló szünetet tartó szabadtéri múzeumban. Higgyük el. Egy gondolat motoszkál bennem: hírlik a tíz évvel ezelőtti megnyitón arról is volt szó, hogy öt év múlva a vasútmúzeum tanácsi kezelésbe kerül... Pakson nemrég alapítottak helytörténeti múzeumot, az igazgatója dr. Rosner Gyula.-Nézze — mondja a múzeumigazgató -, én nem tudom, hogy akkortájt a városi tanács milyen ígéretet adott, vagy kapott fentről. Mert azt tudomásul kell venni: akkor leosztásos rendszer volt. Azóta megváltozott az egész társadalom, a hatalom struktúrája és ezáltal a pénzügyi hatalom struktúrája is. Ha Paks városa a vasúti múzeum ügyét támogatná, az részéről egy felelőtlen ígéret lenne. Mondom ezt mint a Városi Helytörténeti Múzeum igazgatója. De nem ezt mondom mint szakember. Fáj a szívem ezért az országban majdnem egyedülálló létesítményért. Két éve nem történt állagmegóvás, pusztul minden, csak az nem visz onnét el semmit, aki nem akar. De mit lehetne csinálni? - tette fel dr. Rosner Gyula a nemcsak költőinek mondható kérdést.-Megkérdezzem: Paks városának van egyáltalán idegenforgalma? Véleményem szerint nem használták ki egészen idáig azt a lehetőséget sem, hogy Paks előbb érhető el Budapestről lefelé jövet, mint Pécs vagy Szekszárd... E lehetőségből kiindulva is lehetne talán valamit tenni... E. G. Újból nyitják a halászcsárdát ADunavend Kft. üzemeltetésével valószínű, hogy már február elsején, de legkésőbb a hónap közepén újra fogadja vendégeit a város egyik szimbóluma, a nagy múltú szórakozóhely, a Paksi Halászcsárda. A földszinti részen főleg az átutazók találják meg számításukat, akiknek sürgős a továbbutazás. A fiatalok is jól érezhetik magukat, már csak az ételek, italok kedvező árai miatt is. A „simától” kezdve a metélt tésztával, a csak pontyfejjel tálalt halászlé is kapható lesz, a megszokott pontyderekas mellett. Az emeleti részen marad a táncos nagyterem, ahol kéttagú zenekar húzza majd a szép melódiákat és a talpalávalót. A két különterem alkalmas a menedzserek számára tárgyalásra, üzletkötésre, valamint családi, baráti összejövetelekre. Külföldi, hazai, különösen szomszéd országokbeli ételspecialistások szerepelnek majd az étlapon, köztük a legkúlönféle vadételek. Előnyt élveznek a hazai tájjellegnek megfelelő többfajta fehér és vörös borok és az üzemeltetők szívesen lámának paksi palackozott borokat is a vendégek asztalán. A csárda faldíszítései Pakssal, a dunai élettel, környezettel, ősi foglalkozásokkal kapcsolatosak, a képek, tárgyak művészi kivitelezésben élvezhetők. A belső helyiségek, üzemeltető-szolgáltató részek, szerkezetek kicserélése, rendbehozatala különösen sok fáradozásunkba került, de reméljük, hogy minden kecjves vendégünk nagy megelégedésére végeztük a munkánkat - mondja Trojnár József üzletvezető. Volt ennek a városnak egy hallatlanul fontos vonzereje, a paksi siller! Hol van mára? Nekem van egy dédelgetett álmom - avatott be terveibe dr. Rosner Gyula múzeumigazgató -, ami remélem mihamarabb valóság lesz. Szeretnék egy paksi pincét présházzal együtt a helytörténeti múzeum számára megszerezni.- Tán csak akad egy ügyes vállalkozó, aki a pincemúzeummal szemben nyit egy borozót, ahol leülhet a vendég még egy további pohár borra, zsíroskenyérre, hagymára. Mert nem mindig az osztályon felüli luxus éttermekre van szükség.-Miképp kapcsolódhat a vasúti múzeum sorsa a paksi sillerrel?-Meg kellene nézni, hogy a siller hogyan működik a restiben! Vajon azok a régi mozdonyok nem fűthetők fel? Vajon miért ne lehetne például nosztalgiavonatot indítani század eleji vagonokkal? Netán század eleji uniformisban pompázó bakterrel? Ha ezeket a kérdéseket a paksi idegenforgalom szempontjából összekötnénk, akkor például a nosztalgiavonat meg sem állna az atomerőmű kiállításáig! Elindulhat-e a nosztalgiavonat?