Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-01-20 / 3. szám
1995. január 20. Paksi Hírnök Fix pont a kitöréshez 1 Hazai értékeink Londonban keresik a magyarországi hegylevet. többszöri bemutatás, bírálat után következik a „harc” az árról, a fizetési feltételekről. A kereskedők igényesek, jól válogatnak, de a finanszírozási feltételek elég megalázóak. Van elég pénzük, méghozzá jó pénzük és ezt ki is használják. A fizetés a szállítást követő hatvan-kilencven nap után történik és szó sincs előfinanszírozásról. Az angolok nem kötnek hosszú távú szerződést. SZEKSZÁRDI MEREDT Dry Red Wine Merlot of Szekszárd is abounding in colour, a ruby red, full, velvety harsh wine of extra quality with a meilow-tasted bouquet. Drink it after roast fowles and liver dishes at A temperature of 16-18*C. 1990 750 ml 12.3% vo I Produced and bottled by AUSCAVIN SHAKE COMPANY. HUNGARY Az Oxford Street egyik elegáns élelmiszeráruházában - a Tescóban - lelt ismerősöm rá a szekszárdi Aliscavin Merlotjára. PÉNZ IS VAN A MAGYAR BORBAN, NEMCSAK IGAZSÁG Magyar termékkel találkozni külföldön jó érzés, a megyéből valónak főleg. Az sem mellékes, hogy a szekszárdi bor ízlik az angoloknak is. Ezzel a hírrel állítottam be a Szekszárdi Merlot-t termelő és palackozó cég, az Aliscavin Rt. igazgatójához, Módos Ernőhöz, aki elmondta: a Tesco nagyobb mennyiségeket vásárol Kelet-Európábán és az igényes kereskedők nagyon is értenek a borhoz. Szekszárdon kötődnek ehhez a piachoz és ezért az angol partner igényeinek megfelelően szüretelnek, figyelembe véve, hogy az angol borfogyasztó igénye nem azonos a magyarokéval és eltér a többi fogyasztókétól. Az angolok elsősorban a gyümölcsízű friss vörösborokat keresik. Az angol borfogyasztói piac igényét mi is el tudjuk érni, de sokkal költségesebb eljárással, mint az eddigiek. Azonos nevű és típusú borok között óriási különbségek lehetnek, például a bolgár, a magyar vagy a dél-afrikai Cabernet vagy Merlot között. A fogyasztónak ehhez egy bizonyos bor ismeretére is szert kell tennie. A magyar borok egy családot alkotnak árban és a borpolcon a bolgár és román szőlők nedűjével. Három font körüli e palackok ára, amelyeket megelőznek a kaliforniai borok palackonkénti nyolckilenc fontos árukkal! A fogyasztó azt becsüli, amit elhitetnek vele. Az ár a marketingmunkától függ, de tudni kell azt, hogy a borfogyasztásban is van divat. A fogyasztó arra a borra ad ki több pénzt, ami akkor sikk. Jelenleg sikk a világban a francia bor, holott objektív mércével vizsgálva bizonyítható, hogy a magyar bor legtöbb esetben jobb, az olasz és spanyol borokról nem is beszélve. A délafrikai, új-zélandi és kaliforniai bor exportja rendkívül támogatott, az állam segíti őket. A Közös Piac országainak borexportjait ötvenöt százalékban támogatják. Magyarországon a támogatás huszonöt-harminc százalék, jelentős az árversenybeli hátrányunk. Mindez jobb kiszereléssel, hatékonyabb marketingmunkával csak részben csökkenthető. A hátrány ellensúlyozása érdekében hazánkban beindult a magyar bor imázsát növelő program, aminek egyik fő célja az angol piac. Az Ipari Minisztérium csaknem háromszázmillió forintot biztosít a marketingtevékenységre, amivel a termelőket, exportőröket próbálják segíteni. RÁKOSI GUSZTÁV Mezőgazdaságunk termelése az 1988. évi teljesítmény kétharmadára esett vissza. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek több mint harmada csődöt jelentett vagy éppen csak vegetál. A rosszul sikerült agrárprivatizáció következtében öt év alatt mintegy négyszázezer munkahely szűnt meg az országban, ennek egyenes következménye, hogy a falusi munkanélküliség is aggasztó méreteket öltött. Belső viták gyengítik a magyar agrártársadalmat. Az egyéni és nagyüzemi gazdálkodás hívei között a süketek párbeszéde folyik. A politikának, a hatalomnak pedig nem érdeke, hogy világosan kimondja: a piacgazdaságban mindkét szektornak létjogosultsága van. A folyamatosan romló magyar gazdaságban kemény küzdelem folyik a társadalom különböző érdekcsoportjai között az újrafelosztásra kerülő tulajdonért, vagyonért, javakért. A mezőgazdaságból élők valódi képviselet híján a döntésekben nem vesznek részt — csak elszenvedik azok következményeit. A parasztság szétszórtan él, így azok a feszültségek sem öszszegződnek, még ritkábban robbannak, amelyeket a gazdasági törvénykezés gerjeszt körükben. A magyar paraszt évszázadok óta teszi a dolgát. Szorgalma, szakértelme közismert, mint ahogy századok során az általa megtermelt áru is megbecsült volt szerte Európában. A magyar ember, a föld ma is ugyanaz. Kitörési pont lehet(ne) a mezőgazdaság a magyar gazdaság számára, s ebben agrárlobbyk közt sincs vita. A magyar falu komoly teljesítményre lenne képes - ha hagynák.
