Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-06-23 / 25. szám

Paksi Hírnök 1995. június 23. UD MEZŐGAZDASAG VISSZASÜLLYED A VIDÉK A JOBBÁGYSÁG KORÁBA? Mielőbb rendezni kell a bérleti, a vagyoni viszonyokat, a földtu­lajdonlás kérdését, az ingatlan-nyilvántartás rendszerét - mond­ta Simon József országgyűlési képviselő, az MSZP elnökségének tagja, azon a fórumon, amit a megye mezőgazdasági szövetkeze­teinek elnökei számára tartottak nemrégiben Szekszárdon. Idénymunka a konzervgyárban Zöldborsó feldolgozásával kezdődött a kampány a Paksi Konzervgyárban. Mint minden évben, az idén is a nyá­ri hónapokban kevésnek bizonyul a gyár dolgozóinak létszáma. Az idénymunká­sokra ebben az iparágban égető szükség van - tudják már ezt a környékbeliek, számit is erre a ma „napszámosa”. Vida István, a gyár munkaügyi osztá­lyának vezetője már jó előre megkezdte a munkástoborzást; megyehatáron belül és kívül települések polgármestereivel, munkaügyi kirendeltségeivel vette fel a kapcsolatot. Az idén 200-250 asszony­nak tudnak munkát biztosítani a nyári hónapokban. A feldolgozási munka üte­me szerint három műszakban, s a munka jellege szerint a feldolgozószalag mellett. Nemcsak a helybéli asszonyokra számí­tanak, s hogy a messzebbről érkezőknek se okozzon gondot az utazás, műszakos buszjáratot indítanak a cég költségére. A munkaügyi osztály vezetője szerint sokan szívesen jönnének a konzervgyár­ba, csakhogy a szigorú orvosi vizsgálaton nem mindenki felel meg. A fizetség kez­detben a minimális bér (12 200 forint), amihez a délutános 30 százalék, az éj­szakás 60 százalék műszakpótléka jár. A paksi munkaügyi kirendeltségen már el is készült az a rögtönzött statisztika, ami a konzervgyári munkásigény és az azt követő kiközvetítést értékelte. A ki­­rendeltség 233 asszonyt, munkanélküli járadékon levőt, illetve jövedelempót­lékot kapókat közvetített a gyárba. Közü­lük 58-an nem feleltek meg az orvosi al­kalmassági vizsgán, 45 asszony családi körülményei vagy kiskorú gyermekei miatt nem tudta vállalni a három műsza­kot. Ugyanekkor 10 főnek megszüntette a járadék folyósítását a kirendeltség, mert nem vállalták a munkát. Mint megtudtuk, ilyen esetben, ha a törvénynek megfelelő módon jár el a munkaügyi hivatal, a jövedelem­­pótló támogatáson levőnek el kell fogad­nia azt a munkát, ami egy fokozattal ala­csonyabb beosztást nyújt, mint az illető végzettsége. Akik munkanélküli járadé­kon vannak, s maximális 90 napig szóló munkát vállalnak, erre az időre szünetel­tetik a járadék folyósítását. Ha a felté­telek adottak rá, a munka befejezése után tovább folyósíthatják a munkanél­külijáradékot számukra. T. sz. Rövidesen állásfoglalást fog kiadni az MSZP agrártagozata a szövetkezeti politikájáról. Választ kívánunk ad­ni, legyen-e, milyen legyen a szek­torsemleges agrárpolitika. Feltétlenül szükséges-e, hogy a szövetkezetek profit­­orientáltak legyenek? E nélkül is tudná­nak-e és hogyan gazdálkodni?-Az adósságállomány, a földtulajdon­lási tilalom, sok más diszkriminatív intéz­kedés ellehetetleníti a mai szövetkezetek gazdálkodását. Az MSZP-nek e kérdések­re adott válaszával kell megfogalmaznia agrárpolitikáját. A paksiakat Száraz István, a Dunamenti Szövetkezet elnöke képviselte. Ő így fo­galmazta meg gondolatait: -Kiszámítható, konkrét agrárpolitiká­ra lenne már szükség, hogy ennek irány­­mutatása alapján vállalhatnánk részt a mezőgazdasági munkákból. Nem a szö­vetkezetek feladata meghatározni, ismét húzóágazat legyen-e a mezőgazdaság.-El kellene már azt is dönteni, hogy a szövetkezetek csak a hazai piacra termel­jenek, vagy feladatuk legyen az expor­tálás is. A termelők érdekeltek abban, hogy minőségi árut vigyenek a piacra, a felvásárló-kereskedelemben azonban nem tükröződik az, hogy a termelőknek érdeke legyen minőséget produkálni. Más hozzászóló is kritikával illette a kormány agrárpolitikáját:- A kormány még megakadályozhatja a vidék visszasüllyedését. Ha nem támo­gatják időben a vidék mezőgazdaságát a munkanélkülivé vált földművelők be­özönlenek a városokba és további szociá­lis feszültségeket okoznak ott - hangsú­lyozta egy Dombóvár környéki szövetke­zet elnöke.-A földtulajdonban ’89 óta átrende­ződési folyamatok indultak meg, nemkí­vánatos jelenségekkel együtt. Az ország nyugati felében például már osztrák vál­lalkozók szereztek földeket, magyar pa­raszttal műveltetik. Mint a jobbágyság korában - méltatlankodott egy másik fel­szólaló. MÁRMAROSI MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents