Paksi Hírnök, 1995 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1995-05-05 / 18. szám
Paksi Hírnök 1995. május 5. SZIGORÚ IDŐK PRÉHÁZI ILDIKÓ Az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója a kirendeltségek vezetőivel találkozott Szekszárdon és tájékozódott munkájukról. Dr. Halmos Csaba elmondta: a parlament előtt van egy olyan stabilizációs csomag, amely az ellenőrzések, szankciók szigorítását tartalmazza. Várat magára a foglalkoztatási törvény, valamint a munkatörvénykönyv átfogó módosítása. Új alapokra kell helyezni a köztisztviselői törvényt a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Nyiratiné Nász Rózsa, a paksi kirendeltség vezetőhelyettese a főigazgató előtt arról számolt be, hogy a számítógépek nem követik azorihal a jogszabályváltozásokat, s így a módosítások nem kerülnek a rendszerbe. A találkozón a továbbiakban az is elhangzott, szigorítás várható a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj és a jővedelempóüó juttatás rendszerében. Ezentúl a jövedelempódó juttatás is határozott időre szól, s csak bizonyos munkaidő eltelte után kerülhet valaki vissza a rendszerbe. A munkanélküliek vállalkozóvá válását csak arra az időre támogatják, ameddig egyébként is szólt volna a munkanélküli segélyük (maximum hat hónap). Továbbra is támogatják viszont a közhasznú munkavégzők foglalkoztatását, hiszen így az emberek visszakerülnek a munkaerőpiacra. Csökken az az összeg, amely munkahelyteremtő beruházásra, átképzésre fordítandó. Gazdasag HEJ HALÁSZOK, HALÁSZOK, MIT FOGOTT A HÁLÓTOK? Äpaksi Duna-szakasz biológiai és kémiai vízminősége általában jó, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a folyam higany, króm, kadmium és réztartalma nem haladja meg a határértéket, szinte állandóan jelen van azonban az ásványolajszennyezés, amely rontja a víz minőségét - mondotta lapunk kérdésére válaszolva Gyurkó Ferenc, a Paksi Halászati Termelőszövetkezet agronómusa. — Ennek ellenére összességében elmondható, hogy az utóbbi öt esztendőben a Duna ezen szakaszának vízminősége javult, bizonyíték erre az egyre számosabban hálóba kerülő folyami rák, festőkagyló, dunai csiga, amelyek a korábbi időben szinte teljesen eltűntek - folytatta a szakember. A paksi szakaszon durván negyvenegy fajta őshonos hal él,jelen van több védett halfajta, így a magyar bucó, német bucó, vágócsík, kövi csík, selymesdurbincs, tarka géb. Ezeknek nincs ugyan halászati jelentőségük, ám mégis fontosak. Sajnálatos, hogy több halfajta eltűnt szakaszunkról, a tokfélék közül például a vágótok, csőregtok, szintok. Ma már dunai nagy heringet és dunai galócát sem találnak. Örömre ad azonban okot a kecsege emelkedő szaporulata. A keszegfélék bőséges mennyiségben és gazdag fajtaösszetételben fordulnak elő Paksnál. Gyurkó Ferenc arról beszél, hogy a fajtaösszetételt befolyásolják a túlzott mértékű folyamszabályozási munkálatok, amelyek eredményeként megváltoztak a lefolyási viszonyok és a hordalékszállítás dinamikája. Mélyül a folyammeder, eltömődnek a mellékágak, fogynak az ártéri területek, mint például az Imsósi-erdő esetében. Drasztikusan csökkennek az ívóhelyek, elsősorban a folyást kedvelő halfajok esetében. A halfauna megváltozásához nagyban hozzájárul a szakasz szennyvízterhelése is. A mellékágakba bekerült kommunális szennyezés oxigénhiányt idéz elő, s ez felgyorsítja a rothadási folyamatokat. Az agronómus megjegyzi, hogy egy olyan ásványolaj-, illetve pakuraszennyeződés, amilyen a múlt év végén is történt szörnyű károkat okoz, azonkívül, hogy undort keltő, mert kirakódik a partokra, a hordalékba kerülve évekig hat. A paksi szakaszon nagyon fontos lenne a halak élőhelyeinek sürgős rehabilitációja - folytatja. - A lefűződőtt, feltöltődött, de még megmenthető mellékágak helyreállítása, akár a kőgátak részleges bontásával, áttörésével is. Természetesen a hajózás veszélyeztetése nélkül. Minél több ágra bontják a Dunát, minél nagyobb területet adnak a folyamnak, annál kedvezőbb, gyorsabb lesz a lebomlási folyamat, s ezzel nagyobb élettér jut a halaknak. A kecsege, süllő, csuka élőhelyre érzékeny állományának csökkenését vonták magukkal a gátépítési munkálatok és az erőszakosabb, élőhelyre kevésbé érzékeny, silányabb halak szaporulatát, mint például az ezüstkárász, karikakeszeg, vörösszámyú keszeg. Országos összefogás esetén sok kiveszőben lévő dunai halfajt lehetne megmenteni, ez közös érdeke horgásznak, halásznak egyaránt. Mint mondja minden vízi ember tisztában van azzal, hogy hatalmas összegekbe kerülne egy újabb beavatkozás a Duna ezen szakaszán, az idő azonban drága, minél előbb el kellene kezdeni a munkálatokat. SZARKAJ.
