Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-01-20 / 3. szám
Paksi Hírnök 1995. január 20. Hová mész, falugazdász? _____________(5 NINCS JANUAR PAKSON DISZNÖVÁGÁS NÉLKÜL Felkelt a nap, enyhén havazik. A gazda, Frast Ferenc vizet forral az üstben. PRÉHÁZI ILDIKÓ A tanácsi rendszer átalakulása után a falugazdász szervezet, a volt mezőgazdasági osztályt hivatott pótolni. Az 1994. március 1-jén életre hívott hálózatot már szeptemberben gondok elé állította a Földművelésügyi Minisztérium, amikor közölte, hogy megszüntetik a falugazdászi állásokhoz folyósított állami fizetést. A falugazdászok megbízási szerződése 1994. december 31-vel lejárt. A további működésükhöz szükséges pénzügyi fedezet azonban mégis rendelkezésükre áll: a községi és városi önkormányzatok anyagi támogatását szerezték meg, így az 1995-ös év működési feltételei továbbra is biztosítottak. A megyei Agrárkamarával történt egyeztetés után megszületett a Tolna megyei falugazdászok idei besorolása. Igénylik a hálózat működését a mezőgazdasági vállalkozók, támaszkodnak a szaktanácsadásra és segítségnyújtásra. Az FM Hivatal és a falugazdászok között a szerződéskötésekre azonban nem kerülhetett még sor. A Tolna Megyei Falugazdász Egyesületek ezt nehezményezik, ezért nyilatkozatot juttattak el számos intézménynek, így például a Földművelési Minisztériumnak, a Magyar Országos Agrárkamarának, a Falugazdászok Országos Egyesületének, a Tolna Megyei Földművelési Hivatalnak, valamint a Tolna Megyei Agrárkamarának, amelyben kijelentik, hogy az ügy végleges rendezéséig az elmúlt évben kialakult rendszer alapján tovább folytatják munkájukat. Megyénkben ez a bizonytalan helyzet harmincnégy embert érint. A paksi falugazdász egyelőre továbbra is a Polgármesteri Hivatalban fogadja ügyfeleit. A disznók nyugtalanok az ólban, főleg a százötven kilós kiszemelt áldozat. Valamit megérzett. Hét órára összesereglik a rokonokból, barátokból verbuválódott segítség. Az orrfék még magányosan lóg a rénfán. A törkölypálinka is hozzáhűl a januári hajnal hidegéhez. Jöhet a szúrás. A jószág gyorsan kileheli a páráját, s a forrázás, majd a pörzsölés után már a meleg konyhában dolgozzuk föl tyotykát. A hastok alatt különböző edények. Ebbe az abalébe valót, abba a vájlingba a zsírnak valót, amabba kolbász-, szalámi tölteléknek valót. Persze a két hátsó sonkára lesózás vár, Valaha ünnep volt a disznóvágás, településenként változó szokásokkal. Rohanó világunkban szinte iparszerűen zajlik már ez az esemény is, versenyezve az idővel, az egyre növekvő költségekkel. Változnak a hagyományok is, bár a pogácsa, a pálinkás pohár még mindig körbejár a szúrás előtt. Szalmával azonban szinte sehol nem perzselnek, jó ideje a gázpalackból nyert láng a módi. Eltűnőben a fateknő is, amelyben forrázták láncokkal forgatva a megölt állatot és a bélmosással is kevés helyen bajlódnak, hisz kapni a boltokban helyette - akár műanyagból is. Nem mindent persze, a hólyagot nem pótolja semmi, az ebbe töltött gömböc nélkül pedig aligha lenne teljes Pakson a disznóvágás: rossz híre kelne annak a gazdának, aki a következő őszön, a szüretet kezdő reggelinél nem tenné asztalra az ízes finomsággá összeérett gömböcöt. az elsőkből meg formás csülkök lesznek. A nyakapecsenye és máj már sül a gázon. Közeleg a reggeli ideje. A pálinkás bütykös még egyszer körbejár, végre egy kicsit mindannyian szusszanhatunk. Ez nem csak az evés, de az ugratások, tréfálkozások ideje is. Vígan telik a früstük. A kutyáknak és macskáknak ez ünnepnap, nekünk inkább már csak munka. Mindenkit sürget az idő, délre végezni, mert a gazda fiának vasárnap lesz az eljegyzése, föl kell rá készülni. A kolbásznak valót többször meg kell kóstolni, nem szabad elkapkodni, egy évre szól a munka. A hagyományokhoz híven, amit csak lehet, földolgoznak a disznóból. így a vékony és a vastagbelet is alaposan ki-átmossák, mielőtt beléjük töltik a jól összedolgozott tölteléket. Közben a szakácsok sem tétlenkednek. A húsleves már fő, a töltött káposzta is rotyog. Végül már csak a hurka van vissza, a tepertő is szép barnára pirult a tejtől. Zsírból is lett két véndővel. Lassan minden a helyére kerül. Az udvaron még havazik, amikor másodjára üljük körbe az asztalt. A húsleves fenséges, annak ellenére, hogy a kukták valahogy kifelejtették belőle a leveskockát.