Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1995-01-06 / 1. szám

Paksi Hírnök 1995. január 6. (Folytatás a3. oldalról.) döntést októberig elhalasztot­ták a képviselők. A helyi önkormányzatokról szóló törvény kötelezővé teszi a 10 000 főnél több lakosú te­lepülések számára aljegyző kinevezését. Az állásra pályá­zatot kell kiírni, a kiírást a tes­tület dr. Blazsek Balázs jegyző javaslata szerint elfogadta. Utolsó napirendi pontként Paks Város Önkormányzata által a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságtól megvá­sárlásra kerülő ötven lakás adásvételi szerződéstervezetét tárgyalta a képviselő-testület. A Babits Mihály utcában húsz, a Barátság úton tizenöt, a Gesztenyés úton tizenöt la­kást választott ki az önkor­mányzat megvételre, összesen 31 415 000 forint értékben. A fizetés módjáról január 31-ig dönt a PA Rt. igazgató tanácsa, megvizsgálva annak lehetőségét, hogy az önkor­mányzat a tulajdonában lévő PA Rt. részvényekkel fizesse ki a vételárat. Vitát indított a gazdasági bi­zottság elnökének, dr. Ben­­csik Lajosnak a javaslata, mi­szerint a szerződést záradék­kal kellene kiegészíteni, amely záradék a részvények­kel történő fizetés elsődleges­ségét tartalmazná, abban azonban valamennyi felszóla­ló képviselő egyetértett, hogy a város számára ez lenne a legkedvezőbb megoldás. Határozat a közmeghall­gatás után született. A testület egyhangúlag elfo­gadta a gazdasági bizottság új javaslatát, amelyet az ülés szünetében történt egyezteté­sek után teijesztett elő: fel­hatalmazta a testület Herczeg József polgármestert a szerző­dés aláírására, kéri a testület a PA Rt. igazgató tanácsát a részvényekkel névértéken tör­ténő fizetés elfogadására, amennyiben ez nem lehet­séges további egyeztetési le­hetőséget kér a fizetés módjá­nak és határidejének megha­tározására. 4 BÉRMARADVÁNY Herczeg József polgármester előtetjesz­­tésében az önkormányzati intézmények bérmaradvanyának kifizetése is téma volt az önkormányzati ülésen. Dr. Rosner Gyu­­láné, a Vak Bottyán Gimnázium igazgatója itt válaszolt Haholt Miklós interpellációjá­ra: elmondta, hogy 1994 augusztus 1-jei kinevezésekor az intézményben nem volt bérmegtakarítás. Az általa elkészített pót­költségvetésben a többletbérhez feladatok is kapcsolódtak, ezek kifizetése történi meg, nem pedig a bérmaradványé. A vá­laszt a testület elfogadta. A bérmaradvány felhasználására Haholt Miklós módosító indítványt nyújtott be, javasolva, hogy va­lamennyi intézmény a megtakarítás teljes összegét fizesse ki. Dr. Széchenyi Attila al­polgármester ellenvéleményét indokolva elmondta, hogy a kifizetésre nem kerülő bérmaradvány az intézményeknél marad, később felhasználható. A módosító indít­ványt a testület elvetette, majd egyhangú­lag megszavazta az eredeti előterjesztést. KOMMUNÁLIS ADÓ Vállalkozók kommunális adójának beve­zetéséről szóló javaslat szerint az éves átlagban nyolcszáz főnél több alkalma­zottat foglalkoztató vállalkozók fejenként évi kettőezer forint, az ötven és nyolcszáz fő közötti alkalmazottat foglalkoztató cé­gek ezer forint kommunális adót kötelesek fizetni, az ennél kisebb vállalkozásoknak nem kell kommunális adót fizetni. Az új adónem bevezetése nyolcmillió fo­rint többletbevételt jelent a városnak 1995- ben, és ebből hétmilliót egyetlen cég fog befizetni - hangsúlyozta a javaslatot előterjesztő dr. Blazsek Balázs jegyző. Herczeg József polgármester elmondta, hogy a vállalkozók kommunális adója ha­tálya alá eső cégek vezetőivel egyeztető tárgyalásokat folytatott, s azok ha nem is örömmel, de megértéssel fogadták a terve­zetet. Az új adó bevezetéséről a testület tizen­hat igen szavazattal - egy tartózkodás mel­lett - határozatot hozott. V__________________________________V KÖZMEGHALLGATÁS A KÖZÖSSÉG ÉRDEKEIRŐL Szép számban érkeztek paksi polgárok a délután öt órára meg­hirdetett közmeghallgatásra december 28-án. íz első kérdéscsoportot /* Dobre László intézte a Matáv jelenlévő veze­­* • tőihez az önerős telefo­nokkal kapcsolatban: miért nem tartották be a ha­táridőket, hogyan kárpótolják azokat, akik késve jutnak az egy éve kifizetett telefonjuk­hoz, a közterületeken végzett kábelfektetés munkaárkai mi­ért nincsenek korláttal beke­rítve? Nagy Gábor, a Matáv Rt. Pécsi Igazgatóságának be­ruházási osztályvezetője vála­szolt a kérdésekre hosszasan és keveset mondva. Dobre László, többek helyeslő egyet­értésével nem fogadta el a ki­fogásokat, megnyugvással fo­gadta viszont Herczeg József polgármester felszólalását, amelyben ígéretet tett, hogy a késedelmesen bekötött tele­fonok előfizetőit kárpótolni fogja a Matáv által kifizetett kötbérből az önkormányzat. Barnabás István arról szólt, hogy az első testületi ülésen elfogadott képviselői költség­­térítési díjak mértéke nem a takarékos gazdálkodás jegyeit hordozza. Herczeg József vá­laszában kifejtette, hogy nem a törvény által meghatározott maximális összeget szavazta meg a képviselő-testület, to­vábbá, hogy az előző négy év­ben képviselőként szerzett ta­pasztalatai alapján a költség­­térítési díj a képviselői munka során felmerülő költségekkel arányban áll. Barnabás István a választ fenntartásokkal ugyan, de elfogadta. A Titán-épületcsoport sor­sáról érdeklődött Kiszl Fe­renc, aki üzlethelyiséget bérel a komplexumban. A polgár­­mester elmondta: a verseny­tárgyaláson győztes vevő de­cember 31-ig köteles kifizet­ni, ha ez nem történik meg új pályázatot írnak ki, a bérlők jogait azonban szerződésben biztosították 1995. december 31-ig. Takács Miklós a Duna-part helyreállításának időszerűsé­géről beszélt. 1954-ben a ha­tos főút töltésének megépí­tésével elvették a várostól a fo­lyót. ígéretet kaptunk bőven - mondta - most már tenni is kéne valamit, hogy újra Paks­­hoz tartozzon a Duna az Im­­sósi-erdőtől a Síksorig, mint valaha. A munkahelyteremtés szükségességével folytatta, majd arról beszélt, hogy az előző négy évben a polgárok leszoktak a közéletben való részvételről, javasolta, hogy a meg nem választott képvise­lőjelölteket is be kellene von-

Next

/
Thumbnails
Contents