Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-05-26 / 21. szám
Paksi Hírnök 1995. május 26. (5 TÁRSADALOM A RENDŐRSÉG KEDVENCEI LESZNEK AZ ÁFA-CSALÓK? Különböző becslések alapján a fekete gazdaságban a GDP 30 százaléka forog. Erről beszélgettünk Imreh Tasnád rendőr alezredessel, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetőjével. Elmondta: Együtt- Egymásért PRÉHÁZI ILDIKÓ íz Egymásért Egyesület 1993 J\ decemberében alakult a Városi Művelődési Központ kezdeményezésére. Céljuk az egyedülló emberek összefogása. Az egyesület titkárát és alapító tagját, Galambosné Teli Rózsát kérdeztem működésükről.-Több évi sikertelen próbálkozás után, az Egymásért Egyesület 1993. december 11- én megtartotta első ülését, huszonhét alapító taggal. Nehezen indult be szervezetünk, az emberek eleinte nem vállalták a nyilvánosságot. Célunk nem társkereső szolgálat létrehozása volt - de természetesen az nincs kizárva -, hanem egyszerűen csak az, hogy ne érezzék magukat magányosnak az emberek. Tagjaink főképp nők, a férfiak nehezebben szánják rá magukat arra, hogy belépjenek egy ilyen társaságba, de mindenféle életkorú és foglalkozású emberek megtalálhatók nálunk. Megalakulásunk után, öszszeállítottunk a 94-es évre egy programot, amit legnagyobb meglepetésünkre - hiszen még nem igazán tudtuk, hogyan kell működtetni egy ilyen szervezetet - teljesíteni tudtunk. Ebben a tervezetben havonta egyszeri zenéstáncos összejövetel és kéthetente klubest szerepelt, ezenkívül még kirándulásokat is szerveztünk. Ma már ötvenhat tagja van egyesületünknek, de rendezvényeinkre a kívülállókat is szeretettel várjuk. Klubhelyiséget a VMK, majd ez év áprilisáig az MSZP biztosított számunkra. Májustól kaptunk egy termet az önkormányzattól az Erzsébet Szállóban. Itt tartottunk május 20-án egy klubhelyiség avató bált, melyen a szekszárdi Klub 30-at is vendégül láttuk. íz 1989-90-es években a [\ társadalmi és gazdaság£ \ irányítási rendszer szervezeti és eszközrendszerének átalakulása indult meg. A piaci viszonyokra való áttérés, a privatizáció jelentős változásokat eredményezett az ország gazdasági életében is. Felbomlottak a korábbi gazdaságirányítási és ellenőrzési rendszer aránylag jól funkcionáló szervezetei is. Ezzel szemben az újak még nem alakultak ki. Ugyanez vonatkozik a jogszabályok területére is. A rendőrségen az átalakulást megelőzően népgazdasági és társadalmi tulaj donvédelmi osztály volt a megyei rendőrfőkapitányságokon. Az osztály tevékenysége természetesen a korábbi gazdasági élethez igazodott. Az átalakulással, a privatizáció gyors előretörésével a tulajdonosi szféra is megváltozott. A korábban csak „fehérgalléros” bűnözési forma nálunk is egyre inkább láthatóvá és érezhetővé vált. A büntető törvénykönyvben 1992-ben történt először változtatás, amikor megjelent a számviteli fegyelem megsértése, a csődbűntett, továbbá a hitelezők jogtalan előnyben részesítése törvényi tényállásai. Közben a rendőrségnél is előtérbe került a népgazdaság és társadalmi tulajdonvédelmi osztályok átszervezése, amelynek folyamataként 1993-ban az ország megyéiben megalakultak a gazdaságvédelmi osztályok. Ebben az időszakban bukkantak fel az ún. olajügyek is, amelyek a legtöbb megyében munkát adtak a rendőrségnek. Az olajügyekkel kapcsolatban szintén megállapítást nyert, hogy nem volt kellően szabályozva az olaj behozatala, forgalmazása, festése stb. és a hiányzó kiskapukat használták ki. Ezek a személyek nagy vagyonokra tettek szert és természetesen az országot károsították. 1993-ban további büntetőjogi jogszabályváltozásra került sor, amikor is a nemzetközi gazdálkodással foglalkozó szervezetek egyre inkább igényelték néhány terület jogi védelmi rendszerének kidolgozását. így született meg az azóta már mindenki által ismert szerzői és szomszédos jogok megsértése, tőkebefektetési csalás, számítógépes csalás, váltóhamisítás stb., amely összesen 11 törvényi tényállást érintett. Ugyancsak 1993- ban további büntető jogszabályi módosítások léptek életbe, majd 1994. évi IX. törvény újabb 17 jogszabályt léptetett életbe. Elkészítettük a gazdaságvédelmi osztály hosszabb távú koncepcióját, amelyben a várható feladatokat rögzítettük a megfelelő szakterületeken. Tettük ezt a már hatályba lépett rendőrségi törvényben biztosított jogok tudatában, amelyben a rendőrség részére jogszabályilag teszi lehetővé a törvény a titkos információgyűjtést, adatgyűjtést, tehát a titkos eszközök és módszerek alkalmazásának lehetőségeit. Imreh Tasnád alezredes a fentiekhez kapcsolódóan megemlítette, hogy a gazdaságvédelmi osztály jó együttműködést alakított ki az adó- és pénzügyi hatóságokkal, a Vám- és Pénzügyőrség szerveivel, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel is, akikkel az elkövetkezendő időszakban még szorosabb együttműködésre törekednek. A megye gazdasági területét érintő bűnügyeket firtatva az alezredes elmondta, hogy az osztály tevékenysége főleg azokra a területekre koncentrálódik, amelyek napjainkban a legelteijedtebbek és legnagyobb összegű károkat okozzák. Ilyenek például: a jogtalan nagy összegű áfa-visszaigénylések, a megfelelő fedezet nélküli hitelfelvételek, lopott vagy hamisított igazolványok segítségével, hamisított fedezetigazolások felhasználásával felvett hitelek vagy pénzintézeteknél hamisított okmányokkal felvett pénzösszegeket, a hang- és videokazetták sokszorosításával és forgalomba hozatalával jelentős károkat okozó szerzői és szomszédos jogok megsértése, hitelsértések, csődbűntettek és jogosulaüan pénzintézeti tevékenységek. A gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban tapasztalható, hogy a felfedett gazdasági, vagyon elleni bűncselekmények általában a vállalkozói szférába tevődtek át. Ezeken belül az egyik csoportot az álvállalkozásokkal elkövetett bűncselekmények, a másik csoportját ún. csalárd vállalkozásnak lehet nevezni.
