Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-06-23 / 25. szám
1995. június 23. Paksi Hírnök MEZŐGAZDASÁG un AKI CSAK TEHETTE, SZEDTE A SÁTORFÁJÁT Több idős, földből élő emberrel beszélgettem a mai magyar mezőgazdaság helyzetéről, olyanokkal, akik jelenleg is valamelyik szövetkezetben dolgoznak, és olyanokkal is, akik kisebb-nagyobb földterületek birtokában egyéni gazdálkodóként igyekeznek boldogulni. Mi sem természetesebb, mint hogy a fent említettek másként és másként ítélik meg a kialakult helyzetet. Egyetlen közös vonásuk az, hogy mindannyian a földből élnek, s valamennyien szerelmesei. Az elmúlt években elsősorban ők szólaltak meg a médiákban az egyszerű ember hangján, nem csoda hát, ha egy napon úgy dönt az újságíró, hogy ideje kérdéseket feltenni olyan fiatalnak is, aki hosszú éveken keresztül szintén a földeken végzett munkából kereste a kenyerét, igaz közben a változó körülmények arra késztették, hogy új megélhetési forrást keressen magának. Petróczki Tamás huszonhetedik életévét tölti, kilenc és fél éven keresztül vezette a traktort, mint mondja imádta a földet. A Vépi Mezőgazdasági Szakközépiskolából került vissza szülőhelyére, Paksra, s tsz-tagként dolgozott az említett időszakban, majd az atomerőműben vállalt munkát.- Szívem-lelkem volt - mondta -, imádtam a földeken dolgozni, mindig szerettem a kötetlen munkát és a természetet. Ami a szövetkezetek „szétverését” illeti, a nevesítéssel állandóvá váltak a veszekedések a tsz-ben, mindenki többet akart, rettenetesen rossz lett a munkahelyi légkör, s nevetségesen keveset kerestünk. Közülünk fiatalok közül, aki csak tehette vette a sátorfáját. Volt munkahelyem romokban hever, nincs pénz, nincs ember. Képzeld csak el, amíg ott dolgoztam havi kétszáznegyvenöt órával tizennégyezer forintokat kerestem. A nyári aratások idején például virradattól késő estig ült a kormánynál az ember, ugyanez volt a helyzet az őszi, nemegyszer téli kukoricaszedések, szántások idején is. Rengeteget dolgoztunk ezért a kevéske pénzért. Komoly nehézségekkel is járt ez a munka. Ha valami tört, szakadt kint a földön, az embernek magának kellett megoldania a problémát. Ez éppúgy vonatkozik a legnagyobb nyári hőségre, mint a leghidegebb őszi, nemritkán téli éjszakákra. Segítség sehol, gondolhatod mennyire szívderítő volt az egész. Igaz, a maga ura, de egyben szolgája is volt az ember.- Említettem - folytatta Tamás -, hogy a vagyon szétosztása körüli viták teljesen lerombolták a munkahelyi légkört. Igaz, nekem a vezetőkkel is akadtak vitáim, állandóan azzal jöttek, hogy túl nagy a szám. Megmondtam, hogy itt minden széthullik, hogy azelőtt jobb volt a tsz. Ma mindenhol agonizáló szövetkezetek, a nagy semmiért izzadó gazdák, földek parlagon, elseftelt erdőrészek. Persze, hogy a fiataloknak elment a kedvük a mezőgazdaságtól.-Akik azt mondják, hogy a farmergazdaságé a jövő, azok próbálják csak meg. Kérdezz meg egyéni vállalkozókat, ők tudnak csak igazán mesélni neked arról, hogy micsoda izzadás, gömyedés, meg mindenféle jogi és más labirintusok keserítik az életüket. Hányszor megbánták, hogy belevágtak és most csinálni kénytelenek. SZARKA JÓZSEF Növekvő támogatás Jövőre már pozitív lehet a mezőgazdaság külkereskedelmi mérlege, ha a parlament elfogadja azt a tervezetet, amelyet a Földművelésügyi Minisztériumban dolgoztak ki. A munkaanyag az agrártámogatási rendszer átalakítását, korszerűsítését célozza. Az idén 81-82 milliárd forint áll az agrártárca rendelkezésére a költségvetésből, 1996-ra 108 milliárdot igényel az FM. A növekedést a vámpótlék emelésével és a forintleértékeléssel indokolják - kérdés persze, hogy mit fog mindehhez szólni a tárcaközi egyeztetések során a Pénzügyminisztérium. A támogatási célok között kiemelten kívánják kezelni a beruházásfejlesztést, az árualap-növelést és a minőség javítását. Fontos továbbá a tenyészállat-állomány növelése, az erdők felújítása és a kedvezőtlen adottságú körzetek felzárkóztatása. Támogatásban csak az adóalanynak bejelentkezett termelők részesülhetnek, vagyis az igényléshez agrárkamarai tagság szükséges. Kedvező feltételek biztosítását tervezi az FM a beruházások megvalósításához: húsz százalék vissza nem térítendő, további harminc százalék visszafizetendő, de kamatmentes kölcsönt szándékoznak nyújtani. A fennmaradó ötven százalékból is csupán húsz százalék saját forrással kell rendelkeznie az igénylőnek, a többire kereskedelmi hitelt vehet fel és ehhez negyvenszázalékos kamattámogatást ad az agrártárca. Ezek az (tervezett) intézkedések 2,6 milliárd dolláros exportbevételt jelenthetnek az élelmiszer-gazdaságnak - másfél milliárd dolláros pozitív szaldóval.
